Sík Zoltán: Egyszerű lenne azt mondani, hogy azért, mert a kormány így döntött, de ennek azért nyomósabb oka volt. Mégpedig az, hogy a terület mindent átfog (lásd kormányzati informatika), így nem telepíthető tárcához. Másrészt új terület (információs társadalom), aminek kezelése külön kormányzati feladat. Költségvetési év közben minisztériumot létrehozni nem lehetett, a kormánybiztos intézménye pedig pont erre van kitalálva. Az más kérdés, hogy a kormánybiztos hivatala a MEH-be tagozódott be, de ez az előző mondat alapján adott volt. Egyébként ez nem törvényszerű, például a felsőoktatás-fejlesztési kormánybiztost az oktatási tárca felügyelte. Inkább arról lehetett volna vitát nyitni, hogy a MEH vezető miniszter felügyelje, vagy irányítsa a kormánybiztos munkáját. Végül is irányítás lett a dologból.

2000. június 1. óta informatikai kormánybiztos, vagyis néhány nap különbséggel pontosan két évig láthatta el ezt a feladatot. Hogyan értékeli az IKB és a saját elmúlt két éves tevékenységét?

Sík Zoltán: hivatalosan tényleg június 1., ténylegesen május 22. volt a dátum, úgyhogy már megvan a két év. És hogy hogyan értékelem? Ahhoz nem lenne elég az egész cikk terjedelme, hogy részletesen kifejtsem. De azt hiszem, hogy az IKB erőfeszítéseit lehet pozitívan értékelni, lehet negatívan értékelni, csak egyvalamit nem lehet: szó nélkül hagyni. Természetesen én pozitívan értékelem, mint ahogy az EU Bizottság legutóbbi országértékelése is pozitívan említette a tevékenységünket, vagy akár hivatkozhatok az Európa Tanács pozitív értékelésére a számítógépes bűnözés elleni egyezmény kapcsán. Bár voltak olyan dolgok is, amelyeket így utólag másképp csináltam volna, különösen az elején. De végül is a semmiből építettük fel az IKB-t, minden előzmény, és a területen rendelkezésünkre álló pozitív példa nélkül, ráadásul úgy, hogy az IKB már akkor is úgy volt pozícionálva, hogy egy leendő minisztérium alapjai lesz. Sziszifuszi munka volt, de megérte. A minisztérium létrejött, és az IKB bázisán jött létre (itt nem csak személyi bázisról, hanem költségvetési, feladatköri, strukturális, elhelyezési és egyéb bázisról is beszélek). Csak azt sajnálom, hogy a minisztérium nem korábban jött létre, de ennek nem szakmai, inkább politikai indokai voltak.

A Matáv ügy kapcsán sokan bírálták a távozó kormányt, mert szerintük a távközlési liberalizációt lehetővé tevő Egységes Hírközlési Törvénnyel legalább három évet késett. Az SZDSZ a törvény tartalmát is bírálja, és annak újratárgyalását kezdeményezi.

Sík Zoltán: Most már értem, miért vezette be az interjút úgy, hogy lesznek “húzósabb” kérdések is, de erre azt kell mondjam, hogy ez nagyon összetett kérdés. Hadd bocsássam előre, hogy a törvény előkészítése már folyamatban volt, amikor az IKB megalakult. Az átmeneti időben nyújtott hathatós segítségéért mások mellett külön köszönet illeti a HIF-et. Átfogó, egységes szabályozásról lévén szó, ráadásul egy évi körülbelül 1000 milliárd forintos piac szabályozásáról, azt hiszem nem lehet eléggé hangsúlyozni a „körültekintés” szót. Emellett az EU 6 darab idevonatkozó direktívájának is meg kellett feleljünk, amely megfelelést az EU szakemberei minden egyes törvényváltozat esetében vizsgáltak. A szolgáltatókkal, valamint az egyes érdekvédelmi szervezetekkel való folyamatos egyeztetésről nem is beszélve (itt mind fogyasztói, mind szolgáltatói érdekvédelmet értek). Az EU közben rájött, hogy az ő direktívái sem örök életűek, de az újak még nem voltak kész, azokkal tehát nem lehetett harmonizálni. Azt hiszem, ezt hívják „futóvad-lövészet”-nek… Az SZDSZ bírálatát pedig csak bulvár szinten ismerem, én nem láttam még konkrét javaslatot, hogy itt és itt ezt a paragrafust kellene kihúzni, vagy ezt és ezt a szót kéne beírni, és ennek ilyen és ilyen versenyserkentő hatása lesz. Persze gondolom, van ilyen szintű javaslat, de ezt már hivatalosan amúgy sem velem közlik, esetleg akkor, ha az SZDSZ kíváncsi a véleményemre. A magam részéről üdvözlök minden olyan módosítást, amely élénkíti a versenyt, mert bár hatástanulmányokból hegyek állnak rendelkezésre, mégis a legsötétebb félelmeim jöttek be a versennyel kapcsolatban, olyanok, amelyeket egyetlen hatástanulmány sem taglalt. Szóval, kíváncsi vagyok, és adná Isten, hogy bejöjjön az SZDSZ számítása, felgyorsul a verseny, az inkumbeseknek pedig, akik eddig is minden hangszeren játszottak, nem marad több eszköz a kezükben a verseny szabotálására. Ezt mindenféle pártpolitikától függetlenül kulcskérdésnek tartom.

Az informatikai és távközlési bizottság elnöke, Rogán Antal, a FIDESZ alelnöke az új kormány megalakulása előtt két nappal az internetkérdés megoldását sürgette. Az elmúlt négy évben ezek szerint ezt nem sikerült megoldani?

Sík Zoltán: Én sajnos csak két évről tudok számot adni, az IKB előtti világra nem volt hatásom. Sőt, tovább megyek, a verseny csak 2001. december 23. óta létezik, az is csak részlegesen, mivel a vezetékes távbeszélő monopóliumok csak 2002. november 2-ával szűnnek meg az ország egész területén. Közben volt egy időpont ismét, május 1-jén, amikor monopóliumok szűntek meg, de – talán a választási “csatazaj” miatt – erre nem figyeltek sokan. Az internetkérdés megoldása kitétel viszont nekem egy kissé dodonai, nem tudom, ki mit ért megoldáson. Persze utópisztikus ötletek mindig voltak és lesznek is, ld: járjon mindenkinek ingyen internet alanyi jogon, de ehhez gazdag állam kell. A svédek és a koreaiak is csak a ”projekt” felénél tartanak, pedig hol is tart az ő nemzeti össztermékük a miénkhez képest. Egy biztos: állami beavatkozás nélkül nem megy, legyen az törvénymódosítás, államilag dotált szolgáltatás, netán állami ingyenes internetszolgáltató, mindegy. Mint ahogy már mondtam, ezt (mármint az állami szerepvállalást) - mindegy, hogy az SZDSZ javasolja, vagy hogy Rogán Antal képviselő úr Matáv székház előtti demonstrációjának eredménye – alapvető kérdésnek tartom.

Ha már szóba került a Matáv, hogyan értékeli, hogy a kormányváltás idején a Matáv Rt. bejelentette, a 150 Ft-os kedvezményt és a Mindenkinek csomagot is megszűnteti július 1-i hatállyal. Sőt mi több, már május 15-i hatállyal a Minimum csomag előfizetői nem tudnak internetezni, a távközlési cég ugyanis beszüntette a Minimum csomaggal való internetezés lehetőségét is.

Sík Zoltán: Nem tartom tisztességes dolognak a Matáv lépését, de annak időzítését sem. Mint ahogy nem gondolom azt, hogy ez egy előre beépített, időzített bomba volt. Ki alkotna direkt olyan jogszabályt, amely később neki okozhat fejfájást (a jogszabályok jóval a választások előtt készültek). A HÍF (Hírközlési Főfelügyelet) reakciója sem világos előttem, hogy ez a kérdés nem hozzájuk tartozna. Véleményem szerint a piac szereplőivel kapcsolatos egyedi döntések nem tárcaszinten, hanem felügyeleti szerv szinten kell eldőljenek. Emlékeim szerint ezt támasztja alá a közigazgatás korszerűsítéséről szóló kormányhatározat is.

Ezek szerint az Informatikai Kormánybiztosság nem szólhatott bele a Matáv döntésébe?

Sík Zoltán: Mivel ez az eset nem általános árszabályozási kérdés, hanem egy adott piaci szereplő magatartása, így itt hatóságok illetékesek, mégpedig a HÍF szakmai szempontból (ez gazdasági aspektust is jelent), a GVH (Gazdasági Versenyhivatal) versenyjogi szempontból, az FVF (Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség) pedig fogyasztóvédelmi szempontból. Mivel a hírközlési törvény előírja, hogy a feleknek együtt kell működniük, ezért remélhetőleg nem fognak egymástól eltérő álláspontot képviselni. Az IKB felelősségi köre a jogszabály szerint az általános, a piac egészét érintő kérdésekre vonatkozik. Ez az Európai Uniós gyakorlat is, sőt pontosan ez az oka annak is, hogy a HÍF független hatóságként lett definiálva, hogy ne függjön az IKB-tól. Ezt már meg is mutatta akkor, amikor a HDB (Hírközlési Döntő Bizottság) más állásfoglalást adott ki internetdíj-megosztási ügyben, mint ami a jogszabályalkotó szándéka volt.

A Matáv Rt. arra hivatkozik, hogy a speciális csomag és a kedvezmény számára horribilis veszteségeket okozott.

Sík Zoltán: Nem a Matáv védelmében mondom, mert hogy nem szorulnak a védelmemre, de a 150 Ft-os konstrukció mindig is veszteséges volt, és mint ilyen egyedülálló konstrukció a világon. Ugyanis a flat rate-es csomagok minden országban tartalmaznak beépített időlimitet, a franciáknál pl. 1 óra után bont a vonal, és kezdhető elölről a "felkapcsolódási ceremónia". Feltételezem ugyanakkor, hogy a Matávnál sem kezdők dolgozták ki a konstrukciókat, és ők is tudták, mibe vágtak bele. Akkor pedig ez azt vetheti fel, hogy esetleg dömpingár alkalmazásával akarták magukhoz édesgetni az internet-felhasználókat. Amikor már letarolták ezzel a piacot, akkor pedig most megszüntetik a kedvezményt. Ez pedig a versenytörvény szellemével ellentétes piaci magatartás. De ez már a GVH felségterülete!

Medgyessy Péter miniszterelnök valószínűleg felmenti önt informatikai kormánybiztosi megbízatása alól, hiszen az új kabinet önálló informatikai minisztériumban gondolkodik. Mihez kezd, ha ez bekövetkezik? A Hírközlési Főfelügyelettől került át az Informatikai Kormánybiztosságra. Visszamegy?

Sík Zoltán: Terveimről egyelőre csak szűkszavúan szeretnék nyilatkozni. Először is, szeretném megvédeni a kinevezésemkor elhalasztott doktori disszertációmat. Valószínűleg saját tanácsadói céget fogok működtetni, ugyanakkor mindenképpen szeretnék a "vérkeringésben" maradni, hiszen ez a szakmám. Elképzelhető, hogy eddigi tapasztalataimról, sőt vízióimról írni kezdek. Hiszi, vagy nem, amióta dolgozom (1986 óta), mindig előre megláttam a jövőt az informatikában. Körülbelül 3-5 évre előre látok, de csak a megérzéseimre hagyatkozok ilyenkor. Eddig még nem tévedtem nagyot. Keresse csak vissza 1992-95 között írt cikkeimet. Az 1999-ben leírt programom a mai napig érvényes, sokat megvalósítottam belőle, és érdekes, hogy Kovács Kálmán egyik első teendője (az információhoz jutás alapjoggá tétele) is szerepel ebben a programban, pedig ő nem is láthatta...