Bármilyen meglepő, Stephen W. Hawking fizikus elméleti matematikai és csillagászati kérdéseket boncolgató könyve 230 héten át vezette a Sunday Times bestsellerlistáját 1995-ben, így állítva be új rekordot. Hétköznapi bölcsességként szoktuk emlegetni, hogy az az ember van igazán tisztában valamely kérdéssel, tudományos problémával, aki olyan egyszerűen el tudja azt magyarázni, hogy valóban bárki megértse. Erre tett sikeres kísérletet Hawking könyve, Az idő rövid története, amelynek sikerült a relativitáselméletre épülő mondanivalóját előképzettséggel nem rendelkező olvasóknak bemutatni. A szerző életútja legalább olyan izgalmas, mint a könyv maga.

Stephen Hawking a második világháború idején született Oxfordban. Édesapja tehetséges gyógyszerész, aki 1950-ben saját gyárat is alapított. Úgy gondolta, hogy fia sem választhat magának más hivatást, mint amelyben ő maga is ilyen sikereket ért el. Stephent - aki hiába bizonygatta, hogy a matematika érdekli - az Oxfordi Egyetem Természettudományi Karára íratta be vegyészetet tanulni. Ezen az egyetemen nem tanítottak matematikát, így Hawking a vegyészet mellett a fizikára szakosodott. Cambridge-ben találta meg valódi tudományos énjét, ahol végre megkezdhette a kozmológiával és az általános relativitáselmélettel kapcsolatos kutatásait. Pályáján ettől kezdve szinte akadálytalanul haladt előre egészen 1963 elejéig, amikor furcsa tüneteket kezdett észrevenni magán. A kórházban megállapították, hogy mozgatóideg-sorvadásban szenved. Állapota olyan rohamosan romlott, hogy az orvosok azt jósolták, nem lesz már ideje a doktori disszertációja befejezésére. Hatalmas akaraterővel kezdett újra dolgozni, és nem nyugodott bele, hogy betegsége gyógyíthatatlan - hiszen éppen esküvője előtt állt. Kutatásai sikeresnek bizonyultak, s nemcsak a doktori fokozatot szerezte meg, hanem a cambridge-i egyetemen is tanítani kezdte a gravitációs fizikát. Továbbfejlesztette az általános relativitáselméletet, kitalált egy olyan matematikai eljárást, amellyel a kozmológiának ezt a területét le lehet írni. Ugyanezt a módszert később a fekete lyukak vizsgálatára is alkalmazta. Segítségével bemutatta, hogy a fekete lyukak elnyelnek mindenfajta sugárzást. Megállapította, hogy az ősrobbanás utáni pillanatban a világegyetem mindössze egyetlen protonnyi méretű helyet foglalt el. 1983-ban fogalmazódott meg benne először egy olyan könyv megírásának ötlete, amely a kozmológiáról hitelesen tájékoztat, mégis közérthető. Így készült el 1984-ben Az idő rövid története. Stephen Hawking egy csapásra híres lett. A következő évben azonban egy konferencián tüdőgyulladást kapott, és a kórházban az orvosok már csak gépek segítségével tudták életben tartani. Felesége azonban ragaszkodott hozzá, hogy utolsó esélyként végezzenek Hawking professzoron gégemetszést. A beavatkozás sikeresnek bizonyult: életben maradt, de a hangját elveszítette. Ma az egyik tanítványa által tervezett számítógépes rendszer segítségével az ezredforduló egyik legnagyobb tudósa megint tud előadásokat tartani.