A hírközlési piac liberalizációja - HíF-tájékoztató

MTI Sajtóadatbank, 2002. augusztus 8. 07:59
Bár a tavalyi év végén hatályba lépett a távközlési piac liberalizációját szolgáló jogszabálycsomag és ezáltal jogilag szabad verseny alakult ki, a fogyasztók az elmúlt fél évben mégsem érzékelték a versenytől várt árcsökkenést és a szolgáltatás minőségének javulását - jelentette ki Frischmann Gábor, a Hírközlési Felügyelet elnöke szerdán szegedi tájékoztatóján.
Hozzátette: a december 23-án életbe lépett törvény a hírközlési piac utolsó szegmensét nyitotta meg, a mobil-, adatátvitel és üzleti kommunikáció területén már korábban is szabad volt a verseny.

A valódi versenyhelyzet elmaradásának egyik oka Frischmann Gábor szerint, hogy a piacra lépés komoly befektetést igényelne.

- Emellett inkább az üzleti ügyfelekre koncentrálnak a cégek, vagy a nemzetközi távbeszélésre; az összes ilyen forgalom fele egyébként internet alapon folyik - tette hozzá a Hírközlési Felügyelet elnöke.

Elmondása szerint annak nyomán, hogy a Hírközlési Döntőbizottság nemrég jóváhagyta az általános összekapcsolódási feltételeket, várhatóan hamarosan a belföldi távhívásoknál is érezni fogja a lakosság a verseny hatását.

Közölte azt is: néhány hónapon belül jogszabály-felülvizsgálati program indul, amely - a piacnyitás eddigi tapasztalatait értékelve és a szükséges módosításokat bevezetve - várhatóan erősíti a verseny kialakulását.

Frischmann Gábor a mobiltelefonok számának növekedéséről szólva elmondta: a legtöbb európai országban lényegesen meghaladja a mobil a vezetékes arányát. Magyarországon 2001 közepén haladta meg a mobil-előfizetők száma a vezetékes fővonalak számát, 37-38 százalékos ellátottságnál.

A fejletlen országokban jellemző, hogy 100 lakosra jutó 10 telefonnál kisebb ellátottságnál hagyja le a mobil a vezetékes szolgáltatást, ugyanis az állami vezetők is felismerik, hogy a vezetékes szolgáltatás szélesebb körben elterjesztése nagyobb költségekkel jár, mint a mobilrendszer kiépítése - tette hozzá a szakember.

A mobil SIM-kártyák számának változásáról elmondta: 1999 végén 1 millió 620 ezer, egy évvel később 3 millió 76 ezer, tavaly év végén pedig 4 millió 967 ezer volt forgalomban.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a vezetékes fővonalak számának növekedése - a kilencvenes évek közepét jellemző gyors felívelés után - 1999-ben és 2000-ben jelentősen mérséklődött; a 2000. I. negyedévig tapasztalható fővonalszám-növekedést 2001-ben a fővonalak számának csökkenése váltotta fel, ami csak az utolsó negyedévben állt meg.

1999 végén 3 millió 724 ezer bekapcsolt fővonal; egy évvel később 3 millió 798 ezer; 2001 első negyedév végén 3 millió 777 ezer, három hónappal később 3 millió 750 ezer, a harmadik negyedév végén 3 millió 728, az utolsó negyedév végén pedig 3 millió 742 ezer bekapcsolt fővonal volt Magyarországon.