A számítógépek csillag alakú elrendezése a legelsőként kialakított topológiák közé tartozik, alkalmazásával könnyen megoldható a központosított vezérlés. Csillagtopológia esetén minden kliensgép közvetlenül tart kapcsolatot a szerverrel, tehát a központi erőforrások gyorsan és egyszerűen elérhetők. Jellemzője, hogy amikor nincs szükség folyamatos adatátvitelre, akkor a csomagkapcsolt eljárást alkalmazza; legfőbb hátránya, hogy kiépítése drága, mivel minden más elrendezésnél több kábelre van szükség, továbbá hogy a munkaállomások csak a szerveren keresztül tudják felvenni egymással a kapcsolatot, így feleslegesen terhelik a kiszolgálógépet.

Az egy vonalra telepített busz- (vagy sín-) topológia elsősorban az alacsony kiépítési költség miatt terjedt el. Mivel mind a szerver, mind pedig a munkaállomások egyetlen közös kábelre csatlakoznak, az információ végigfut a vezeték teljes hosszán, és azt minden állomás megkapja. Az adathalmazból cím szerint kell kiválasztani az adott állomásnak küldött csomagot, amihez a rendszer folyamatos figyelésére van szükség. Előnyei közé sorolható a minimális kábeligény, legnagyobb hátránya pedig, hogy a kábel meghibásodása az egész rendszert működésképtelenné teheti, ebből következően a hiba helyének meghatározása körülményes.

A síntopológiájú hálózatok megvalósítására általánosan kétféle módszer terjedt el. A korábbi megoldásban a munkaállomásokat sorban egyetlen koaxiális kábelre "kötötték", ennek következtében a fizikailag nem megfelelően csatlakoztatott munkaállomások jelentősen lecsökkentették a hálózat átviteli sebességét. Az utóbbi időben a strukturált (úgynevezett osztott sínes) megoldást alkalmazzák: a munkaállomások csillagtopográfiát alkotva nem sorban, hanem egyesével kapcsolódnak a központi elosztóhoz (hub vagy switch), amely a fizikai kapcsolatot megteremti az egyes állomások között. A megoldás előnye, hogy kevésbé érzékeny a nem megfelelő hálózati csatlakoztatásra, így egy állomás hibája nem csökkenti az egész rendszer adatátviteli sebességét. A busz- vagy sínelrendezés a garantált sebesség, a jó strukturálhatóság és a biztonság miatt népszerű a rendszerépítők körében.

A gyűrűtopológiára épülő hálózatokban az összeköttetés körkörös, az adatok a gyűrű mentén gépről gépre vándorolnak. Ez a megoldás is csak egy adatátviteli csatornát alkalmaz, ezért itt is minden munkaállomáshoz eljutnak az adatok. A küldési jogosítást az úgynevezett token jelenti, így azok az állomások, amelyek rendelkeznek ezzel, egy-egy időszeletet kapnak az adatok "feladására". Az adatfeldolgozás (a síntopológiához hasonlóan) ennél a felépítésnél is cím alapján történik, tehát csak a címzett dolgozza fel az adatokat, a többi munkaállomás mindössze továbbítja azokat. Az állomásokat feladatokkal látták el: ilyen például a csomagellenőrzés és a hibás adatcsomagok jelölése. A rendszer előnye a minimális kábeligény és az egyenletes terhelés, hátránya, hogy az adatforgalmazás lassú, ezenkívül mind a kábel, mind pedig valamely munkaállomás meghibásodása a hálózat működésképtelenségéhez vezet.

Az alábbi táblázat az egyes topológiai modellek alapján épített hálózatok legfontosabb szempontok szerinti összehasonlítására ad lehetőséget - remélhetőleg segítséget nyújt a megfelelő elrendezés kiválasztásához.

Szempont Csillag Sín (busz) Osztott sín (hub) Gyűrű

Megbízhatóság közepes nagy nagy közepes

Összetettség kicsi közepes közepes kicsi

Rugalmasság közepes nagy nagy közepes

Bővíthetőség közepes közepes nagy közepes

Költségigény nagy közepes közepes közepes

Kapacitás kicsi közepes nagy nagy