A Nintendo a harmadik nagy játékos a játékkonzoliparban, a Sony és a Microsoft mellett, így különösen az Xbox vártnál gyengébb kezdése után a szakértők kíváncsian várták a GameCube bemutatkozását. A nagy napra 500 ezer berendezéssel készülő Nintendónak nem kellett csalódnia, Nagy-Britanniában például az első két órában 10 ezer példány kelt el. A rivális Microsoft meglehetős igényekkel lépett fel a piacon, ám úgy tűnik a jóval szerényebb Nintendo üzletpolitikája célravezetőbb volt, a japán vállalat 100 millió eurót (91 millió dollár) költött a marketingre, és két héttel az európai bemutató előtt csökkentette készüléke árát. A hatás nem maradt el, csak Nagy-Britanniában 50 ezer előrendelést vettek fel.

Bár valószerűtlen, hogy a lendületes kezdés hatásaként a GameCube utolérné a 25 milliós értékesítéssel büszkélkedő PlayStation2-t, a cég komoly esélyekkel indul az évi 20 milliárd dolláros konzolpiacon, mivel a GameCube már indulóban is csupán 180 dollár körüli összegbe kerül, ami majd 90 dollárral kevesebb, mint a PlayStation2 vagy az Xbox ára. A Nintendo gépei iránti keresletet valószínűleg az indokolja, hogy a cég rendkívüli hangsúlyt fektet a játékellátásra, egyébként a konzolgyártó cégek mindig kisebb-nagyobb veszteséggel adják el gépeiket, a befektetés a játékok eladásakor térül meg.