Digitális nyomdafesték szilíciumpapíron
Így jellemezte az interneten megjelenő, javarészt kisebb helyi lapokat Roger Fidler, az USA-beli Information Design Laboratory vezetője 1992-ben.
Az internetes megjelenéssel az írott sajtó jóval gyorsabb és szélesebb körben elérhető lett. A különböző sajtótermékek szerkesztőségei saját honlapjuk elkészítésével több információt és szolgáltatást képesek nyújtani. Az internetes újságok legnagyobb előnye, hogy ötvözik az elektronikus és a nyomtatott sajtó legkedvezőbb tulajdonságait. A neten leírt információ bármikor visszakereshető, könnyen kezelhető, reprodukálható. A szövegbe beszúrt hivatkozásoknak (ún. hiperlinkeknek) köszönhetően, aki részletesebb információra kíváncsi, annak is utánanézhet.
Az újságok portáljain korlátlan adatbázis - néhol keresési lehetőséggel - érhető el. Létezik olyan szolgáltatás, amely a cikkek nyomtatásának, továbbküldésének lehetőségét célozza meg, valamint nem mindegy a hirdetők szempontjából az olvasottsági adatok pontos mérése, az ún. webauditálás megléte sem. A szöveges információk mellett a vizuális kommunikáció eszközei, a képek és animációk is rendelkezésre állnak. Az olvasók a honlapon fórumot indíthatnak közérdekű témákról, hozzáférhetővé válnak a régebben megjelent számok, cikkek. A szerkesztőség kérdőívek segítségével hozzájuthat a közhangulatot meghatározó hírek, témák összességéhez, így mindig az olvasók érdeklődésének középpontjában maradhat.
Kicsit futurisztikusnak tűnik az a szolgáltatás, amelyet a szakirodalom "hozzáadott élmény"-nek nevez. Ez azt a jelenséget takarja, amikor egy hírportál úgymond "megtanulja az olvasót", azaz a szerver regisztrálja az IP (internetprotokoll) cím alapján, megfigyeli, hogy főleg milyen témájú cikkekre kíváncsi, így az olvasó egy idő elteltével a portál webcímére kattintva már olyan kezdőlappal találja szembe magát, ahol a kedvenc témáiból válogatott írások fogadják. A portáloktól elvárt minimális információ a következőket tartalmazza: hírek, időjárás, e-mail, chat, vásárlás, sport stb.
Gazdag linkgyűjteménnyel új szolgáltatást nyújthat olvasói számára, például hasonló témájú cikkek is elérhetővé válhatnak más újságokból. Ez a néhány új szolgáltatás csak a kezdet, hiszen a kör korlátlanul bővíthető a digitális technológia, a szoftverek fejlődésével.
Az internetes napilapok és azok fórumai
Az 1990-es évek közepe óta a napilapok egymás után jelentkeztek önálló internetes oldallal, kihasználva a frissen felfedezett világháló lehetőségeit (Népszabadság: 1995 - ötlet, 1996. február - megvalósítás; Népszava: 1996; Magyar Hírlap: 1996. május; Magyar Nemzet: 1999. október).
Az internettechnológiában rejlő sajátos szabadság lehetőségét igyekszik kihasználni mindenki, aki kapcsolatba kerül a hálózattal. A korlátlanul hozzáférhető és gyakorlatilag teljesen demokratikus alapokon álló, decentralizált világháló portáljain éppen ezért rendre megjelentek az úgynevezett véleménynyilvánítási pontok, a fórumok. Ezeken a felhasználói felületeken bárki elmondhatja írásban a véleményét, személyiségét titokban tarthatja, egy általa eljátszott szerepnek, illetve a valóságnak megfelelően viselkedhet, kommunikálhat. A fórumokon úgynevezett topikokban lehet a témát megjelölni, vagy a regisztrációt követően akár új témát felvetni. A később érkező, illetve már vonalban lévő felhasználók ezekről a témákról "beszélgetnek", teljesen laza szálra felfűzve a mondanivalót.
Virtuális közösségek jöhetnek létre és bomolhatnak fel, segíthet az összetartásban, és teret adhat a gyűlölködésnek is.
Az általam vizsgált napilapok fórumain az adott újság olvasóin túl más érdeklődők is feltűntek. Az összekapcsolódás lehetősége gyakorlatilag végtelen: bárhonnan ellátogathat egy felhasználó egy másik oldalra, magával vihet képeket, hangokat, adatokat, homlokegyenest ellentétes nézeteket tartalmazó adathalmazokat. A fórumok a hazai weboldalakon a magyar törvényeknek megfelelően működnek. Az Alkotmánybíróság egyik (1998-ban kelt) döntése értelmében "a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos határait úgy kell meghatározni, hogy azok a véleményt nyilvánító személy alanyi joga mellett a közvélemény kialakulásának, illetve szabad alakításának a demokrácia szempontjából nélkülözhetetlen értékeit is figyelembe vegyék. A szabad véleménynyilvánítás jogának kitüntetett szerepe nem vezet arra, hogy ez a jog korlátozhatatlan lenne. Az alkotmányos védelem nem vonatkozhat tények meghamisítására, a véleménynyilvánítás olyan jog, amely csak felelősséggel gyakorolható."
A szerkesztőségek mindenhol határozottan kifejtik álláspontjukat és szabályaikat ezzel kapcsolatban, s szükség szerint be is avatkoznak. E sorok írójaként arra nem merek vállalkozni, hogy kiragadott idézetekkel torz képet adjak az amúgy sem mindig egyértelmű tartalmakról. Minderről is szót ejtek a következő pontokban.
Népszabadság Online
A Népszabadság Online (NOL) ötlete már 1995-ben felvetődött, de végül is 1996 áprilisában lett publikus a legnépszerűbb napilap internetes változata. A kezdeti nehézségek (Népszabadság Plaza, többszöri struktúra- és designváltás) után kialakult a mai szerkezet, amely a www.nol.hu címen érhető el. A szerkesztőség 10 főből áll, a stábban találunk főszerkesztőt, szerkesztőket, programozót, webmestert, hirdetésszervezőt és az egész munkát koordináló projektvezetőt.
A NOL olvasójának átlagéletkora 35 év, vagyis az átlagos internetolvasónál idősebb, viszont a nyomtatott változat átlagos előfizetőjénél fiatalabb. A nyomtatott változat olvasóihoz képest is kétszer annyi vállalkozót vagy döntéshozót regisztrálnak az auditálással megbízott szakértők. A szerkesztés menete: az éjszaka összeállított site-ot hajnalban töltik fel. A Népszabadság nem kíván részt venni a hírversenyben, abban az értelemben, hogy a hírügynökségektől, illetve különböző más forrásokból kapott információkat nem mindig teszik fel azonnal oldalaikra, hanem utánanéznek, kommentálják, szerkesztik stb. A Népszabadság nyomtatott változata esetében a vidéki, illetve külföldi tudósítók az adott helyszínről hiteles és pontos életképeket, riportokat közölnek, és sokszor első kézből származnak a hírek. A tudósítógárda munkáját azonban - egyelőre - nem aknázza ki az internetes változat, a nyomtatott Népszabadság cikkeiként találkozunk a helyi tudósításokkal.
Önálló szerkesztőségi anyagaik is vannak, és egyediek az ún. "microsite"-ok (pl. a Sziget-oldalak, a Képtár vagy a Galéria). A multimédia eszköztárából a NOL a képek használatát emelte ki, majd látni fogjuk, hogyan él a Magyar Nemzet a hang-, adat- és képtovábbítás eszközeivel.
A portáloktól elvárt szolgáltatások (hírek, e-mail, chat, fórum, időjárás, óra, sport) közül egyedül a freemail nincs, van viszont hírlevél.
A kétirányú kommunikáció szempontjából oly fontos fórumokon többnyire politikai témákban nyitnak a felhasználók újabb topikot. Jelenleg 120 témához lehet megírni a véleményünket. Ezekre átlagosan 200 hozzászólás érkezik. Stílusuk, hangnemük igen érdekesen alakul: a legszélsőségesebb, radikális baloldali nézetek és a semmitmondó, csipkelődő évődések ugyanúgy megtalálhatók, mint a komoly témák és a humoros, szellemes vagy éppenséggel sértett beírások...
Magyar Nemzet Online
A Magyar Nemzet 1999 októberétől olvasható az interneten, és 2001. augusztus 20-a óta van interaktív, átgondoltan felépített és jól strukturált, dinamikus weblapja (www.mno.hu). Míg a nyomtatott lapot közel 90 fős újságírógárda készíti, addig az online változaton 10-en dolgoznak.
A lapigazgatótól kapott letöltési adatok nagyjából megegyeznek a Népszabadságnál mért heti 700 000 oldalletöltéssel, azonban a látogatók száma közel kétszeres.
A MNO-ról fontos leszögezni, hogy kiemelt hangsúlyt fektet a hírversenyben elfoglalt pozíciójára. Folyamatosan frissítik az oldalt, napi 270 hír kerül fel, mindig képpel. Az újság saját tudósítóin kívül különböző hírügynökségek szállítják a híreket, az MTI, a Havaria Press, a Reuter's.
A portáloktól elvárt alapszolgáltatásokon (hírek, időjárás, e-mail, fórum, chat stb.) kívül az MNO számos ínyencséget is tartogat. Ilyen például a gazdasági klub: az interneten követhető élő adás, amelyben kéthetente a gazdasági élet elismert szakemberei folytatnak párbeszédet az érdeklődőkkel. Az MNO élőben közvetített több, jelentősebb tömeget vonzó happeninget is, például a két választás között a Kossuth téren tartott nagygyűlést, a miniszterelnök vidéki kampánykörútjának egyes állomásait stb.
A multimédiás tartalom tekintetében egyedülállóan gazdag választékot nyújtó MNO professzionális módon tereli át látogatóit a személytelen interakciók terepéről a kölcsönös kommunikáció oldott felületére. A havonta megrendezendő Kávéházba egy érdekes közéleti vendéget hívnak, akivel az internetes felületen élő adásban tud csevegni bárki, aki szeretne bekapcsolódni (e sorok írásakor a következő vendég Makovecz Imre építész).
Szintén kuriózum a Temesi Ferenc író által jegyzett ún. százkezes regény. Ennek a hangzatosan "Dúlalav" címre keresztelt történetnek csupán az első fejezetét írta Temesi, a többit lelkes fiatalok találják ki, oldalról oldalra szövik a cselekmény fonalát, e-mailen beküldve az általuk szerzett folytatás szövegét.
A fórumba napi 30-45 bejegyzés érkezik. Jelenleg 23 kategória van, ahol új topik vethető fel, ezek száma 3442. Minden cikkhez lehet fórumot nyitni, s azt látják a szerkesztők, hogy növekszik az olvasók hozzászólási aránya. A fórum ellenőrzése tekintetében az a fő vezérlőelv, hogy öntisztulónak kell lennie. A Magyar Nemzetnél is vannak visszatérő levélírók, akik rendszeresen hallatják véleményüket, témákat vetnek fel, illetve beírásaikkal élénk érdeklődést váltanak ki. Egyedülálló kezdeményezés a havonta szervezett találkozó, amelyen általában a fórumosok ún. kemény magja vesz részt. A független, hangulatos vendéglátóhelyen rendezett összejövetelen immár a személyes kommunikációé a terep.
Magyar Hírlap Online
Az MH Online 1996 májusa óta jelenik meg. Egészen 2000. február 15-éig azonban ez elég egyszerű változatot jelentett: a nyomtatott lap tartalmának egy részét lehetett olvasni az interneten, az archívum csak egy hétre tekintett vissza, nem volt online hírfrissítés, s egyéb szolgáltatások (pl. linkek, galéria) csak igen kezdetleges módon léteztek. A nyomtatott lapot kb. százfős szerkesztőség készíti, az online változatot három személy.
A szerkesztőség munkájára az eddig megfigyeltektől némileg eltérő gyakorlat a jellemző: a különböző forrásokból (hírügynökségek, a lap saját tudósítói stb.) érkező híreket este töltik fel, és éjszaka nyomják meg az ún. "élesítés" nevű gombot, miáltal a másnapi MH cikkei lesznek olvashatók. Azonban eközben az online újság híreit folyamatosan frissítik, akár percről percre. A nyomtatott és az online cikkek jól elkülöníthetően jelennek meg az internetes kiadásban. A Magyar Hírlap Online szolgáltatásai: galéria, fórum, linkgyűjtemények, archívum. A Szolgáltatások menüpontban (ahol a linkek is vannak) található még rövidítésgyűjtemény, amely egyedülálló a napilapos portálok között, viszont igencsak hasznos az érdeklődő újságolvasók számára. Itt a javarészt angol szavak rövidítéseiből álló számítástechnikai terminusok rövid magyarázatát találjuk. A Junior rovatban a diákoknak kínálnak cikkeket, linkeket, pl. egyetemi lapok online elérhetőségeit. "Saját vélemény" címmel a nyomtatott laptól független olvasói levelek számára külön oldalt tartanak fenn; itt kell megjegyeznem, hogy egyik-másik színvonalasabb hozzászólás a nyomtatott lap publicisztika oldalára is bekerült már. A jelenleg is zajló megújulás után lesz hírlevele az MHO-nak; marad, de "okosabb" lesz a fórum; marad a galéria, az archívum, a linkgyűjtemények.
A Magyar Hírlap Online fórumán több száz téma található, a legtöbb hozzászólás a politikai indíttatásúakhoz érkezik. 2001 tavaszán egy valódi - vagy annak látszó - névvel (Varga Béla) bejelentkező felhasználó megkísérelt egy virtuális osztálytalálkozóhoz hasonló összejövetelt szervezni a fórum résztvevői számára, de végül mégsem került rá sor.
A Magyar Hírlap fórumának látogatói számára a megszólalás lehetőségének megléte önmagában fontos, és talán elégséges is. Az eddig vizsgált fórumokhoz hasonlóan a véleményekből hiányzik a megfontolt tárgyalási stílus, kevés a valódi érvelés, és sok az elhamarkodott, előítéletes véleménynyilvánítás. Az ezektől eltérő beírások eltűnnek a harsány, ugyanakkor tartalmatlanabb hozzászólások között.
Népszava Online
A Népszava a napilapok közül az elsők között jelent meg a világhálón, 1996-ban. A Népszava Online látogatóinak száma 2001 elejére meghaladta a napi ötezret, míg az oldalletöltés elérte a napi 12-13 ezret. A honlap látogatóinak pontosan a fele heti több alkalommal is ellátogat a Népszava Online-ra.
Az olvasók összetételére jellemző, hogy míg a papírváltozat olvasóinak 21%-a felsőfokú végzettségű, addig a Népszava Online látogatóinak 74%-a rendelkezik ilyen iskolázottsággal. Életkorukat vizsgálva kitűnik, hogy 45%-uk 20 és 40 év közötti. Figyelemre méltó annak a felmérésnek az eredménye, amelyet a Népszava Online munkatársai készítettek. (A kérdőíves felmérésre 2002 februárjában kerül sor, amikor is 7 nap alatt 3116 értékelhető válasz érkezett a szerkesztőségbe.) E szerint a portál látogatóinak 37%-a korábban olvasta a papírváltozatot, de valamilyen okból leszokott arról - 9%-uk azért, mert elérhető lett a lap online változata. Jelentős hányadot képeznek azok, akik sohasem olvasták: ők a látogatók 28%-át képviselik. Egy stabil közönség viszont máig olvasója maradt a nyomtatott Népszavának is, a 129 éves múltra visszatekintő napilapot 26%-uk kíséri figyelemmel. A Népszava Online azonban már nem pusztán a napilap internetes változata, hanem napi 24 órában híreket adó, önálló, teljes értékű online tartalomszolgáltató.
Weblapok üzemeltetőinek szánt hír- és cikkügynökségi szolgáltatásukkal egyedülállóak a napilapos portálok között. Havi 700-1500 cikket kínálnak - korrekt kereskedelmi viszonyban -, s ezzel kiszolgálják a legkülönbözőbb honlapok igényeit is. A Magyar Nemzet online változatánál tapasztalt folyamatos frissítés a Népszava Online-ra is jellemző, napi több száz cikk, tudósítás, hír, illetve kommentár, kiegészítő háttér-információ kerül fel az oldalra.
A portáloktól elvárt és eddig vizsgált szolgáltatások közül megtaláljuk az ingyenes e-mail címet, a folyamatosan megjelenő hírek frissítésének igénylését egy ún. hírablakban, valamint természetesen a fórumot. Itt - az eddigiekkel ellentétben - nem találkozunk túl nagy forgalommal, mindössze 6 témához lehet hozzászólni, igaz, a fórum nemrégiben változott meg, a Népszava Online legújabb designváltásakor (2002 márciusában).
A "honlap-véleményezés" című topikban viszont rögtön felbukkan - többször is - a Vélemény rovatot hiányoló beírás, ami azt jelzi, hogy az olvasók igénylik a publicisztika műfajába tartozó írásokat. (Tulajdonképpen a Vélemény rovat nem tűnt el, csak éppen Publicisztika néven érhető el a honlapról.)
A fórumba érkező beírásokat egyébként nyilvánosságra hozott elveik szerint a szerkesztők moderálják. Moderálási elveik korrekten megjelenítve, bárki számára hozzáférhetők az oldalakon.
A Népszava Online fórumának csekély forgalma minden bizonnyal a most megújult designváltással függ össze. Valószínűleg az érdeklődő és képzett olvasók fel fogják ismerni jelentőségét, s rendeltetésének megfelelően, a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát kifejező médiumként fogják azt használni.