A sziget-lakók egyelőre a behurcolkodással és a sziget-feeling ismételt átélésével voltak elfoglalva a megabuli első napján. Talán ennek is volt köszönhető, hogy csak egy igen belterjes közönség verbuválódott össze az Informatikai Minisztérium sátrában a Net-réten. Elsőként a fővárosi önkormányzat részéről mutatta be Varga Z. Kristóf Budapest Információgazdálkodási Programját (BIG), amelynek kapcsán számos jó hírrel szolgált. Így például kiderült, hogy egy éven belül a főváros 25 pontján internetezésre is alkalmas terminálokat helyeznek el, amelyek ingyenes használatával igyekeznek javítani a budapestiek közérzetén. Aki nem utcasarkon téblábolva szeretné olvasni az e-maileit, annak sem kell kétségbe esnie: szeptemberben 5-7 úgynevezett közösségi hozzáférési pontot hoznak létre összesen mintegy száz számítógéppel. Ezek kerületi önkormányzatoknál, civil szervezeteknél lesznek hozzáférhetők. Az sem elhanyagolható, hogy októberben már a netezők számára is látható módon megújul a budapest.hu, jövő év elejére pedig egy minden szempontból megfelelő portállá fejlesztik az oldalt.

A gyakorlati tervek bemutatását Sükösd Miklós politológus, egyetemi docens Információszabadság és kormányzati átláthatóság az interneten címmel tartott előadása követte. Az eDemokrácia Műhely kutatási igazgatója előadásában arra a következtetésre jutott, hogy az eddig uralkodó gyakorlattal szemben már a döntés előtt nyilvánosságra kellene hozni az internet közönsége számára a készülő jogszabályok, koncepciók tervezetét. Erre nem csak a kormányzati átláthatóság, hanem a konszenzusépítés jegyében is szükség volna. Szintén sarkalatos pontnak tartotta a "közszolgák" alapos pénzügyi elszámolását megbízóik, az állampolgárok felé. Azaz álláspontja szerint a különböző költségvetéseket a lehető legrészletesebb formában fel kellene helyezni az internetre. Mindebben persze az állam ellenérdekelt, ismerte el, ám úgy vélte: az új kormányzati ciklus kezdetén az állami vezetésnek "történelmi lehetősége" van arra, hogy szakítson a kormányzati átláthatatlansággal.

Miközben két előadó váltotta egymást nagy derültséget keltett a közönség soraiban, egy a sátor előtt elhaladó, spermiumnak öltözött kis csoport zenés produkciója, akik - mint kiderült - épp óvszert reklámoztak. Ám nem csak ez oldotta a témák komolyságát: jó ötletnek bizonyult, hogy konferanszének Kozma György író-költő-karikatúrista "közmagyart" kérték fel. Poénjait itt most inkább nem ismétlem el, de az olvasó elhiheti: ültek.

Sükösd Miklós előadását követően Kumin Ferenc - szintén a Közép-Európa Egyetem politológus oktatója, az eDemokrácia Műhely tagja - egy készülő kutatás alapvonalait ismertette. A kutatás a hozzáférés rétegeinek állami támogatását járta körül, Alternatív modellek az internet-hozzáférés politikában címmel. Az előadó összefoglalta azokat az utakat, amelyek mentén támogathatók és adott esetben támogatandók a hordozók, illetve a hardware és a software beszerzések, valamint az internetszolgáltatások igénybevétele.

Dányi Endre politológus egy szintén folyamatban lévő kutatásról beszélve a második szintű digitális megosztottságot boncolgatta. (Arról van szó, amikor olyan optimális a helyzet, hogy már van hordozó, hardware, software, internet-hozzáférés, csak épp a hozzáértés hiányzik.) Hipotézise szerint az edemokraták - azaz akik a társadalomban való boldogulásuk szempontjából is előremutatónak tartják az internetet - nem feltétlen esnek egybe az internethasználók csoportjával. Előbbiekre - demográfiai sajátosságaik mellett - inkább az a jellemző, hogy általában is jobban bíznak az állami intézményrendszerben, mint az, hogy ténylegesen is van internethozzáférésük.

Az eDemokrácia Műhely sorozatának utolsó előadója Bayer Judit, jogász volt, aki az internetes tartalomszabályozásról beszélt. Az előadó szerint az önszabályozás akkor a leghatékonyabb, ha kooperál az állammal. Erre már csak azért is szükség van, mert az állam monopóliumot élvez a szabályok betartatása terén. Igaz, léteznek más szankciószerű eszközök is az önszabályozás során kialakított alapelvek betartatására.