A közforgalmú gyógyszertárak esetén a 2019 kérdőívből 135 darabot (6,7%) küldtek vissza. Az éves (2000. évi) árbevétel alapján a reprezentáltság 4,2%, ami arra enged következtetni, hogy a válaszadók többsége az alacsonyabb árbevételű gyógyszertárak közül került ki.

Az internetkapcsolattal rendelkező kórházak aránya kimagaslóan magas. A kórházak ágyszáma alapján a kórházak 97%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel. Az internetkapcsolat jellegét tekintve a kapcsolt modemes hozzáférés aránya a legmagasabb, míg a gyorsabb adatforgalmat biztosító szélessávú hozzáférések közül az ISDN és a bérelt vonal a legnépszerűbbek.

A kórházak eszközellátottság azt mutatja, hogy a kézi számítógépek használata még továbbra sem elterjedt, míg a személyi számítógépek már majdnem minden kórházban megtalálhatók. A kórházak 55%-a 3 évnél fiatalabb számítógépparkkal rendelkezik, míg 35%-ának 3 és 6 éve üzembe állított gépei vannak.

Az intranet alkalmazása ugyancsak elterjedt a kórházak között (91%), ám ezt a lehetőséget is inkább a nagyobb kórházak használják ki.

A kórházban dolgozók többsége személyi számítógépeket is használ munkája során, ám az internetet már csak nagyon kevesen használják. Mivel közel valamennyi kórház rendelkezik internet-hozzáféréssel, ezért az internetet használók alacsony aránya nem magyarázható az internet hiányával. A felmérés eredménye azt mutatta, hogy a nagyobb kórházak orvosai nagyobb arányban rendelkeznek internetes személyi számítógéppel.

Az asszisztensek és az ápolók PC-használatának aránya (54%) sokkal alacsonyabb, mint az orvosoké (73%). Ez az alacsony arány az egy kórházi személyzetre jutó PC-darabszám alacsony arányával magyarázható (átlagosan 3 asszisztensre és ápolóra jut egy személyi számítógép), illetve azzal, hogy az ápolók túlterheltsége miatt nincs „szabadidejük” a géphasználatra és a munkakörük se igényli a használatát. A kórházak ágyszámát is figyelembe véve a PC-t használó kórházi személyzet aránya magasabb (61%), valószínűleg itt is a nagyobb kórházak dominanciája érvényesül. Az asszisztensek és az ápolók kevesebb mint 30%-a dolgozik internettel is ellátott gépekkel a kórházak több mint 80%-ában. Ez az arány jóval magasabb, mint az orvosok esetében (66%). A kórházak ágyszámát is figyelembe véve csak a kórházak 2%-ában használ internetes PC-t a személyzet több mint 60%-a.

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a betegek kórtörténetét vezetik-e elektronikus úton. A válaszok alapján a kórházak 86%-a használja ezt a formát. Az elektronikus kórtörténet használatára már közel valamennyi kórház átállt, de elsősorban a nagyobb ágyszámú kórháznál alkalmazzák az elektronikus formát. A távdiagnosztika terén a kórházak erős fejlettsége látható, amiről alkalmazásának magas aránya tanúskodik (17%).

A kórházak közel fele rendelkezik honlappal és a kórházak közül is elsősorban a nagyobb ágyszámúak.

A felmérés azt is vizsgálta, hogy az orvosok, az asszisztensek és az ápolók mire és milyen gyakran használják az internetet és az intranetet. Az orvosok a leggyakrabban az internetet szakmai információk megszerzésére és magáncéú használatra veszik igénybe. Az orvosok az internetet nem gyakran és interaktív kapcsolattartásra egyáltalán nem használják.

A közforgalmú gyógyszertárak 53%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel, ám az éves árbevétel alapján vizsgálva magasabb arányú az internet-ellátottság (70%). Ebből arra lehet következtetni, hogy ma Magyarországon a nagyobb árbevételű gyógyszertárak internet ellátottsága a kedvezőbb.

Az internetkapcsolat jellegére ugyanaz jellemző, mint a kórházakéra.

A gyógyszertárak 48%-ának a számítógépparkja 3 évnél fiatalabb, míg 44%-a gépparkját 3 és 6 év között vásárolta. A felmérés során kapott eredmények alapján arra lehet következteni, hogy a nagyobb árbevételű gyógyszertárak gépparkja kezd „elöregedni”.

Az intranetellátottság még kedvezőtlenebb képet mutat, mint az internet-hozzáférés. A válaszadó gyógyszertárak 48%-a rendelkezik belső számítógépes hálózattal. Az alacsony ellátottság oka lehet, hogy a 2-4 főt foglalkoztató gyógyszertárak a méretükből adódóan nem látják ennek szükségességét.

A felmérést végzők megvizsgálták azt is, hogy a gyógyszerészek és az egyéb személyzet hány százaléka használ személyi számítógépet vagy internettel rendelkező PC-t. Az árbevétel alapján a gyógyszertárak 74%-ában a gyógyszerészek több mint 60%-a használ PC-t. Az internettel is ellátott PC-t a gyógyszerészek kevesebb mint 30%-a használja a gyógyszertárak 51%-ában.

A válaszadók nagy aránya úgy véli, hogy az internet elterjedése egyáltalán nem fogja növelni a gyógyszertáruk forgalmát (34%), míg 19% gondolja úgy, hogy növelni vagy jelentős mértékben fogja növelni.

A honlapellátottság jelenleg nagyon alacsony a gyógyszertárak körében. Az országban kevesebb mint 10% rendelkezik honlappal. A válaszadók véleménye szerint a honlap elsősorban az általános információk elérésére, gyógyszerkészítmények ismertetésére, megelőző szolgáltatások elérésére, egyéb készítmények és áruk ismertetésére biztosít lehetőséget. A válaszadó gyógyszertárak 3%-a jelezte, hogy élnek a weboldalon történő megrendelés lehetőségével. Összességében a gyógyszerészek egyelőre nem kívánnak élni ezzel a lehetőséggel és megelégednek az információközlő weboldallal.

A gyógyszerészek a leggyakrabban adminisztráció lebonyolítására, a gyógyszergyártókkal és -kereskedőkkel való kapcsolattartásra, beszerzésre és magáncélú használatra veszik igénybe az internetet és az intranetet. Heti rendszerességgel a szakmai oldalak és információk letöltésére és magáncélra, míg havi egy alkalommal adatbázisok letöltésére alkalmazzák.

A gyógyszerészek többsége viszont soha nem használja az internetet a háziorvosokkal, a járóbeteg-ellátókkal, a vevőkkel vagy az OEP-pel való kapcsolattartásra.