- A gigabites sávszélesség után nemsokára megszületik a 10 Gbps-os specifikációt összefoglaló szabvány. De meddig növelhető, meddig érdemes növelni az elméleti sávszélességet?
- Elméletileg a végtelenségig, bár a gyakorlatban elérhető átviteli sebesség nagyban függ az alkalmazott kábel fajtájától. Itt is igaz a megállapítás: "soha ne mondd, hogy soha". Így volt ez akkor, amikor 1200 bps-os sebességgel modemeztünk, és amikor elértük a 2400-as határt, sokan a fizikai csúcsot emlegették - ma pedig az ADSL-t is egyre többen használhatják otthon. De mondok másik példát: ma a Palm kéziszámítógépemben több memória van, mint az első otthoni asztali PC-ben volt. A sávszélesség tehát fejlődni fog, a mostani 10 Gbps-os technológia közel sem jelenti a csúcsot. Szerencsére ezek a technológiák együtt élhetnek és működhetnek. Azok a beruházók, akik előre gondolkodnak, mindig a legfejlettebb gerinchálózatot rendelik meg annak érdekében, hogy később az aktív elemek korszerűsítésével egyszerűen lehessen "upgrade-elni" rendszerüket. Bizonyára lesznek technológiai ugrások, olyan sebességlépcsők - mint például a rézkábelről az optikai szálra történő átállás -, amelyekre igaz, hogy árkokat csak átugrani lehet, átlépni nem.
- A magyarországi piac mennyire vevő a legújabb aktív eszközökre, technológiákra?
- Ebben a tekintetben nem állunk roszszabbul, mint a nyugat-európai piac, a legmagasabb igényeket képviselő piaci szegmens - mint például a vezető ipari cégek, a bankok, a biztosítók, a kormányzati szféra - változatlanul hajlandó áldozni a legfejlettebb technológiákra, de érezhető, hogy visszafogottabb a beruházási hajlam. Mint a világon mindenhol, nálunk is véget ért az az időszak, amikor a legnagyobb megrendelők számára a legfontosabb a csúcstechnológia volt, és csak harmadrendű kérdésként szerepelt az ár. Ma már mindenki költséghatékonysági elemzést végez, és egyre fontosabb szempontként jelenik meg a továbbfejleszthetőség is.
- Akkor a 3Com hosszú távú akciója, miszerint bármelyik gyártó korábban vásárolt hálózati eszközét beszámítják új eszköz vásárlásakor, sokat lendíthet a frissítéseken...
- Így van, a magyarországi piacot is egyre inkább jellemzi az a szemlélet, hogy "van egy létező hálózatunk, amelyet korszerűsíteni szeretnénk". Ezeknek az ügyfeleknek ajánljuk az ütemezett átállást; ez az üzleti modell az eddigi tapasztalatok szerint kedvező fogadtatásra talált, ami elsősorban annak köszönhető, hogy minden apró technikai kérdésre sok válaszlehetőséget kínálunk, a termékportfólió rendkívüli rugalmasságot tesz lehetővé.
- Hogyan változtak a hazai értékesítések az IT-világ recessziója miatt?
- A visszafogottság és a korszerűsítési szándék egyszerre jellemzi a magyar piacot. Meggyőződésem szerint a megrendelői oldalon kifejezett előny, hogy a világpiac teljes kínálatában lehet tallózni, a "nagyok versenye" jó hatással van a hazai piacra, hiszen a túlkínálat miatt olyan szerződések köttethetnek, amelyek a gazdasági felfutás időszakában csak sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel lennének kivihetők. A recesszió hatása hullámzóan érezhető: a hálózatépítési szándék változatlanul nagy, de tapasztalatink szerint a kis- és középvállalkozások éppen mostanában kezdik kiépíteni első LAN-jaikat, és az otthoni internetmegosztáshoz is egyre többen vásárolnak hálózati kártyákat és egyéb eszközöket.
- Legnagyobb konkurensük Magyarországon is a Cisco, amellyel együtt a piac kétharmadát mondhatják magukénak. Nagy csata folyik az elsőség megszerzéséért?
- A dobogó csúcsán tulajdonképpen együtt állunk, hiszen ha az eladott portok száma alapján rangsorolunk, akkor egyértelműen mi foglaljuk el az első helyet, ha az árbevételt vizsgáljuk, akkor egyelőre a második hely a miénk. Meggyőződésem, hogy egyik meghatározó szereplőnek sem az abszolút elsőség megszerzése a cél, hanem az ügyfelek, hálózatintegrációs vállalkozások igényeinek legnagyobb mértékű kielégítése, hiszen a célunk végül is közös: minél nagyobb számban minél korszerűbb hálózatok épüljenek Magyarországon.