- Ennek oka - miként Szedlmayer Bea, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) programmenedzsere elmondta a Magyar Hírlapnak- az, hogy az ECDL a közoktatási iskolarendszertől független. Az ECDL-vizsga alól teljes mentességet a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal kötött korábbi megállapodás értelmében többek között csak azok kaphatnak, akik az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) az 1994-ben vagy azóta kiadott információrendszer-szervező, informatikus, számítástechnikai programozó, rendszerprogramozó, multimédia-fejlesztő, gazdasági informatikus I., II. képesítéssel rendelkeznek. Igaz, e szakembereknek van a legkevésbé szükségüük a végzettségük mellé még a ECDL-re is.
Az ECDL nem magyar, hanem nemzetközi bizonyítvány. Több mint negyven országban mintegy kétmillióan szerezték meg, és Európában mindenhol ugyanazt a tudást igazolja. Hét "modulból" áll, és az oktatási programot szabadon lehet - akár autodidakta módon is - végezni. A tanulók modulonként tehetnek vizsgát, s ezt az első vizsgakártya kiváltásától számított három éven belül mind a hét tantárgyból le kell tenni. Modulonként a vizsgadíj ára 2-3 ezer forint között mozog, diákok számára a vizsgadíj modulonként 1500 forint, azaz hét modul esetén összesen 10 500 forint. Magyarországon 1998-tól 60 ezren kezdték meg ECDL-vizsgáikat, s a jelentkezők 35 százaléka volt 18 év alatti. A legtöbb középiskolás - Szedlmayer Bea tapasztalatai szerint nem májusban veselkedik az ECDL-vizsgák első fordulójának, hanem az iskolakezdés lendületében még októberben. A 18 év alattiak 18 százaléka adja be vizsgakérelmét ekkor, s a harmadik-negyedik osztályosok (16-18 évesek) előzetes ismereteiknek köszönhetően - a három év helyett - gyakran egy-két hónap alatt végeznek is.