Közép- és Kelet-Európában jelenleg végzett első ilyen tanulmányában az IDC kimutatta, hogy az internetes hálózati területen dolgozó nők száma 2004-re megháromszorozódik, és eléri a szakmában alkalmazott teljes munkaerő 12,5 százalékát. Ez a szám jelentősen magasabb a Nyugat- és Észak-Európában ugyanebben a hároméves időszakban várt 7,3 százaléknál.

A 2001-es adatok alapján Görögországban dolgoznak legnagyobb arányban nők internetes hálózati szakterületen - 14,2 százalék -, ami több mint kétszerese az ausztriai, svájci, dániai és német értéknek. Növekvő tendencia ellenére az összesített hiány a képzett hálózati szakemberek terén Közép és Kelet-Európában 2004-re több mint 80 ezer lesz.

Az IDC szerint ezek az eredmények sok résztvevő ország esetén a kialakult gazdasági és családmodellnek tulajdoníthatók. A központi tervezés során fokozottan nőtt a jelentősége a teljes munkaerő kihasználtságának - beleértve a női munkát is - a magasabb gazdasági termelékenység és nagyobb növekedés elérése érdekében. A Közép- és Kelet-Európában található számos műszaki iskola és egyetem elérhetőbbé teszi a műszaki képzést, míg az üzleti és kereskedelmi képzést nyújtó iskolák száma relatíve alacsonyabb. Az IDC szerint a nem műszaki területen tapasztalható versengésből adódóan Közép- és Kelet-Európában mindkét nem képviselői nagyobb valószínűséggel választják a műszaki egyetemeket, mint Nyugaton.

A tanulmány szerint a nőket hasonló tényezők vonzzák a hálózati munkához Közép- és Kelet-Európában, mint a férfiakat; a magas fizetés, a stabil munka és a jó karrierlehetőség. A nőket - Európa többi részéhez hasonlóan - az a felfogás tartja távol ettől a területtől, hogy ez a munka nem való nőknek, túlságosan időrabló és fizikailag megerőltető.

Valdimir Kroa, az IDC munkatársa hozzátette: “Nyilvánvalóan hosszú még az út az egyenlő juttatások és az egyenlő karrierlehetőségek eléréséig. A Cseh Köztáraságban például a nők minden szakmában 27 százalékkal alacsonyabb az átlagfizetést kapnak, mint a férfiak.”

A tanulmány szerint az internetes hálózati szakterületen dolgozó nők számának növeléséhez a következő feltételek szükségesek: a szakemberképzés támogatása, amely vonzza a nőket karrierjük korai szakaszában, rugalmas munkafeltételek, amelyek lehetővé teszik a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését, és az egyenlő esélyek, különösen az egyenlő fizetés elérése. A válaszadók nagy része nem hisz abban, hogy a pozitív diszkrimináció megoldás.

Mike Couzens, a Cisco kommunikációs és oktatási igazgatója szerint biztató, hogy a nők relatív magas arányban vannak jelen az internetes hálózati szakmában Közép- és Kelet-Európában, de még több női hálózati szakemberre lenne szükség az egyre növekvő hiány kiküszöbölése érdekében. A kormányzatok, az üzleti élet és az oktatás - így a Cisco Hálózati Akadémia program - is szerepet játszik a nők internetes szakemberré válásához szükséges képzés, a megfelelő munkafeltételek és támogatás biztosításában.

• Az IDC több mint 130 szervezetet (munkaközvetítőket, ügynökségeket, végfelhasználó cégeket és IT-gyártókat) kérdezett meg 8 országban: Lengyelországban, Magyarországon, Oroszországban, a Cseh Köztársaságban, Romániában, továbbá Izraelben, Görögországban és Törökországban.
• A Cisco Hálózati Akadémia program keretein belül 88 kelet-európai, közel-keleti és afrikai ország 2213 oktatási intézményének több mint 54 000 diákja (ebből körülbelül 6700 nő) tanul internetes hálózati technológiákat online módon. A Cisco világszerte több mint 100 millió dollárt fektetett be a Hálózati Akadémia programba - felszerelésekbe, oktatóképzésbe és tananyagfejlesztésbe -, lehetővé téve a világ legnagyobb e-learning laboratóriumának létrehozását.