“Tudjuk, hogy vannak terrorista csoportok, akik fontolgatják a kibernetikai háború lehetőségét. Tudjuk, hogy az Al Qaeda is fontolgatta. De az igazi veszélyt 5-6 külföldi állam informatikai-háborús brigádja illetve osztaga jelenti." - mondta Clarke egy tegnapi sajtótájékoztatón a Washington Post riportereinek.

A Fehér Ház a múlt héten behivatta Gregory J. Rattray-t, a légierő egy tisztjét, aki a “Stratégiai Kibernetikai Háború" című könyv szerzője, hogy felgyorsítsák az esetleges kibernetikai támadást érintő jogi és etikai kérdések megvitatását. 1999-ben és 2000-ben azonosítatlan hackerek sorozatos támadások során “érzékeny, de nem titkos" belső dokumentumokat töltöttek le a Los Alamos-I es Livermore-I nemzeti laboratórium és a Védelmi Minisztérium rendszereiről. A nyomok egy meg nem nevezett külföldi országba vezettek. Az ország kormánya hivatalosan cáfolta, hogy köze lett volna az incidenshez, de a támadások hirtelen abbamaradtak. Amerikai tisztviselők lehetségesnek tartják azt is, hogy egy külföldi kormány nyújtott segítséget a Code Red néven ismert vírus kifejlesztéséhez, amely hatalmába kerített és a Fehér Ház elleni támadásra irányított 314.000 szervert.

Az elmúlt kilenc hónapban Clarke egy olyan terven dolgozott, amely bevonná a kormányt, magánvállalatokat és az átlagpolgárt is az esetleges jövőbeni számítógépes támadások megelőzésébe. A nemzeti stratégiát a jövő hónapban dolgozzák ki Silicon Valley-ben. A javaslatok között szerepel, hogy a kábel- és DSL internetes szolgáltatók erősítsék meg szolgáltatásaikat “tűzfalakkal", biztonsági programokkal, melyek képesek visszaverni a kívülről jövő támadásokat és folyamatosan ellenőrizni a számítógép internetre küldött információit. Clarke szerint nagyon sok ember használja úgy a világhálót, hogy nincs tudomása arról, hogy saját számitógépe is hackerek célpontja lehet. “A célunk nem a kibernetikai támadások megelőzése, hanem azok visszaverése" - Mondta Clarke.

Clarke szerint szeptember 11-e óta az ország ugyan elért bizonyos eredményeket védelmi rendszereinek erősítésében, de ahhoz, hogy teljesen felszámoljak az internet megalkotása óta létező sebezhető pontokat, hosszú évek szükségesek. A Szövetségi hivatalok 4.5 milliárd dollárra emelték az október 4-en kezdődő költségvetési évben a számítástecnikára fordítandó költségvetésüket, mely 64%-kal több, mint a tavalyi összeg. A legnagyobb szoftvercégek, mint például a Microsoft és az Oracle, az internetes adatbiztonságot első helyre állították fontossági listájukon. De sajnos más iparágak, különösen a telekommunikációs szektor, anyagi nehézségek miatt, lassabban reagálnak a biztonsági kihívásokra - mondta Clarke.

Időközben egyre több ország, különösen a szegényebb országok lassacskán fölfedezik a kibernetikai harcászat előnyeit a hagyományos harcaszattal szemben. Az előbbi sokkal olcsóbb, összehasonlítva nukleáris fegyverek kifejlesztésével, mely dollármilliárdokat igényel. Az ellenséges országok részéről várható esetleges nagyméretű kibernetikai támadás réme arra kényszeríti az USA kormányát, hogy felmérje, milyen messzire mehet el az információs techonológiájának harcászati alkalmazásában. Az Egyesült Államok hadserege kibernetikai harcászati eszközeit ezidáig csupán védelmi és hírszerzési feladatokra korlátozta. Clarke szerint az USA hasonló dilemma előtt áll, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor már kifejlesztette nukleáris fegyvereit, de nem léteztek arra vonatkozó törvények/szabályok, hogy mikor és hol használhatja őket. A Genfi Egyezmény, a jelenleg hatályban lévő háborúra vonatkozó nemzetközi törvény, kifejezetten tiltja a polgári lakosságra irányuló támadásokat. Így egy kibernetikai támadás, például egy feltételezhetően terroristákat támogató állam bankrendszere vagy elektromos hálózata ellen megoldhatatlan jogi kérdéseket eredményezne, hiszen a támadás károkat okozhat ártatlan polgároknak is.

Néhányan a Bush-kormányban kételyeiket fejezték ki az USA általi első nagyszabású internetes támadás elindításával kapcsolatban, mivel az amerikaiaknak sokkal több a veszteni valója egy kibernetikai konfliktusban, mint bármelyik ellenfelének. Az amerikai vállalatok és a kormány sokkal nagyobb mértékben technológiafüggő, mint a viszonylag fejletlenebb országok és terroristacsoportok hálózata, így egy kibernetikai ellentámadás hatalmas veszélyt jelent.

Az eredeti cikk szerzői Ariana Eunjung Cha és Jonathan Krim, a Washingon Post újságírói.