A felmérésben részt vettek válaszai alapján a nem megfelelő kockázatkezelésen túl a vállalatok 60 százaléka belső auditosztállyal sem rendelkezik, a kisebb árbevételű cégeknél pedig még a csalások felderítésére sincs megfelelő mechanizmus. Ezért a következő években valószínűleg megnő a kockázatkezelési és ellenőrzési rendszer megvalósításában vezető szerepet betöltő belső auditosztályok szerepe.

A vállalatok árbevétel alapján történő elemzéséből egyértelművé vált, hogy a nagyobb árbevételű társaságok (10 milliárd forint éves árbevétel felett) mind a kockázatkezelés, mind a belső audit területén már komolyabb előrelépéseket tettek, a „kisebb” vállalatok esetén viszont még komoly lemaradás tapasztalható. Remélhetőleg a nagyok sikeres kockázatkezelése a kisebb cégek számára is egyértelművé teszi ezen vállalati funkció fontosságát.

Az iparágankénti vizsgálat eredményei alapján a pénzügyi szektor helyzete a legjobb, ami a felmérést végzők véleménye szerint a szektor kiemelt szabályozottságának tudható be, hiszen a szigorú hatósági felügyelet miatt a pénzügyi intézményeknek szükségük van egy átfogó belső rendszerre, mely a működési és stratégiai kockázatokat beazonosítja és hatékonyan kezeli. Ez azonban nem indokolja más szektorok erősebb szabályozását – hangsúlyozta a GKI.

A többi szektorban gyakoriak a hiányosságok, a folyamatos kihívások hatására egyedül a telekommunikáció és a számítástechnika területén helyeznek egyre nagyobb súlyt a kockázatkezelésre és a belső auditra, de a feldolgozóiparban például ma még szinte egyáltalán nem érzik e területek jelentőségét.

A kutatás a magyarországi vállalatok körében alátámasztotta azt a nemzetközi tendenciát, amely mind a kockázatkezelés, mind a belső audit vállalati szerepének felértékelődését mutatja. A felmérés alapján a hazai cégek jelentős változások előtt állnak e két stratégiailag egyre fontosabb vállalati területen.

A felmérés eredménye a számok tükrében

A felmérés eredményeként ma Magyarországon a 250 fő felett foglalkoztató vállalati kör több mint 80 százalékánál létezik valamilyen szintű kockázatkezelés; ám ezen tevékenységgel rendelkező vállalatok felénél további fejlesztéseket tartanak szükségesnek. Az árbevétel alapján vizsgálva a válaszokat, a 94 százalékos eredmény azt jelzi, hogy jellemzően a nagyobb társaságoknál létezik kockázatkezelés.

A vállalatok felénél a kockázatkezelés még mindig a hagyományos, az egyes kockázatokat elkülönítetten kezelő tevékenységként működik. A vállalatok súlyát is figyelembe véve az eredmény 66 százalék, vagyis ismét csak a nagyvállalatok rendelkeznek az egész társaságra kiterjedő kockázatkezeléssel.

A vállalkozások több mint 60 százalékánál (a súlyozott eredmények alapján 77 százalék) folyik rendszeres kockázatfelmérés, de nem rendelkeznek egységesen alkalmazandó kockázatfelmérési módszertannal. Az aránykülönbség itt is jellemzően a nagyvállalatok jobb felkészültségére utal.

A csalások megakadályozását segítő mechanizmusokat vizsgálva a kutatást végzők azt tapasztalták, hogy az utóbbi években a társaságok több mint a felénél nem történt szándékos csalás, de ha történt volna, a cégek közel 70 százaléka felfedezi. A kisebb árbevételű vállalatoknál azonban még nem létezik hatékony mechanizmus a csalások felfedezésére.

A 250 fő felett foglalkoztató vállalati szféra 40 százaléka, jellemzően a nagyobb társaságok rendelkeznek belső auditosztállyal, melyek 32 százaléka a jövőben az egyes kiválasztott belső auditfeladatokat külső szakemberekkel kívánja elvégeztetni, hogy a legjobb ellenőrzési módszertan és technológia alkalmazásával és a tevékenység kihelyezésével a társaságok költségcsökkentést érjenek el.

Az új tevékenységek, mint például az e-business kockázatkezelésére vonatkozó kérdésekre adott válaszok alapján az e-businesst alkalmazók 22 százalékának van ennek kockázatkezelésével foglalkozó szakembere, illetve szakterülete, 45 százalékánál viszont egyáltalán nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel.