Az általános önkormányzati közigazgatás intézményei, a megyei, a települési, a kisebbségi és az egyéb önkormányzatok, a tudományos intézetek, az üzleti élet szabályozását végző intézmények, az állami vagy önkormányzati közpénzekből gazdálkodó, sporttal, kultúrával és szórakozással foglalkozó szervezetek a központi államigazgatási intézményeknél lényegesen alacsonyabb, de relatívan még mindig magas, 60-70 százalékos internet-penetrációs szinttel jellemezhetők - áll a jelentésben.
Az oktatási szférában a felsőfokú oktatást végző intézmények mindegyike rendelkezik internet-hozzáféréssel, de a Sulinet programnak köszönhetően tízből kilenc középfokú tanintézményben is biztosan található internet. A jelentésből kiderül, hogy a középfokú oktatásban mindössze néhány szakiskola nem fér hozzá a világhálóhoz. Az alapfokú oktatási intézmények esetében pedig csak minden második tud az internethez csatlakozni.
Az egészségügyi szférában a fekvőbeteg-ellátást végző intézmények 91 százaléka rendelkezik internettel, amelyet elsősorban az orvosok külföldi társintézményekkel, oktatási intézményekkel, tudományos laboratóriumokkal és könyvtárakkal való kapcsolattartása indokol. A járóbeteg-ellátást végző intézményeknek azonban mindössze egyharmada rendelkezik internet-kapcsolattal, vagyis még igen távolinak tűnik a számítógépen keresztüli bejelentkezés lehetősége a rendelésekre - vélik az elemzők.
A jelentés szerint a legalacsonyabb penetrációs mutatóval a szociális ellátás intézményei jellemezhetők, hiszen egyrészt a tevékenység jellege miatt általában itt van a legkisebb szükség a világháló elérésére, másrészt ez a költségvetési ágazat forráshiányos leginkább.