IHM-IVSZ együttműködési megállapodás

Kovács Attila, 2002. szeptember 12. 19:23
Szeptember 12-én a Westend Hiltonban, a sajtó képviselőinek jelenlétében írta alá Kovács Kálmán miniszter és Reszler Ákos, az Informatikai Vállalkozók Szövetségének az elnöke az IHM és IVSZ közötti együttműködési megállapodás dokumentumát.
"Az együttműködés fő célja, hogy a kormányzati és gazdasági szereplők tevékenysége sokkal inkább legyen összekapcsolt, mint a múltban volt" - jelentette ki a miniszter. Kovács Kálmán kijelentette, közösen munkálják ki, fejlesztik tovább az IVSZ "Infokommunikációs stratégia 2002-2006" című anyagát, továbbá a megállapodással az IVSZ vállalatai egyes fontos területeken (pl. biztosság stb.) szerzett szakmai tapasztalatai közvetlenül kerülhetnek át a kormányhoz, illetve a legkiválóbb partnerek részére Gyurós Tibor-ösztöndíjat alapítanak.

- Magyarországnak jó hátszele van ahhoz, hogy eredményes legyen ebben az új versenyfutásban - mondta a miniszter, - de jó stratégia nélkül nem leszünk eredményesek. Magyarország ma már büszke lehet arra, hogy egy XX. századi Magyarország, csakhogy időközben átléptünk a XXI. századba, és itt bizony lemaradásban vagyunk, nem csak Amerikához és nyugati szomszédjainkhoz mérve magunkat, hanem lassan a volt szocialista országokhoz képest is. A lemaradásból való kitörést, a felzárkóztatás szándékát jelezni kell a világ számára, s ezt a jelzést a szakma tagjai, az IVSZ képviselői tehetik meg leghatékonyabban.

Reszler Ákos az aláírás kapcsán megjegyezte, ezzel a megállapodással a hazai informatikai ipar erősödhet, az IVSZ-tagok sorsukba tudnak beleszólni.

A négyéves stratégiai elképzelésekből Kóka János, az IVSZ elnökségének tagja adott ízelítőt az együttműködési megállapodás aláírásán megjelent újságíróknak. Az anyag minden társadalmi célhoz rendel informatikai feladatokat és ehhez eszközöket. Például a közszolgáltatások modernizációjának eszköze az e-kormányzat, a közszolgáltatások számítógépesítése, webesítése. Az információhoz való hozzáférést egy sor eszköz biztosíthatja, a távközlés liberalizációjától (illetve annak véghezvitelétől) a tartalomipar tudatos fejlesztéséig. De társadalmi cél a globális munkaerő-megosztásban elfoglalt helyünk újra pozicionálása is, ez beruházás élénkítéssel, piacbővítéssel történhet.