Sík Zoltán: "nem történt hűtlen kezelés az Informatikai Kormánybiztosságon"

Szalay Dániel, 2002. október 10. 05:42
A rendőrség bűncselekmény alapos gyanúja miatt nemrégiben zárolta annak az ügyvédi irodának a bankszámláját, mely az elmúlt kormányzati ciklus idején kimondottan jó kapcsolatokat ápolt az Informatikai Kormánybiztossággal. A Prím Online, ahogy a korábbi ügyek kirobbanásakor is, ezúttal is megkereste Sík Zoltánt, az Orbán-kormány informatikai kormánybiztosát, aki 2000-től 2002-ig töltötte be e posztot. Sík lapunknak adott nyilatkozata cikkünkben olvasható.
Több újság is megírta, a Novák és Társai Ügyvédi Irodáról van szó, mely különösen nagy összegeket kapott különféle megbízásokért cserébe. A Népszabadság című napilap azt is ismertette, hogy "az ügyvédi irodák munkatársai ember feletti munkát végeztek, átlagosan napi 15-16 órányi munkát számláztak le, de akadt olyan ügyvédjelölt is, aki 18,5 órát munkálkodott". Sík Zoltán, akit a Medgyessy-kabinet beiktatása után menesztett kormánybiztosi megbizatásából, az alábbiakat nyilatkozta a különös ügyvédi díjak kapcsán a Prím Online-nak:

- Először is leszögezem, hogy ismét politikai jellegű támadásról van szó, mint ahogy annak idején az Euroatlantic történetben, vagy a Magyar Építőipari Kht esetében. (Mint ismeretes, a közbeszerzési szabályok megsértése miatt az Euroatlantic ügye kapcsán milliós nagyságrendű bírsággal sújtották az IKB-t - a szerző.) Természetesen ismét nincs semmi, arról folyik a vita, hogy mennyi egy ügyvéd óradíja, és miért annyi. Mivel azonban bizonyíthatóan piaci árak, ezért nem érte kár a költségvetést, tehát a hűtlen kezelés nem áll meg a helyén. Nem áll meg azért sem, mert megvannak - illetve megvoltak! - a teljesítésigazoláshoz szükséges háttérdokumentumok, amelyek, úgy néz ki, hogy talán elvesztek a nagy kapkodásban. Vissza lehet keresni őket tételesen az azóta leállított IKB elektronikus iktatásban. Ott még minden megvolt. Ha most nincs meg, akkor egészen más az, aki hanyagul kezel. Az meg, hogy Stumpf István utasítást adott volna az ezek után magasnak aligha nevezhető óradíjak alkalmazására, az nekem új. Nem emlékszem efféle papírra, nem is volt rá szükség, mert nem volt semmi kirívó. Ezek után kérdezem én: ha ezek az urak és munkatársaik nem dolgoztak (...amúgy nem értem, miért pont ez a két ügyvédi iroda szúrt szemet, mikor ebben a témakörben legalább öt iroda dolgozott...), akkor milyen jogszabályok alapján működik ma az egész hírközlési piac, milyen jogszabályok jelentek meg a Magyar Közlönyben? Olyan jogszabályok, amelyek véleményezéséhez is külön jogászokat kellett idénymunkában alkalmaznia a szolgáltatóknak? Tehát, mit is nem csináltak meg az ügyvédi irodák? Végezetül még egy "apróság": 2002 májusában az Állami Számvevőszék - többek között - ezeket a tételeket is vizsgálta, és mindent rendben talált (jegyzőkönyvileg). Az az Állami Számvevőszék, amelynek joga van a célszerűséget is vizsgálni. Ezért ne mondja senki, hogy ez nem politikai természetű - ráadásul alaptalan - támadás. - áll Sík Zoltán lapunknak adott nyilatkozatában.

Ide kapcsolódik még az is, hogy a Novák és Társai Ügyvédi Iroda vezetője, Novák Tamás szerint minden szabályosan és jogszerűen történt, a teljesítésigazolásokat is be tudja mutatni. A vezető ügyvéd a 2002. május 31-ig szóló szerződés időtartama alatt óránként 55 ezer forintot kapott, az ügyvéd 30 ezerért adott jogi tanácsokat, aki pedig még csak ügyvédjelölt volt, annak is legalább 15 ezer forintos órabér ütötte a markát. Ám az alig több mint fél évre szóló szerződést először novemberben módosították irodánként 200 millió forintra, majd márciusban újabb emelés következett, ezúttal irodánként 550 millió forint járt.