Az Európai Bizottság és az EU soros belga elnöksége által rendezett tanácskozás hosszú idő óta az első jelentősebb nemzetközi találkozó volt, amelyet az e-kormányzat témakörének szenteltek.

A konferencia célja az e területen követésre méltónak ítélt gyakorlati megoldások vagy modellek bemutatása és ennek révén egy olyan harmonizáció alapjainak a megteremtése volt, amely egy páneurópai elektronikus kormányzat zsinórmértékévé válhat - mondta a miniszter magyar újságíróknak.

A tanácskozás végén egyhangúlag elfogadott nyilatkozatból kiemelte a digitális szakadék elkerülésének a fontosságát. Ehhez a hátrányos helyzetű rétegeknek az információs társadalomba való bekapcsolása éppúgy hozzátartozik, mint annak megakadályozása, hogy bizonyos szolgáltatók vagy technológiák uralkodó helyzetbe kerüljenek. A résztvevők ezért támogatandónak minősítették a nyílt forráskódú rendszerek minél szélesebb körű elterjesztését, és munkacsoportot hoztak létre ennek tanulmányozására.

A szeptember 11-i terrortámadások után az információtechnológiában is új hangsúlyt kaptak a biztonsággal és a személyes adatok védelmével kapcsolatos megfontolások, amelyekről sok szó esett a konferencián. Felmerült egy európai digitális azonosító rendszer megteremtésének lehetősége, ami megfelelő adatbázisokat, az intelligens kártyákon (smart card) alapuló technológiák továbbfejlesztését és a digitális aláírás használatának általánossá tételét feltételezi.

Az e-kormányzat egy további fontos területe azzal kapcsolatos, hogyan segíthetik a digitális technológiák a polgároknak a közügyekben - például szavazásokon - való közvetlen részvételét. A miniszterek szorgalmazták, hogy helyi, regionális és országos szinteken is teremtsék meg ennek lehetőségeit úgy, hogy a rendszer már a 2004-ben esedékes következő európai parlamenti választásokon felhasználható legyen.

A jövőt illetően a résztvevők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi, első generációs internetszolgáltatásokról minél előbb át kellene térni a második generációsokra; míg az előbbiek túlnyomó részt az információhoz való hozzáférésre szolgálnak, az utóbbiaknál az interaktivitás kerül a középpontba.

A konferencia tapasztalatait értékelve a miniszter megállapította, hogy Magyarországon az informatikai kormánybiztosság létrehozásával kezdődött eddigi másfél éves munka jó irányba halad, a nemzeti információs stratégiában kijelölt prioritások egybeesnek a tanácskozáson is hangsúlyozott szempontokkal. Ezek közül is különösen fontos a megfelelő jogi környezet, amelyet Magyarországon a három digitális alaptörvény - az egységes hírközlési, a digitális aláírásra, valamint az elektronikus kereskedelemre vonatkozó - jogszabály teremt meg. Ez utóbbi részletes vitáját pénteken kezdte meg az Országgyűlés.

Gyakorlati szempontból Magyarország az adózás elektronizálásában tart a legelőbbre. A nagy adózók már több éve alkalmazhatják ezt a módszert, amely Stumpf szerint az elkövetkező két évben szélesebb körben is elterjedhet. Dokumentumok kérését, beszerzését már a december közepén megnyíló kormányzati portál lehetővé teszi, majd a jövő évtől kezdve a cégnyilvántartásokkal, földhivatali bejegyzésekkel és gépkocsi-regisztrációkkal kapcsolatos információk is hozzáférhetővé válnak elektronikus úton.

Az alapvető közigazgatási szolgáltatások elektronikus elérhetősége lehet egyúttal az egyik olyan terület, ahol intenzívebb együttműködésre és nagyobb fokú harmonizációra lesz szükség az EU-tagországok és a tagjelöltek között. Meg kell majd határozni például, hogy melyek azok az alapvető szolgáltatások, amelyeket minden országban hozzáférhetővé kell tenni, és milyen határidőre. Ide tartozik egy majdani páneurópai digitális közszolgálati rendszer kialakításának az elképzelése is, amely lehetővé tenné, hogy az uniós polgárok bármely tagországból elérhessék a közösen használt szolgáltatásokat.