Most megcsillant egy új lehetőség: a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kara együttműködésével létrejött egy komplex képzési program. Amely eddig szervezett keretek között nem alkalmazott eszközök - képernyőolvasó, beszédszintetizátor, optikai karakterfelismerő program, segédszoftverek - és speciális oktatási módszertan segítségével vakok és gyengén látók számára teszi lehetővé az informatikai írástudást nemzetközileg szabványos keretek között igazoló bizonyítvány, az ECDL megszerzését.
A tavaly ősszel megkezdett tanfolyam befejezéseként most először tettek vak fiatalok csoportosan ECDL start vizsgát. Az informatikai kar főigazgatója, dr. Simon Rezső elmondta: az első hazai informatikai karnak jelentős a kapcsolata az iparral, a gazdasággal. Az informatikai kultúra egyre fontosabb, a látássérültek kirekesztődnek. Ennek megváltoztatására létesült - pályázaton elnyert támogatásból - a különleges felszereltségű laboratórium, amelynek segítségével megkezdődhetett az első szervezett tanfolyam vakok számára Európában. A számítógépes háttér fontos része a beszélőprogram, amelynek, miután magyar fejlesztésű még nincs, borsos az ára, 4-500 ezer forint. Ehhez magyar beszélőprogramot és lapolvasó, optikai karakter-felolvasó programot csatlakoztatnak. A képernyőolvasó lehetővé teszi, hogy a beszédszintetizátor elmondja, mi látható a monitoron, minden lépést hangosan ismertet, és felhívja a figyelmet az esetleg elkövetett hibákra. Az optikai karakterfelismerő pedig az ikonok jelzésére is alkalmas. Kellő rutin megszerzése után teljes értékű munkát végezhetnek az ezzel dolgozók.
Mire mennek a megszerzett tudással?
További fontos feladat a munkalehetőség megteremtése. Dr. Kutor László docenstől tudtuk meg, hogy a főiskola tízezer hallgatója között nagyon kevés a látássérült, miközben Magyarországon negyvennégyezer érintettet regisztráltak. Az érdek-képviseleti szervezettel együtt választották ki azt a nyolc érettségizett, informatika iránt érdeklődő hallgatót, aki heti két alkalommal, napi négy órán át tanult tavaly október óta. A vizsga letétele közbenső állapot, a cél: állást találni számukra. Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezető igazgatója meg van győződve arról, hogy a mostani tanfolyam és vizsga kezdő lépés, a továbbiakban szükség lesz vakok levizsgáztatására alkalmas vizsgaközpontok kijelölésére. A vizsgakövetelmények ugyanazok, néhány változtatásra azonban szükség volt. Az egyik a vizsga időtartamának meghosszabbítása az információszerzés időigényesebb volta miatt. A másik, hogy a célcsoport korlátait is szükséges figyelembe venni a feladatok megállapításánál, például nem kell képeket kikeresniük. A továbbiakban a munkaadók empátiájára is szükség van, munkahelyenként legalább egy gépet alkalmassá kellene tenni vakok és csökkentlátók munkavégzésére.
A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a látássérültek számára is választható szakmák száma csekély. A hírközlési technika fejlődésével tovább szűkül a számuk, hiszen ma már például telefonközpontosra is mind kevesebb helyen van szükség. A számítástechnika területén vegyes a kép. Vannak sikeres programozók a látássérültek között, de a munkaadók nagy része eleve elzárkózik az alkalmazástól, így nem kapják meg a bizonyítási lehetőséget. A látókéval azonos színvonalú informatikai írástudást igazoló ECDL bizonyítvány azonban számos új munkalehetőséget nyithat meg.
Az első ötből négyen sikeresen tették le a vizsgát, tanáruk, Ecsedy Csaba sorstársuk volt. Két, immár ECDL bizonyítvánnyal rendelkező hallgató, Erdődy Viktor és Rúzsa Viktor azt mondta: nem sajnálkozást, szánakozást, pozitív diszkriminációt várnak, hanem technikát és bizonyítási lehetőséget. Tapasztalták, hogy az alkalmazott JAWS képernyőolvasó program jól kiszolgálja a vakokat.
Számukra a vizsga a bizonyítás lehetősége volt.