Ezzel szemben a szoftverpiac egyik meghatározó vállalata, a SAP Hungary a saját szegmensében stagnálással, illetve visszaeséssel számol. Nem várja a kormányzati megrendelések felfutását, ami a cég szerint, ha mégis bekövetkezik, leghamarabb jövő év elején várható. Ezt pedig csak 2003 második felében érzik majd a bevételeiken a vállalatok.
A szakemberek szerint a vállalati szektor bizonyos szegmenseit tekintve is inkább siralmasnak mondható a helyzet: a telekommunikációs iparágban a vezetékes szolgáltatók közül két alternatív társaság, a PanTel és a Vivendi is eladás előtt áll, míg a Matáv, az anyavállalata nagy adósságai miatt kénytelen spórolni. Hozzátették: szerencse a bajban, hogy legalább a mobilcégek vásárolnak informatikai rendszereket.
A megrendeléseket tekintve rosszul áll az ipari, szolgáltató szektor is, amire a külföldi recesszió is élénken hat. A magyar kis- és közepes cégek ugyan érzékelik az informatika fontosságát, ám pénz híján egyelőre itt sem várható áttörés. A lakossági szegmens már jobb képet mutat, bár az év közepe óta is érezhetővé vált a piaci növekedés lassulása.
Szittya Tamás, a címtáralapú szoftverek piacán érdekelt Novell Magyarország ügyvezető igazgatója úgy vélte, hogy a hardverszektorban, hasonlóan a nemzetközi folyamatokhoz, az év hátralévő része sem igen hoz áttörést, s továbbra is stagnálás várható ezen a területen. A helyzet szerinte csak akkor változik, ha a kormányzat jelentős összeggel, vagy a kedvezményekkel támogatja a személyi számítógépek beszerzését.
Szittya Tamás a szoftver és a szolgáltatási szektorban mintegy 10 százalékos növekedést vár az idén, s úgy vélte, az év végéig már nem változik negatívan a piaci környezet. Hozzátette: ezen belül a Novell mintegy 30-40 százalékos növekedést ér el az idén. Az ügyvezető szerint jövőre hasonló folyamatok várhatók, s ha a Novell nem is tudja megismételni az idei növekedését, jövőre is bizonyosan a várt 10 százalékos piacbővülés fölött teljesít.
Budafoki Róbert, az internetes kommunikációs (IP) megoldásokat is szállító Cisco Systems Magyarország ügyvezető igazgatója szintén úgy véli, legfeljebb 10 százalékos növekedés várható az idén az informatikai piacon. Hozzátette: a hagyományos területeken számukra nemigen nyílnak új lehetőségek, ugyanakkor az IP-telefónia egyre jobban eladható a piacon.
Koródi Bálint, a személyi számítógépeket gyártó és forgalmazó, illetve brand-gépeket is eladó Albacomp vezérigazgatója az idei év hátralévő részében enyhe, az egész évet tekintve 5-8 százalékos növekedésre számít, aminek a fő hajtóereje a kormányzati megrendelések lesznek. A társaság eladásainak növekedését a vezérigazgató ennél nagyobbnak, 10-15 százalékosnak várja.
Aláhúzta: a választások miatt számítottak a piac stagnálására, de úgy vélik, hogy a kormány által kilátásban helyezett, illetve az ország várható európai uniós tagsága miatt szükségessé váló infrastrukturális, például oktatási, átképzési, környezetvédelemi, mezőgazdasági fejlesztések miatt a következő hónapoktól kezdődően a személyi számítógépek iránt is megnő a kereslet. A vidék felzárkóztatáshoz, ami szintén csatlakozási követelmény, s a várhatóan újra szárnyra kapó Sulinethez és az internet fejlődéséhez szintén újabb gépek kellenek. A vezérigazgató a kiszámítható megtorpanás után már csak azért is növekedésre számít, mert szerinte fejlett informatikai háttér nélkül Magyarország nem tud csatlakozni az Európai Unióhoz.
Koródi Bálint tehát inkább enyhe növekedésre számít, semmint stagnálásra, s szerinte az Albacomp, hasonlóan a tavalyi évhez, az idén legalább 16 ezer saját gyártású PC-t és 5 ezer brand-gépet ad el. Ugyanakkor úgy véli, hogy az eladásokat befolyásolja, hogy a kormányzati programokon keresztül miképpen alakul az iskolák, a családok és a mezőgazdasági termelők anyagi helyzete. Emellett meghatározza a keresletet az is, hogy csökken-e az internetelérés ára, illetve telefonköltsége.
A hazai kis- és közepes vállalatokat illetően Koródi Bálint nem derűlátó: e cégek közül ugyanis sok tönkrement, s bár újak is alakultak, ez a szegmens nem arról híres, hogy jelentős informatikai vásárló lenne. Éppen ezért az Albacomp a bevételeinek 50 százalékét adó kormányzati, illetve másik felét adó pénzügyi, iparvállalati, szolgáltatói piacra koncentrál. Ám már ezt a piacot sem csupán személyi számítógépek eladásával próbálja elérni: a társaság diverzifikálja tevékenységét, s egyre nagyobb erőket koncentrál a szolgáltatásokra. Ennek következtében Koródi Bálint szerint az Albacomp hamarosan komoly infrastrukturális szállítóvá válik, s például belép az informatikai rendszerek outsourcing-piacára is.
Szkurka János, a Sun Microsystems Magyarország marketing igazgatója szerint az idén befolyásolja a társaság és a piac eddigi stagnálását az is, hogy csak kisebb projektek voltak, s ezért csak kisebb értékű gépeket tudtak eladni. Így miközben darabszámra több gépet érékesítettek, mint az elmúlt év hasonló időszakában, értékre kevesebbet. Hozzájárult ehhez az is, hogy az utóbbi hónapokban csökkent a gépek ára. Nőtt viszont a társaság bevétele a szolgáltatásokból, s ezért a Sun egyre inkább a fővállalkozásban végzett megoldás-szállításban látja a jövőt. A Sun így egyre inkább az internetalapú, ezen belül a vezeték nélküli megoldásokra összpontosít. Szkurka János szerint a jövőre nézve biztató, hogy létrejött az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, s a Miniszterelnöki Hivatalon belül is megerősödött az informatika.
Vahl Tamás, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója nem látja rózsásnak a helyzetet: szerinte a szolgáltatói és a szoftverpiacon az idén már nem várhatók a forgalmat jelentősen növelő új nagy projektek, s így ebben a szegmensben 10-15 százalékos visszaesés várható. Ugyanakkor az SAP estében csak 5 százalék körüli mérséklődést vár azért, mert a társaság a szolgáltatás területén még komoly növekedési potenciállal rendelkezik, s az innen származó bevételek részben pótolják a szoftvereladások visszaesését.
Czakó Ferenc, a rendszerintegrátori piacon érdekelt Synergon Informatika Rt. vezérigazgatója szerint a múlt év szeptember 11-dikét, illetve a makrogazdasági bizonytalanságokat, valamint a tőzsdei botrányokat követően nyugodtabbá válik a helyzet, s kezdetét veszi egy kiegyensúlyozottabb növekedés a világpiacon. Ennek jótékony hatása lesz Magyarországra is, ahol a kormányzat az év végéig több projektet befejez, illetve elindít, s vállalatok is vásárolni kezdenek. A vezérigazgató úgy vélte, hogy a vállalatok már kiépítették informatikai alap-infrastruktúrájukat, s így most a hatékonyságukat és a versenyképességüket akarják növelni. Éppen ezért keresletük eltolódik a szoftverek és a szolgáltatások irányába.
Beck György, a Hewlett Packard Magyarország vezérigazgatója felidézte: az idei év tervezésekor úgy vélték, hogy a választások után megindul a növekedés. Ma már azonban jóval bizonytalanabb a helyzet, mivel nem tudni, maradt-e költségvetési pénz informatikai fejlesztésekre. A vezérigazgató elmondta: a kormány első száz napos programjában nem esik szó informatikai fejlesztésekről. Beck György mindenesetre abban reménykedik, hogy a második száz nap esetében már nem így lesz, különösen azért, mert szerinte több olyan Csipkerózsika álomban lévő projekt is van, amelyikbe ha életet lehelne a kormány, élénkítené a piacot: ilyen egyebek mellett az elektronikus közbeszerzéssel, illetve az elektronikus aláírás hitelesítésével kapcsolatos is.
A hazai piac várható alakulásáról nyilatkozó szakértők elmondták azt is, hogy az elmúlt időszakban tapasztalható változások stratégiaváltásra kényszerítik az informatikai cégeket: miközben ugyanis az informatikai szolgáltatások iránt nő kereslet, az infrastrukturális, hardver alapúaké inkább stagnál. Ebből adódóan a társaságok mindinkább arra törekednek, hogy ne csak számítógépeket, illetve szoftvereket adjanak el, hanem olyan komplex szolgáltatásokat is, amelyek az informatikai rendszerek teljes élettartamát végigkísérik.