A távmunka stratégiai döntést kíván

, 2001. december 30. 14:12
Bár kétségkívül számos előnye van a távmunkának, hazánkban mégis mintha lassabban eresztene gyökeret a foglalkoztatásnak és a feladatmegoldásnak ez az új, korszerű, elektronizált formája. Előrejelzések szerint a távmunkások száma Európában 2005-re a tavalyihoz képest megháromszorozódhat, s így megközelítheti a 30 milliót. A távmunkát alkalmazó cégek és távmunkások hamar megtapasztalhatják e módszer előnyeit és hasznát. Bevezetése immár csak a vállalatok szándékán múlik, hiszen a munkavállalók régóta nyitottak rá, s a Matáv jóvoltából a műszaki háttere is adott, és könnyen az igényekhez alakítható.
Fizikai munkások, bányászok és kőművesek aligha élvezhetik a távmunka előnyeit, hiszen náluk elkerülhetetlen az anyagok, eszközök hagyományos feldolgozása, szállítása. A szellemi (táv)munkásoknál azonban az elsődleges munkaeszköz, az emberi agy igazán mobilnak tekinthető, a szükséges gépek bárhol telepíthetők, s az input és output anyagokat távközlési hálózaton lehet "szállítani". Az otthonról vagy távoli helyről végezhető tevékenységek széles területet ölelhetnek fel, az egyszerű adatrögzítéstől a folyamatos együttműködést igénylő komplex csoportmunkáig.

Az általános megfogalmazáson túl néhány példával konkrétan is érzékeltethetők a távmunkában rejlő lehetőségek. Jól definiálhatók az olyan egyszerű és egységes feladatok, mint például a fordítás és az adatbázis-feltöltés. Az ezt végző távmunkásokkal "alvállalkozói" típusú kapcsolatot tart fenn a vállalat, még akkor is, ha ők saját alkalmazottai. A dolgozók teljesen önálló tevékenységet végeznek, egymástól függetlenül, s csak a vállalati koordinátorral kommunikálnak, viszonylag ritka, változó mennyiségű adatkapcsolattal.

Gyakran az előbbieken túl szükség van az anyag továbbszerkesztésére, valamilyen közös tevékenységre, szorosabb együttműködésre, esetleg a szöveges vagy táblázatos adatokon kívül képi információk, hanganyagok átvitelére. Az ilyen jellegű (például közműtervezői, építészi, kiadványszerkesztői) távmunka már igényesebb, nagyobb sebességű adatkommunikációs megoldásokat igényel.

A megbízásos, alkalmi feladatokon kívül folyamatos, projekt jellegű tevékenységek is végezhetők távmunkában. Ilyenkor már szükség lehet a vállalat központi adattárában található információk, programok azonnali elérésére. A távmunkások rendszerint a munkaadó cég alkalmazottai, akik között szoros a kapcsolat, így esetleg egymás elérésére is ki kell építeni a távközlési kapcsolatot, vagy szükség lehet közös elektronikus platformra (például videokonferenciára).

A távmunkát bevezető cégek pedig élvezhetik az új munkamódszer számos előnyét. A mobil, a hivatali íróasztaltól megszabadult ügynökök révén közelebb kerülhet az ügyfelekhez, üzletfelekhez. A szervezet működése rugalmasabbá válik, gyorsabban követhetők a piaci igények. A hivatali kötöttségektől mentesen megnövekszik a munkavégzés hatékonysága és termelékenysége. A cég sokkal nagyobb körből választhatja ki alkalmazottait, így – a távközlés legyőzi a távolságot elve alapján – adott esetben a távolabbi területeken élő olcsóbb, kvalifikált munkatársakat tud foglalkoztatni. Ezzel párhuzamosan a meglévő emberi erőforrások kiterjeszthetők más területekre is, lehetővé válik új tevékenységek kiépítése, így a távmunka újabb piacokra nyújt betörési lehetőséget. Az elégedett munkatársak jobban kötődnek a vállalathoz, otthoni "munkahelyükön" szívesebben dolgoznak, így csökken a fluktuáció.

Manapság a komoly vállalatok a távmunkától függetlenül is egyre fontosabbnak tartják dolgozóik elégedettségét. Ezen a területen különösen lényegesek – és a cég számára is hasznosak – azok az előnyök, amelyeket a távmunka nyújt a dolgozónak. A kulcsszavak közé olyan fogalmak tartoznak, mint például a teljesítménynövekedés, a hatékonyabb időgazdálkodás, a jobb minőségű munkavégzés, a növekvő felelősségtudat, önkontroll, ami a cég részéről megelőlegezett bizalomnak köszönhető. A távmunkában jól körülhatárolhatók a munkaköri feladatok, tisztázottak a felelősségek. Egyénre szabott munkakörnyezet alakítható ki, a munkát kevésbé terheli a bejárási idő és költség. A távmunkavégzés keretei között összességében csökken a munkahelyi stressz.

Nemzetközi tapasztalatok szerint a világ, a piac egyértelműen a távmunka-alkalmazások terjedése felé halad. Az IDC előrejelzése szerint kontinensünkön 2005-re a távmunkások száma meghaladhatja a 28,8 milliót, szemben a múlt évben mért 10 millióval. A távmunkásoknak két, viszonylag jól körülhatárolható csoportja alakult ki. Az elsőt azok alkotják, akik munkaidejüknek kevesebb mint 20 százalékát töltik távol az otthonuktól, ami így fő munkahelyüknek is nevezhető. Számuk 2005-re meghaladhatja a 20,1 milliót, szemben a tavalyi 6,2 millióval. A másik csoportba az ún. "teleingázók" tartoznak, akik az ötnapos munkahétből legalább egy napot otthon dolgoznak. Számuk 3,8 millióról 8,7 millióra nőhet 2005-re.

A távmunkások több mint 45 százaléka nagy- vagy mamutvállalatoknál dolgozik, elsősorban az üzleti, a pénzügyi és az egészségügyi szektorban.

A távmunkások aránya országonként változó Európában. Az adminisztratív dolgozók teljes létszámához viszonyítva Svédországban és Finnországban vannak a legtöbben, ami elsősorban a technológiai berendezések alacsony költségeinek, a törvényi keretek adta lehetőségeknek és a nemzeti kultúrának köszönhető. Ezzel szemben a legkevesebb távmunkás a dél-európai országokban található, ami elsősorban bürokratikus és centralizált állami intézményrendszerüknek köszönhető. Magyarország földrajzi szempontból átmenetet képez, de a hatékony, gazdaságos munkavégzést ígérő távmunka elterjedéséért még jócskán van mit tenni.

A távmunka bevezetése stratégiai döntést jelent, s a külföldi példák szerint megéri megtenni ezt a lépést. Bevezetéséhez tapasztalaton alapuló tudás, ismeretanyag is szükséges. A Matáv – a műszaki háttér megteremtésén túl – a jövőben ebben is segítséget nyújt.