Ezek közül az egyik legfontosabb a számítástechnikai rendszerbe való jogosulatlan belépés, azaz közismertebb nevén a hackertámadás nevesítése lesz. Megjegyezte: a törvény ezt a cselekményt attól függetlenül büntetni fogja, hogy az elkövető okozott-e kárt, vagy sem.

- Hasonlóan új tényállás lesz a számítógépes adatok megváltoztatása - ismertette Villányi József. Hozzátette, hogy ezt a fajta informatikai rongálást, például egy honlap jogosulatlan megváltoztatását a törvény - a hackertámadáshoz hasonlóan - akkor is büntetni fogja, ha a tettes nem okozott kárt a cselekményével.

Ugyanígy bűncselekménynek minősül majd a számítógépes rendszerek működésének akadályozása, azaz lényegében a vírusokkal történő "lefagyasztása" is.

Szintén új tényállás lesz januártól a Btk.-ban az internet jogtalan kifürkészése, azaz ha valaki egy zárt csoportnak szóló, vagy zártan közölt információt feltör, "lehallgatja az e-maileket".

Elmondta továbbá: a gyermekpornográfiával kapcsolatban a terjesztést eddig is büntette a törvény, viszont új elemként a jogszabály hatályba lépésétől a birtoklás, vagy a számítógépen történő felajánlás is bűncselekménynek számít.

Az új bűncselekményeket egy év, míg a gyermekpornográfiával kapcsolatos bizonyos elkövetéseket akár nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatja a bíróság.

Az IM képviselője az eljárásjogi újdonságokkal összefüggésben beszámolt arról, hogy a jövő évtől a hatóságoknak lehetőségük lesz számítógépes rendszerek lefoglalására.

- Két év múlva, 2003. január elsejétől pedig hatályba lép az adatzárlat intézménye, azaz a megőrzésre kötelezés. Ennek alapján a rendőrség legfeljebb három hónapig kötelezheti az internetszolgáltatót bizonyos körű adatok megőrzésére - közölte Villányi József.

Varga Zs. András, a Legfőbb Ügyész helyettese előadásában az ügyészség szerepéről beszélt a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemben. Szólt arról, hogy a felderített esetek száma és a kárérték évről évre növekszik.

Adatokat közölve elmondta, hogy míg a számítógépes csalásokkal okozott kár 1996-ban 36 millió forint volt, addig 2000-re 65 millióra emelkedett, míg a bankkártyákkal okozott kárérték ugyanezen időszak alatt 500 ezerről 200 millióra nőtt.

Jelezte: a felderítésnél sokszor gondot okoz, hogy a bűnözők nem hagynak nyomot, illetve nehéz érzékelni magát a bűncselekményt.

- Előfordult, hogy pénzintézetek nem tettek feljelentést, mert egyrészt jó hírnevüket védték, másrészt pedig a biztonsági rendszerükön esett rést nem akarták nyilvánosságra hozni - jegyezte meg.