A vállalati IT-beruházások hallatán minden pénzügyi és vállalati vezető azonnali reakciója, hogy "drága" – mondta Reguly. És valóban. A fejlődésnek, a modern üzletvitelnek ára van. Lehet, hogy pillanatnyilag olcsóbb a cégvezetésnek nem a legmodernebb technikát megvásárolni, hanem lelkes kollegái szorgalmát kihasználva a rendszer egészéhez kevésbé illeszthető "házilagos" szoftvereket, template-ket használni, de vajon végiggondolják-e a döntéshozók mennyibe kerülnek ezek az olcsóbb, nem rendszerszemléletű megoldások?

Végigszámolja-e valaki mennyit veszít a cég a nem megfelelő IT-szolgáltatás, a lassú, nem megbízható rendszerek, a nem jól definiált folyamatok következtében? Milyen következménnyel jár a többlet IT-támogatási költségek "megspórolása"? Mennyi kieső munkaórába kerülnek a dolgozók képzetlenségéből adódó próbálgatásai, a kvázi „önképzés”? Felmerülnek-e méretgazdaságossági szempontok pl. a nyomtatók vásárlásánál, mérlegelve, hogy sok kis nyomtató vagy kevés, de nagy nyomtató felelne meg jobban a cég tevékenységei támogatásának?

A válasz ma még legtöbb esetben sajnos nemleges. A cégek vezetői többnyire nem néznek a számok mögé, nem gondolják át, mennyit veszítenek az el nem költött milliókkal. Csak a közvetlen kiadásokra fokuszálnak és érzéketlenek a cég gazdaságosságát alapvetően befolyásoló, sok apró csatornán elfolyó közvetett költségekre, elsősorban mert ma még azok csak komoly utángondolással hozhatók összefüggésbe az IT-költségekkel.

A workshop munkájában részt vevő IT-szakembereknek – a gondos rendszertechnikai tervezés és ennek érdekében – szinte egyöntetűen az egyik legnagyobb kihívást a cégük döntéshozóinak, pénzügyi szakembereinek arról való meggyőzése jelenti, hogy igen gyakran a drágább megoldás az olcsóbb.