Simon Gábor kiemelte, hogy az MSZP honlapját közel kétszázan szerkesztik, tehát már a website működtetésében is a hálózati nyilvánosság megteremtésére törekszenek. A választmány alelnöke sajnálattal számolt be arról, hogy az MSZP kampányköltségvetésébe a javasoltnál kisebb kerettel került be az online hirdetések pénzösszege.

Az MDF szakértője úgy nyilatkozott: a jelenleg alapvetően csak dokumentációs célokat szolgáló pártweblapot rövidesen egy interaktivitásra épülő site fogja felváltani.

A távlati tervek ismertetése kapcsán fölmerült az SMS- és e-mail kampányok megvalósíthatósága és tartalmi előkészítése. A tanácskozáson jelen lévő Zombor Ferenc, az Adatvédelmi Biztosi Iroda főosztályvezetője elmondta: összhangban a már hatályba lépett elektronikus kereskedelemről szóló törvénnyel, reklám jellegű üzenetet csak olyan címre lehet küldeni, amely cím tulajdonosa a közlést kifejezetten kérte. Jelezte, hogy sokan a politikai üzenetet nem tartják reklámnak, ezért nem tekintik hatályosnak erre a témára az elektronikus kereskedelmet szabályozó törvényt.

A főosztályvezető fontosnak tartja, hogy az a szervezet, amely elektronikus úton lebonyolított kampányt tervez, előzetesen konzultáljon az adatvédelmi biztossal.

Sükösd Miklós politológus, a Közép-európai Egyetem tanára összefoglaló elemzésében leszögezte: a pártoknak meg kell határozniuk azt a célcsoportot, amely számára a weblapot készítik. Tisztázniuk kell, hogy az online felületet saját aktivistái, vagy a párthoz közel álló szimpatizánsok, avagy a pártot elutasítók számára készítik.