Egyetlen év alatt 70 százalékkal bővült azoknak a felnőtteknek a száma, akik saját lakásukban tudnak kapcsolódni a világhálóhoz. Ezzel az internetes hozzáférés hely szerinti megoszlásában a munkahelyek és iskolák (550 000 fő) korábbi vezető szerepe megszűnt, mert majdnem utolérték őket az otthonok (500 000 fő) - derül ki NetSurvey kutatásából.
Az internet legintenzívebb használói otthonukban férnek hozzá a világhálóhoz. Azért ez a legintenzívebb réteg, mert tagjainak háromnegyede hetenként átlagosan legalább három órát tölt a neten. Átlagosan ugyanis az internetezők közül csupán 58 százalékára jellemző a heti minimum három óra.
Az otthon sokat internetezőket éri el leggyakrabban a legtöbb reklám, és ők a legnyitottabbak mind az internetes szolgáltatások, mind az elektronikus kereskedelem igénybe vételére. Ez feltehetően annak is köszönhető, hogy az amúgy is tehetősebb internetezők között az otthoni hozzáféréssel rendelkezők vagyoni helyzete különösen előnyös az átlaghoz képest.
Az iBasic feltárta, hogy az internetezők 90 százaléka hallott már a mobiltelefonnal lehetséges internetezésről, ismert rövidítéssel WAP-ról, de még csak 24 százaléka használta. A kutatás keretében megkérdezettek 13 százalékának tulajdonában van WAP-os készülék, és további 12 százalék tervez ilyet beszerezni.
Az iBasic egy olyan évenként tervezett kutatássorozat, amelynek keretében eddig tavalyelőtt és tavaly keletkeztek adatok a 14 éven felüli internetezőkről. Az évenként személyesen megkérdezett 2500 fő több fontos szempontból reprezentálja a 14 évesnél idősebbek közül azokat, akik havonta legalább egy-két alkalommal használják a web-et. A következő hasonló vizsgálatot idén szeptemberre tervezik.
Az 5-50 alkalmazottat foglalkoztató 38 000 kis- és közép-vállalkozások informatikai helyzete jónak mondható, mivel 90 százalékuk rendelkezik számítógéppel. Egyharmaduknál működik egyetlen készülék, további jó egyharmaduknál 2-4, míg egyharmadnál valamivel kevesebbnél öt vagy több.
A vizsgálat keretében telefonon megkérdezett 1024 vállalkozás reprezentatív a cégméret, település jellege és ágazat szerint. Internetkapcsolattal a megkérdezett vállalkozások 43 százaléka rendelkezik. További 11 százalék pedig tervezi a csatlakozást a világhálóhoz.
A web-hez való hozzáférést nem tervezők közel háromnegyede azzal indokolja felfogását, hogy nincs rá szüksége. A többi ok sorrendben a következő: nincsenek megfelelő feltételek hozzá, egyéb, túlságosan drága. A megkérdezett vállalatoknál az internet használatának leggyakoribb területe a böngészés, majd sorrendben az üzleti kapcsolattartás, marketing-hirdetés-reklám, vásárlás, értékesítés, ügyfélszolgálat-humán politika.
Az iBasic harmadik kutatási célcsoportjában feltárták, hogy a 20 000 lakosúnál nagyobb városok közigazgatási intézményeiben az informatika gyorsan fejlődött az utóbbi években. Ennek következtében az intézmények dolgozóinak munkájához szükséges számítógépek és rendszerek általában rendelkezésre állnak. Jelenleg a belső információáramlás és a nyilvántartás működik a leghatékonyabban, állapította meg a négy megye nyolc városában, köztük Budapesten és megyeszékhelyeken végzett vizsgálat. Az önkormányzatok az internetet leginkább pályázatok figyelésére és a felsőbb szervektől érkező információk gyors begyűjtésére használják. A tisztviselőket erősen ösztönzi az internet használatára, hogy bizonyos anyagok és információk csak ezen az úton érhetők el.
A közigazgatás négy szektora között a kutatók az egészségügyben tapasztalták a legnagyobb lemaradást. Ennek fő okát az intézmények vezetői az alulfinanszírozottságban, illetve a központi stratégia hiányában látják.
Az oktatási intézményekben a Sulinet-rendszernek köszönhetően diákok és tanárok széles köre használja az internetet, bár nem a közvetlen oktatási folyamatban. A NetSurvey kutatói a közigazgatás intézményei közül az iskolákban találkoztak a legmodernebb informatikai szemlélettel. Viszont a kulturális intézmények döntéshozói tekinthetők a közigazgatásban az informatika fejlődése iránt a legnyitottabbnak. Kedvező a helyzetük az internet szempontjából azért is, mert gyakran már a kulturális intézmények alapműködése is nagyrészt az internetre épül.
Ugyanakkor a NetSurvey kutatásának eredményei rámutatnak arra is, hogy a közigazgatási intézmények és az állampolgárok kapcsolatában az online ügyintézés még csak a kezdeti lépéseknél tart. Az önkormányzatok döntéshozóinak egyöntetű véleménye szerint az elektronikus ügyintézést addig nem érdemes fejleszteni, amíg a lakosság részéről nincs rá igény, megfelelő infrastruktúra és informatikai képzettség.
Tény, hogy egyelőre a hazai felnőtt lakosság mindössze 18 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel. A fejlődés útjait az önkormányzatoknál a NetSurvey felmérése szerint a döntéshozók első sorban a hardver- és szoftver-fejlesztésben, valamint a hálózatok biztonságának kialakításában látják. Az egészségügyben az integrált, intézményeket összekötő rendszer látszik a legfontosabb feladatnak. Eltérő igények jellemzik a kultúra területét, míg az oktatási intézményekben legnagyobbak a potenciális lehetőségek, amelyek kihasználását csak a rendelkezésre álló pénztől függ.
A lakosság internethasználatának legjellemzőbb céljai a válaszadók százalékában:
