Azt nem tudom, hogy amit a Matáv tesz - mármint hogy vonakodik a díjmegosztási kötelezettsége kapcsán átadandó bevételeket az internetszolgáltatók részére átengedni -, az jogszabálysértő, vagy egyszerűen egy piaci szervezet logikus és kiszámítható lépéséről van szó. Ezzel együtt újságírói szemmel, kívülről nézve nehezen nevezhetők együttműködésre irányulónak az újabb és újabb húzások. Mindenesetre az egyszeri internetfelhasználó, szűkebben az a 180 ezer budapesti lakos lehet a huzavona legnagyobb vesztese, aki eddig a Freestart ingyenes szolgáltatását használta. Az ingyennet ugyanis jelen körülmények között életképtelen szolgáltatásnak tűnik Magyarországon. Ha lesz, a Freestart új tulajdonosa majd eldönti, hogy milyen irányba indul el a szolgáltatások fejlesztésével vagy átalakításával. Mi csak annyit tehetünk, hogy szurkolunk neki.
Mindenesetre kikívánkozik belőlem az a megjegyzés, hogy ez az egész cécó elég "indirekt" módja az információs társadalom megteremtésének. Mondom ezt annak ellenére, amit már leszögeztem: a Matáv álláspontja piaci szempontból teljes mértékben érthető és elfogadható. Mindenki kihasználja a jogszabályok hiányosságait, miért éppen ő ne tenné? A felelősséget, a hibákat inkább a törvényhozás részéről érzem. A fantáziadús újságíró ilyenkor hajlamos elmerengeni: vajon mi történne, ha a választások előtt a Freestart 180 ezer felhasználója kapna egy-egy levelet, amelyben a cég vezetői elbúcsúznak tőle, és kifejtik, hogy a távközlési liberalizáció olyan jól sikerült, hogy a magyarországi piac hoszszú távon is alkalmatlanná vált az ingyenes internetszolgáltatásra? Remélem, hogy a Hírközlési Döntőbizottság szava kellően erősnek bizonyul a törvényben meglévő rések betöméséhez, és a választ soha nem tudjuk meg.