- A Cisco kezdettől fogva képviselteti magát a szabvány-előkészítéssel foglalkozó szervezetekben, így a várhatóan júniusban elfogadásra kerülő 10 Gbps-os Ethernet-szabványban is komoly szakértői munkája fekszik - ezért is mondhatjuk el, hogy gyártóként már régebben felkészültünk az új szabványnak megfelelő hálózati eszközök előállítására. A 10 Gbps-os átviteli sebességet biztosító szabvány kidolgozása egyébként 1999 márciusában kezdődött, akkor alakult meg a Cisco kezdeményezésére a HSSG (Higher Speed Study Group) elnevezésű csoportosulás, alig egy évvel később pedig mintegy 70 hálózatfejlesztéssel foglalkozó cég közel 150 szakemberének csatlakozásával ebből alakult meg egy előkészítő-csapat az IEEE 802.3ae lajstromjelű szabvány kidolgozására 10 Gigabit Ethernet Task Force néven.

- A Cisco mikor kezdte meg a 10 gigabites szabvány előírásainak megfelelő aktív eszközök gyártását?

- Tavaly szeptemberben a világpiacon elsőként jelentünk meg a 10 gigabites interfésszel, azóta a már korábban kialakított roadmap szerint történik a termékek fejlesztése. A szabvány végső változatának elfogadása előtt egyébként azért kezdődhetett meg az új eszközök sorozatgyártása, mert az esetleges finomhangolások akkor is megtörténhetnek, amikor már elkészültek az eszközök, hiszen a működtetésükhöz szükséges szoftverek aktualizálása egyszerűen megoldható. A Cisco döntő erősségei közé az innovatív hozzáállás, a magas színvonalú szaktudás és a tőkeerő sorolható, de fontos jellemző a rugalmasság is, hiszen az új fejlesztéseket azonnal érvényesíteni tudja piacra kerülő eszközeiben.

- Mi következik a 10 Gbps után?

- Az iparági előrejelzések szerint a sebességnövekedési trend folytatódik. Mivel már a 10 Gbps is csak optikai közegen történő kommunikációval érhető el, a kutatások elsősorban az üvegszálas kábelek további tartalékait kívánják kihasználni. A fejlesztések a 40, 100 és 160 Gbps sávszélesség elérését tűzték ki célul - ennek a lépcsőzetességnek technológiai okai vannak, de az is előfordulhat, hogy a 40-es lépcső kimarad. A megrendelők négyszeres sebességnövekedésért nem biztos, hogy hajlandóak továbbfejleszteni hálózatukat. Elképzelhető, hogy csak a 100 Gbps-os sebességre fogadnak el új szabványt, addig azonban még évek telnek el. Szeretnék azonban eloszlatni egy tévhitet: hibás az a megközelítés, miszerint a hálózatok abszolút értékmérője az átviteli sebesség. Legalább ilyen fontosak azok az úgynevezett intelligens szolgáltatások, amelyek alkalmazásával fokozható az adott sávszélesség és a teljes, végponttól végpontig terjedő hálózat előnyeinek valódi kihasználása. Az adat-, hang- és képátvitelre egyaránt alkalmas integrált hálózatok esetében különösen fontos tehát a csomagok átviteli sorrendjének meghatározását, a minőségi szolgáltatásokat (QoS - Quality of Service) biztosító forgalomszervezés és -formázás. Ezekhez társul a hálózati biztonság és a magas szintű megbízhatóság - így együtt ezek a szolgáltatások adják a stabil, optimális kihasználtságú hálózati infrastruktúra alapját.

- A Cisco tapasztalatai szerint mennyire érezhető a recesszió a magyarországi piacon?

- A gazdasági lassulás következtében megváltozott a megrendelők szempontrendszere, azért választanak egyre többen Cisco-megoldásokat, mert ezzel termelékenységnövekedést és költségcsökkenést tudnak elérni. Kevésbé fontos számukra a technológiai újszerűség. Ma már egyébként is komplett megoldásokat, rendszereket keresnek a megrendelők, a beruházót elsősorban nem az egyes hálózati berendezések sebessége, hanem az általa preferált létfontosságú üzleti alkalmazások minél gyorsabb bevezetése és megbízható rendelkezésre állása érdekli. Az országos hálózatokat működtető üzleti felhasználók - például a bankok és biztosítók - pedig TCP/IP alapú integrált hang-adat hálózatokkal, a távtanulást (e-learning) lehetővé tevő intelligens tartalomszétosztó hálózatokkal és IP-telefónia alkalmazásával kívánják racionalizálni költségeiket, illetve növelni dolgozóik produktivitását.