Az eDemokrácia Műhely előadásai:

ˇ Sükösd Miklós: Információszabadság és kormányzati átláthatóság az interneten ˇ

ˇ Dányi Endre - Altorjai Szilvia: eDemokraták Magyarországon - a civil elkötelezettség, a bizalom és a politikai részvétel információs átalakulása ˇ

ˇ Kumin Ferenc: Alternatív modellek az internet-hozzáférés politikában ˇ

ˇ Bayer Judit: Az internetes tartalomszabályozás lehetőségei

A program kezdő időpontja: 2002. 07. 31.(szerda) 16.25 óra

Időtartam: összesen 60 perc

Helyszín: Sziget Fesztivál, Net-rét - a Sziget.hu, a Netcafé és a komolyzenei színpad szomszédságában.

Aznapra felkért más intézmények, szakértők: Csepeli György (IHM), Pataki Dániel, Varga Kristóf.

Rövid tartalmi összefoglalók:

Információszabadság és kormányzati átláthatóság az interneten

Ea: Sükösd Miklós (politológus, médiakutató, a Közép-Európai Egyetem docense)

A rendszerváltás után több mint egy évtizeddel még mindig meglehetősen nehézkesen működnek a magyar demokrácia intézményei. A közvélemény egy része egyre szkeptikusabb a demokratikus intézmények teljesítményével kapcsolatban. A közérdekű adatokhoz való hozzáférés nehéz, a közintézmények és a döntési folyamatok sokszor nem átláthatóak. Az információs technológia forradalma - a mobiltelefontól az internetig - új lendületet adhat a demokrácia folyamatának, ám ehhez szükséges a civil társadalom részvétele is. Demokratikus országban e-kormányzat nem létezhet e-demokrácia nélkül. Az aktív állampolgári részvétel, az ellenőrzés, az adófizetők felől érkező megrendelői attitűd nélkül a kormányzat és önkormányzatok digitális próbálkozásai egyirányú elektronikus szolgáltatássá - csupán e-adminisztrációvá, e-bürokráciává - válhatnak. A világháló és az interaktív kommunikációs eszközök így a közérdekű adatok nyilvánossága helyett az állami, intézményi PR csatornái maradhatnak. Az internet remek lehetőséget ad valamennyi közérdekű információ rendszeres és teljes körű közlésére, a törvénytervezetek, szakpolitikák és más közügyek társadalmi és szakmai vitájára, a visszacsatolásra országos és helyi szinten egyaránt. eMagyarország e-kormányzati stratégiájának ezért az információszabadság és a kormányzati átláthatóság alapelveire kell épülnie.

eDemokraták Magyarországon - a civil elkötelezettség, a bizalom és a politikai részvétel információs átalakulása

Ea: Dányi Endre - Altorjai Szilvia

(Dányi Endre szociológus, az eDemokrácia Hírlevél főszerkesztője, a Közép-Európai Egyetem polkitikatudományi Tanszékének MA hallgatója)

A fejlett világ számos demokratikus országában hosszú évek óta csökken az állami intézményekbe vetett bizalom, a szavazási hajlandóság. Ugyanakkor növekszik a cinizmus és a demokratikus értékrendszer iránti közöny az állampolgárok körében. Az információs technológiákban sok társadalomtudós a demokrácia intézményrendszerének megmentőjét látja. Valóban indokolt ez a lelkesedés? Az előadás alapját képezo tanulmány - a World Internet Project magyar adataira építve - erre a kérdésre keresi a választ.

Alternatív modellek az internet-hozzáférés politikában

Ea: Kumin Ferenc politológus, közgazdász (Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem)

Az előadás áttekint néhány fontosabb nemzetközi modellt, amelyek célja az internet-hozzáférés elterjesztése állami beavatkozással. Mindehhez egy olyan elméleti keret, tipológia tarsul, amely megkönnyíti a tájékozódást a sokféleséget mutató hozzáférés-politikák világában. Az előadás nyitott kérdéssel zárul: milyen tapasztalat szűrhető le mindebbőll a közép-európai régió országai számára?

Az internetes tartalomszabályozás lehetőségei

Ea: Bayer Judit jogász (Sajtószabadság Központ)

A Magyar Tartalomszolgaltatók Egyesülete (MTE) a magyar tartalomszolgáltatók önkéntes belépésen alapuló önszabályozó testülete. Az ehhez hasonló szervezetek létrejöttét az Európai Unió is ösztönzi. De minden szabályozás csak akkor működőképes, ha a szabályokat be is lehet tartatni. Vajon elegendő-e az önkéntes jogkövetés, vagy gazdasági érdekkel, esetleg technológiai kényszerrel kell az általános jogkövetést biztosítani? Vagy mégis csak az államnak kell fellépnie és keretszabályok alkotása révén kötelező erővel felruháznia az önszabályozás útján kialakult normákat? Meddig terjedjen az állami beavatkozás, és hogyan lehet az önszabályozást még hatékonyabbá tenni? Magyarországon a tartalomszabályozás irányába tett állami lépések - az ORTT nemrég publikált kódex-tervezete - sürgetővé teszik e világszerte feltett kérdések megválaszolását.