Mondd, te kit választanál?

Széll András, 2002. május 16. 15:33
Mind az országok, mind a szervezetek életében eljön az a pillanat, amikor egy pozícióra több jelölt közül kell megtalálni a megfelelő személyt. Úgy tűnik, hogy a kiválasztás ezer év távlatában sem lett lényegesen egyszerűbb, az IIR Magyarország januári, Hatékony munkaerő-kiválasztási módszerek című szakkonferenciájának három napja alatt azonban a résztvevők megismerkedhettek néhány módszerrel, amelynek segítségével megkönnyíthető a feladat teljesítése.
A kiválasztás hagyományos alapkérdései közé tartozik annak eldöntése, hogy azt ki végezze el, milyen módszerrel és milyen elvek, szempontok alapján. Dr. Tóth László, a Transearch Hungary Vezetői Tanácsadó Iroda ügyvezető igazgatója szerint a vállalatoknak nem lenne szabad olyan tanácsadókkal, fejvadászokkal dolgoztatniuk, akik elvállalnak egy megbízást anélkül, hogy a cég irodáiban felmérnék a munkakörnyezetet. A keresés folyamatához hozzátartozik ugyanis, hogy a fejvadász alaposan felkészüljön, tájékozódjon arról, hogy az általa keresett személy milyen környezetben, milyen munkatársakkal és pontosan milyen feladatot fog végezni.

Sattler Katalin, a Smaroglay & Tóth Személyzeti Tanácsadó Iroda senior tanácsadója felhívta a résztvevők figyelmét, hogy az interjúzás, amely a kiválasztás leggyakrabban használt módszere, maga is képzettséget igényel. Márpedig a felvételi eljárás során a második-harmadik körben a szakmai vezetőnek, a line menedzsernek is el kell beszélgetnie a jelölttel, nem lehet kizárólag a HR-munkatársak általánosabb ismereteire támaszkodni. Pontosan ezért a Smaroglay & Tóth vállalja a szakmai vezetők interjútechnikai felkészítését is. Ezeken a tréningeken olyan fogások sajátíthatók el, mint a konferencián Szabó Péter, az AstraZeneca Kft. HR-igazgatója által ismertetett "kapszulatechnika". Ennek lényege, hogy egy kérdést "vivő anyagnak" használva a kérdező a jelentkező válasza mögötti tartalmakat és értékeket deríti fel.

AC/DC

Az értékelő- és fejlesztőközpontok (Assesment Center, Development Center) alkalmazása Magyarországon is egyre inkább elterjedt. Az AC alkalmazása a felvételi eljárás során olyan hatékony módszert ad a HR-munkatársak kezébe, amely a nagyobb beválási arányon keresztül jelentős költségeket takaríthat meg a vállalat számára. Vincze Anita és Bíró Gabriella, a Nokia két munkatársa egy gyakorlat során a konferencia résztvevőivel számoltatta ki, hogy a nem megfelelő munkatárs felvétele milyen kiadásokat okoz a vállalatnak. A megdöbbentő összeghez képest az AC alkalmazásának költségei eltörpülnek. Dr. Székely Vince pszichológus szerint az AC felhasználásának alapjai közé tartozik, hogy a munkakörhöz szorosan kapcsolódó értékelési kritériumokat határozzunk meg, és ennek a betöltendő munkakör előzetes elemzésén kell alapulnia. Ideális esetben először a későbbi megfigyelők vesznek részt a programban, ahol megtanulják az egyes értékelési kritériumok jelentését és besorolását. Összességében az AC értékelése objektív megfigyelésekből indul ki, és a kritériumok egymáshoz viszonyított fontosságát is súlyozza.

Tesztmánia

A konferencia harmadik napján az SHL Hungary Kft. munkatársai olyan teszteket ismertettek, amelyeket magyarországi mintán standardizáltak, így az olyan nemzetközi, ráadásul fiatalnak sem mondható tesztekhez képest, mint amilyen a CPI, lényegesen jobb "jósló" erővel bírnak a magyarországi munkavállaló beválására nézve. Mivel a jelöltektől elvárt képességek nem függetlenek a betölteni kívánt munkakörtől, ezért a jó tesztek jellemzője, hogy olyan csoportokhoz hasonlítanak, amelyek hasonló munkakörben jó teljesítményt nyújtanak. Az általánosabb intelligenciát- és érdeklődést vizsgáló tesztek mellett az SHL kínálatában megtalálhatók olyan specifikus tesztek is, amelyek - több más csoporton túl - képesek megjósolni a felső vezetők, az ügyfélszolgálatosok vagy akár a fizikai munkát végző személyek beválását is.