Kitárulkozó ERP (II.)

Fekete Gizella, 2002. október 9. 11:15
Előző számunkban indult, vállalatirányítási rendszerekről szóló összeállításunk fő vezérfonalát az ERP2-ben jelöltük meg, azonban a hazai szállítókkal és felhasználókkal készült interjúk tapasztalatai megváltoztatták az eredeti koncepciót.
Mint kiderült, az ERP2 elfogadottsága, alkalmazása még gyerekcipőben jár. Ezért most visszakanyarodunk ugyan az eredeti témához, ám későbbi számainkban már az ERP-kiválasztásról, a hazai specialitásokról, a felhasználók elvárásairól és bevezetési tapasztalatairól szólunk. Első ízben támaszkodunk jelentős számú felhasználó véleményére is, akiknek - ha többen névtelenek is maradnak közülük - segítő szándékukért ezúton is köszönetet mondunk.

Keblemre!

Vagy mégsem?

"Hazánk határain túlra tekintve a mind nyitottabbá és mind szorosabbá váló együttműködési lánc szereplőinek már jó ideje elsődleges érdekük megtalálni a komplett kereskedelmi-szállítási, gyártási-technológiai együttműködésre, illetve egy-egy konkrét feladat végrehajtására legoptimálisabb megoldást" - mondja Botos Attila, a Baan-rendszereket hazánkban forgalmazó DatorgTeam Kft. kereskedelmi igazgatója. "Erre a megfelelő színvonalon megvalósított e-business, vagyis az e-collaboration lehet a válasz."

Az együttműködés optimalizálását és az átfutási idők rövidítését célzó folyamatelektronizálás azonban nem minden vállalattípus számára fontos. Elsősorban a partnereikkel intenzív kapcsolatot folytató, az ügyfélelszívás, illetve a beszállítói láncból való kipotyogás veszélye miatt erős versenyhelyzetben lévő cégeknek kívánatos, ám náluk sem megy egyik napról a másikra. A nyitáshoz idő kell, az e-business hatékony alkalmazásához ugyanis többek között meg kell érteniük saját üzleti szükségleteiket. Ezen és a csak lassan csökkenő kulturális elmaradásunkon kívül van még néhány, nem elsősorban az ERP-szállítók és -felhasználók kompetenciájába tartozó gátló tényező. Ilyen például az, hogy a biztonsági rendszerek egyelőre nem nyújtanak kellő garanciát, de a kollaboráció törvényi feltételeinek hiánya és persze az együttműködés költségoldala sem lebecsülendő.

Igény forgalmazói szemmel

Magyarországon egyelőre verbális szintű a kollaboráció iránti igény - véli a HP-től Frisch Tamás. Hazánk méreténél fogva kevés a minden elemében Magyarországon lévő, valódi stratégiai ellátási lánc. Akadályozó tényező a nyitási bizalmatlanság és a hazai partnerkapcsolatok kis kohéziós ereje. Az említettek mellett szinte eltörpül a vállalatok folyamatainak eltérő informatikai támogatottsága s a kollaboráció által megkövetelt technológiai beruházások hiánya. Svéd János, a Navision-partner MultiSoft Kft. értékesítési igazgatója is az alkalmazó cég múltját tartja meghatározónak. "A komoly partnerkapcsolatokat fenntartók közül az üzletükben hosszabb ideje integrált vállalatirányítási rendszerre támaszkodóknál kialakult cégkultúra a szállítók, vevők felé történő nyitás biztosítéka" - vallja.

Visi Dezső, a KFKI Isys Kft. értékesítési igazgatója ezen túl a kultúrát meghatározó gondolkodásváltásnak és a ma még hiányzó bizalom megteremtésének érzi szükségét. "Iszom a csapvízből, mert bízom a vízművekben, hogy nem mérgezi azt. Az IT- és telekom-szolgáltatók azonban, úgy tűnik, még nincsenek jelen annyi ideje és olyan minőséget nyújtva, hogy ezt kiérdemeljék." Mivel a külső kommunikációt szolgáló webes megoldásokba történő befektetések nehezen támaszthatók alá a hagyományos beruházásvizsgálati tényezőkkel, akadályt jelenthet az ilyen beruházás vállalaton belüli elfogadtatása is - teszi hozzá a fentiekhez Frisch. (A potenciális felhasználók erőszakos megközelítését egyébként egységesen elutasította minden, erre felkészített alkalmazást kínáló megkérdezett.)

Nemcsak vágyni, áldozni is

Az internettel kapcsolatos különböző averziók gyakran jelennek meg az ellenvetésekben. A vállalatvezetők ma még elsősorban a commerce-területek platformjának, nem pedig az üzleti információcsere bázisának tekintik, de az adatintegritás miatti félelem is lassítja üzleti célú alkalmazását. Mert bár a magas biztonsági szintű megoldások feltételei adottak, alkalmazásuk pénzkérdés. Kiss Judit, a Scala ECE Hungary ügyvezető igazgatója szerint a magyar gazdaságban a web statikus és/vagy információkérő, -közlő dinamikus funkciói vannak túlsúlyban, de a valódi e-business, a B2B felfedezése még várat magára. "Nem elegendő a vevőkkel, a szállítókkal való elektronikus kapcsolattartáshoz fent lenni a weben, annak hátterét, infrastruktúráját is meg kell teremteni. Az interneten üzletelni kívánók esetében a háttérrendszerek hiánya akár egy újabb ERP-boomot is eredményezhet, hiszen nincs értelme csak a csatornát elektronizálni, ha a háttérben továbbra is manuális a munkavégzés." Rozenberszki Zsolt, az R&R Software Rt. értékesítési igazgatója többek között az adminisztrációt és adatfeldolgozást végző felhasználók képzésének, illetve jogosultságának hiányát is az üzleti internetalkalmazás hátráltatójaként említi. Pedig a netes alkalmazáskultúra megteremtésében az üzleti felhasználás élharcosai élenjárók lehetnének.

Kettős megítélés alá esnek a hazánkban jelen lévő multinacionális cégek. Egyrészt tagadhatatlan a piacformáló erejük, ugyanakkor vitathatatlan, hogy befektetéseiket más országokhoz képest hazánkban esetenként visszafogják. Többek számára ugyanis éppen az alacsony költségek jelentették az itteni befektetések vonzerejét, s így nem mindegyikük nyitott a hosszú távon megtérülő, de mégiscsak költségként jelentkező beruházásokra. Frisch Tamás és Rozenberszki Zsolt bizakodó, utóbbi nem is tesz ilyen különbséget a magyar és a nemzetközi cégek között. "Az idő nekünk dolgozik" - mondja Frisch. "Bízom a nemzetközi cégek itthoni tálsúlyából következő, a cél elérésének egyik eszközeként tekinthető kultúra- és technológiatranszferben. Mivel a világ minden részén megtalálható vállalkozásaikat nehéz standardok nélkül irányítaniuk, előbb-utóbb hajlandóak lesznek ennek érdekében beruházni. Az első fecskék kényszerhelyzetet teremthetnek partnereik számára, ez pedig továbbgyűrűzhet."

Rozenberszki is a piacformáló, kommunikációs problémáikra egyszerűbb megoldást kereső cégek internetkultúrát fellendítő hatásában bízik. Visi Dezső, a KFKI Isys kereskedelmi igazgatója is a mellett foglal állást, hogy a workflow-tól az ERP-ig szinte minden megoldásba bekerült "e" terjedése kapcsán a globalizálódás, a nemzetközi telephelyeik közötti kommunikációs igénnyel fellépő külföldi vállalatok hazai jelenléte reményre adhat okot.

Rendszermustra

Több szállító kínál a különböző területekre önálló, de ERP-hez is kapcsolható "add-on" megoldásokat. Köztük van a Baan cég által kifejlesztett, Magyarországon a piaci bevezetés fázisában lévő iBaan megoldás, illetve termékportfólió is. Alkalmazásával a középen álló, klasszikus Baan ERP-rendszer a felhasználók számára szükséges mértékben és helyen nyitható ki az internet, a vevők, valamint a partnerek felé. Az iBaan egy másik változatában a csomagok, modulok és funkcióik kerülnek az interneten szétosztásra. De vannak a funkciónként illesztett rendszerekben hívő szállítók is. "A nagy felhasználók előre tervezik stratégiai célú befektetéseiket" - mondja Solti Előd, a hazai SSA-disztribútor, a Pronix Kft. ügyvezető igazgatója. "Így nem árt, ha kéznél van számukra egy perspektívákban gondolkodó, ezért saját fejlesztésekkel, illetve felvásárlásokkal azok irányába mutató - többek között e-megoldásokat is kínáló - nagy szállító, mint esetünkben az SSA."

Dr. Schvarcz Zoltán, az Xapt Hungary Kft. ügyvezető igazgatója is perspektívákban gondolkodik. "A fejlődés motorja a negyedik generációs, interaktív, kollaboratív business community rendszer kialakításának alapjául szolgáló, B2B-ben történő internethasználat lesz. Ehhez olyan megoldások kellenek, mint a Microsoft Navision Axapta, amely a futó rendszeren akár öt perc alatt lehetővé teszi például egy szállítóknak és vevőknek szóló internetes portál kialakítását és üzembe helyezését." A KFKI Isys Kft. által forgalmazott két ERP-rendszernek létezik beszállítókat támogató modulja is, így azok a gyártó portálján láthatják, hogy mikor mit kell szállítaniuk, és fordítva, a portáljukra kitett kínálatuk az arra jogosultak által lehívható.

Az aPlus Consulting Kft. által forgalmazott Movex integráltan tartalmazza a kollaboráció minden, ma szükségesnek látszó elemét, s a cég kereskedelmi és marketingigazgatója, Rabe Ágnes gazdaságossági megfontolásokból és a későbbi illesztésekkel járó problémák elkerülése végett is az integrált változat mellett voksol. "Az integrált megoldások esetében szintén fontos választási szempont, hogy milyen tevékenységen van a hangsúly, mit akar az ügyfél a bevezetéssel támogatni. Az Intentiánál különböző területeken (CRM, SCM, BI, teljesítménymérés és -elemzés, e-business funkciók stb.) 400 fejlesztő dolgozik, ami garantálja a szakterület és az integráció kívánalmainak való megfelelést." A Scala két és fél évvel ezelőtt kezdte meg ERP-szoftverének újratervezését és egy új platform kialakítását. Az idén májusban piacra került kollaboratív iScalában egyetlen szabványos rendszerbe csomagoltan kapja meg a felhasználó az ehhez szükséges funkcionalitást. Így már a Scala-ügyfelek is valódi online együttműködést alakíthatnak ki leányvállalataikkal, vásárlóikkal, partnereikkel és szállítóikkal.

Első fecskék

Az együttműködő rendszerek bemutatására az R&R Software Rt. e-business megoldását bevezető Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. több szempontból is jó példa, hiszen saját eltökéltsége mellett cégcsoportszinten is felmerült nála - a partnerekkel való magasabb szintű kapcsolattartás érdekében - az üzleti célú internetes megjelenés igénye. "A cég az elsők között akart partnerei számára webes üzleti lehetőséget kínálni, mi pedig az elsők között akartuk kiszolgálni ezeket az igényeket. Most a rendszert - hogy mobil internetelérésen keresztül is leadhassák rendeléseiket, végezhessenek árufogyás-figyelést és konkurenciavizsgálatot - a területi képviselők tevékenységének elektronizálása, az e-commerce irányába fejlesztjük tovább."

Eddigi eredményeik ismeretében az SAP Magyarország marketingigazgatója, Dudits Ádám is bizakodó. "Stratégiától, tevékenységtől, mérettől függően viszonyulnak az ERP2 lehetőségeihez a hazai cégek. Mind gyakoribbak a termékek és szolgáltatások értékesítésének támogatására kialakított elektronikus katalógusok. A Matáv az elektronikus beszerezés létjogosultságát igazolva már 2000-ben kialakította kb. 350 felhasználós, webes katalógussal támogatott, SAP alapú belső beszerzésigénylési rendszerét, amelyet még ugyanabban az évben a Pannon GSM s hozzá hasonlóan a Vivendi is bevezetett, az utóbbi 600 feletti userszámmal. Jelenleg a Mol és az OTP Bank van soron."

Az Oracle-től Ambrus Zsolt szerint viszont a hazai vállalatok még a "házon belüli" növekedés stádiumában vannak. "Ennek támogatására bővítik rendszereiket, s csak ezt követően nyitnak a széles együttműködésen alapuló - további növekedést és egyben költségcsökkentést is garantáló - megoldások, így pl. az interneten keresztüli beszerzést támogató iProcurement felé."

Kovács Lajos, az infor.COM-ot idehaza forgalmazó infor:corvex kereskedelmi igazgatója a felkészületlen hazai beszállítók felőli késztetést hiányolja. "Még a jövő lehetőségeit magában foglaló rendszert propagáló cégek is nehézkesen - vagy egyáltalán nem - jutnak el a döntési fázistól a megvalósításig."

Óvatos tapogatózás

Ahol a tevékenység, a beszállítók, illetve a vevők száma indokolja, nem közömbösek a magyarországi vállalatok a kollaborációt támogató megoldások iránt, hanem inkább bizalmatlanok - igazolják a felhasználók is a korábban hallottakat. A tevékenységük folytán a külvilággal kevesebb kapcsolatot tartók feleslegesnek érzik ezt a típusú "kitárulkozást". Az elmúlt egy-két évben ERP-rendszer bevezetésén vagy bővítésén átesett felhasználók között alig akad, aki ne hallott volna a kollaboráció lehetőségéről, ám testre szabott előnyeiről már kevesebben. A megkérdezettek csaknem fele elektronikus üzletvitelre is felkészített rendszert vásárolt - ma még nem élesített funkciókkal. Mindössze egy működtető akadt, kettő a megvalósítás közelében jár, és egy most igyekszik megteremteni a biztonságos alkalmazás feltételeit. A helyzetet még az elektronizálás irányába igen kis affinitást mutató nyomdákkal beszállítói kapcsolatot tartó cégek sem érzik reménytelennek. Ott van esély, mondják, ahol a számítógép előtt e-mailt író, illetve Excel-táblát kezelő főnök kerül az élre, aki nem ragadt le a levélpapírnál és a faxnál.

Ahol a tevékenységi kör igényelhetné a kollaboratív megoldások bevezetését, két komoly, a szállítói oldalon hallottakkal megegyező ellenvetés merült fel a felhasználók részéről: az egyik a biztonság és a szabályozás kérdése, a másik a nem létező partner-, illetve vevőoldali késztetés. A biztonság valós vagy feltételezett hiánya inkább pszichikai visszatartó erőt jelent. Rossz úton jár az a szállító, aki ilyenkor a sokszoros biztonság fizikai megvalósítását bemutatva, illetve már megvalósított példákkal akarja potenciális ügyfelét meggyőzni. Megismerve az idegenkedés valódi, többnyire emberi, sok esetben a birtoklási vágyból eredő okait, csak ezeket "kezelve" lehet felhasználói bizalmat remélni. A kollaboráció kapcsán olyan, a versenytársakkal szembeni előnyök is körvonalazódhatnak, amelyek csábereje háttérbe szorít a hatalom- és/vagy információféltés által vezérelt ellenszenvet. A szabályozás hiánya ezen az oldalon is megjelent az internetes megoldások terjedésének valós, évek óta lebontásra váró akadályaként.

Étvágygerjesztők

És akkor néhány szót a partnerek - beszállítók, értékesítők - felől érkező késztetés hiányáról, illetve gerjesztésének lehetőségéről. E megoldások egyik alapfeltételeként a láncban részt vevőknek érezniük és érteniük kell, mit nyerhetnek a kollaborációval, s ehhez milyen, nyilván anyagiakat is érintő lépéseket kell megtenniük. Naprakészség, gördülékenyebb adminisztráció, rövidülő rendelési és szállítási idők - mindez csak néhány pozitívum, amelynek kapcsán az internet alapú együttműködésben fantáziát látó gyártó, nagykereskedő esetenként áldozni is hajlandó. Így tette ezt egy magyar tulajdonú kerékpár- és sportszerforgalmazó nagykereskedő is. Első lépésben partnereinél teremtette meg - hogy közvetlenül megjelentethesse igényeit azok rendszerében - ennek hardveres-szoftveres hátterét, majd a már említett védelmi rendszer kiépítését követően a szükséges mértékig saját ERP-rendszeréhez is hozzáférést biztosít. Pályázaton nyert támogatással elsőként 20 dealerhez telepítve indítja majd az új együttműködési csatornát.

A nem internetes, de távoli elérésű szolgáltatások alkalmazása is közelebb hozhatja a fenti lehetőséget a hazai vállalatokhoz. Egy gázpalackfeltöltéssel és -forgalmazással foglalkozó cég például tranzakciós szervereken keresztül az ERP-ből vett adatokkal táplálkozó on-board invoicing (helyszíni számlázás mobil terminálokkal) megoldást alkalmaz, ahol értékesítési pluszcsatornaként felmerült az SMS-en keresztüli rendelésfeladás lehetősége is.