A konferenciavilágot járva elismerésemet kell kifejeznem a szervezőknek és még inkább a résztvevőknek, illetve a közönségnek, hogy képesek voltak bebizonyítani: egy reprezentatív konferencia is lehet érdekes, izgalmas és egyúttal hasznos is. Az elhangzottak alapján - leginkább a következőkben részletesebben is körbejárt miniszteri bejelentéseknek köszönhetően - talán még címlapra is kerülhet a konferencia tartalma. Tegyük hozzá mindjárt: megérdemelten.

Arra a dilemmára, hogy vajon miért nem interneteznek többen Magyarországon, alapvetően három előadócsoport kereste a választ, jómagam rövid, ámde provokatív felvezetője után. A válaszkeresés azt mutatta, hogy minden pesszimizmusom ellenére - hogy tudniillik hazánkban azért nem használják többen a világhálót, mert a döntéshozói fejekben még mindig az "ingyenvas" képe lebeg egyedüli üdvözítő megoldásként a komplex problémaegyüttes kezelésére - úgy tűnik, az említett döntéshozói fejekben megindult valamiféle változás.

Mit mondtak az ipar képviselői? A informatikai szektorból érkező legmagasabb beosztású cégvezetők - jellemzően vezérigazgatók - azt hangoztatták, hogy ők elsősorban az eszközök előállításával tudnak hozzájárulni az internet elterjedéséhez. Vagyis leginkább az informatikai háttér megteremtésében segédkezhetnek. Azonban ezen a ponton nem állt meg a tudományuk, mert az oktatás elsődlegességére is felhívták a figyelmet, illetve a következő generáció feltétlen támogatására, hogy az majd az idősebbeket is bevezesse az információs technológia rejtelmeibe. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a hozzáférés problémája erősen összefügg a tartalom kérdésével, ha ugyanis az utóbbi izgalmas, akkor lesz ok az új felhasználók csatlakozására.

Mit mondtak a szolgáltatók? A távközlési és internetszolgáltatók Tiborc panaszát adták elő. Még a laikus számára is egyértelműnek tűnt a beszélgetést követően, hogy ezen a téren hatalmas problémák vannak. Amikor a Hírközlési Felügyelet elnöke bizonyos cégek "túlkapásairól" beszél, amelyek legálisak ugyan - hogy mennyit kellett szegénynek e kijelentés után magyarázkodnia (!) -, de nem viszik előbbre a piacot, és amikor egy kerekasztal-beszélgetésen virágnyelven "anyázzák" egymást a jelen lévő nagy telekommunikációs cégek, akkor le lehet vonni a következtetést, hogy a liberalizáció félresikerült, és újra szükség van a terület alapszabályainak megalkotására. Azt gondolom, az internetpenetrációnak egyáltalán nem tesz jót a szereplők marakodása, a bizonytalan piacnyitási helyzet, a pereskedések, a díjmegosztás körüli huzavona. Még akkor sem, ha a jövő internete egész biztosan nem dial-up alapú lesz, hanem széles sávú, és bizonyos, ma húsba vágó döntéseket erre hivatkozva próbálnak igazolni.

És mit mondtak a kormányzati szereplők? A konferencia igazi meglepetését az informatikai és az oktatási miniszterek bejelentései okozták. Ugyanis itt ismertették a frissiben elfogadott, internettel kapcsolatos adókedvezményeket és új programokat. Hívószavaink valának: Európa és tudástársadalom - mondta Magyar Bálint "internetoptimista", aki a Sulinet expressz beindítását ígérte, továbbá az új, svéd mintára kialakított adókedvezmények nyomán előálló demokratikus támogatási rendszer igazságosságát ecsetelte. A kormány minap elfogadtatott támogatási szisztémája ugyanis 2 év alatt teljes egészében leírhatóvá teszi az alkalmazottnak otthonra juttatott számítógépet, illetve az ott igénybe vett internet-előfizetésre adókedvezmény vehető igénybe évi 60 ezer forintig. Külön adókedvezményt érvényesíthetnek például az őstermelők és a kisvállalkozók is, továbbá az otthoni elérés legális vállalkozói elszámolását is megkönnyítik. A sok bejelentés apró részleteiről itt nem tisztem beszámolni - úgyis megírták már a napilapok -, de a jól megkoreografált konferencián Tiborc panaszára hamar jött valamiféle válasz a politikusok részéről.

Kis hiányérzetem azonban támadt a konferencia kapcsán: az internetezőket ugyanis egyelőre nem kérdezte meg senki, meg sem hívták őket a róluk szóló konferenciára. Sőt rajtam, a dísztudóson kívül egy kutató sem kapott helyet a konferencián, aki elmondhatta volna, vajh' miért is nem interneteznek az emberek. Pedig ilyen felmérés több is született az elmúlt években.

Mindenesetre a konferencia végkicsengése pozitív volt, a cégek felkészültek, bár a telefon- és internetszolgáltatók részéről érezhető némi ellenségesség. Úgy tűnik, lassacskán felzárkózunk az Európai Unió sereghajtóihoz (pl. Görögország, Portugália), hogy középtávon majd megcélozhassuk mondjuk a közepesen fejlett Belgium, hosszú távon pedig akár a még fejlettebb Ausztria, esetleg Svédország szintjét. A gondolat illusztrálására néhány adatot adunk közre a főbb mutatókból, amelyek a konferencia zárszavaként kerültek bemutatásra.

Svéd modell

Kovács Kálmán informatikai miniszter és Magyar Bálint oktatási miniszter az Internethajón megtartott előadásában olyan adókedvezményeket jelentett be, amelyek jelentősen ösztönözhetik az otthoni PC- és internethasználatot, a széles sávú internet elterjedését, a vállalkozások internethasználatát, a felnőttkori átképzést, illetve az esélyegyenlőség megteremtését.

Az IHM által kezdeményezett jogszabályi változások közül talán az a legjelentősebb, hogy a kormányzati internetszolgáltatást a központosított közbeszerzés hatálya alá vonja. Ennek lényege, hogy a több győztes más területeken már érvényes lehetősége az internetszolgáltatás esetében is érvényesülhessen, az intézmények több "udvari szállító" közül választhassák ki a nekik tetszőt, vagyis az internet bekerüljön az olyan típusú eszközök közé, mint az irodaszerek vagy a gépkocsi. A személyi számítógépek elterjedését segíti a gyorsított (kétéves) amortizáció bevezetése, valamint az is, hogy a dolgozóknak otthoni használatra átadott munkahelyi PC, illetve internethasználati lehetőség a jövőben nem tartozik azon személyi juttatások közé, amelyek után szja-t kell fizetni. Ráadásul két év elteltével a munkáltató ingyenesen átadhatja a PC-t dolgozójának.

A széles sávú hálózatok fejlesztői - igaz, az EU korlátozásai miatta csak elegendően nagy fejlesztési program esetén - 50 százalékos adókedvezményben részesülnek, és ugyancsak adómegtakarítást eredményezhet a vállalkozásoknál az internethasználat költségelszámolásának kiterjesztése, amely a díj 30%-át, illetve maximálisan évente 60 ezer forintot jelent. Kovács Kálmán külön is szólt az esélyegyenlőség megteremtésének szükségességéről, hiszen az internetes penetráció az ország különböző területein erősen eltérő, az alacsony "lefedettséget" egyre világosabb színnel jelölő térképre túlzottan nagy kiterjedésű fehér foltok kerültek.

A felnőttkori képzés költségeinek részleges elszámolását, az öszszevont adóalap csökkentésének lehetőségét harcolta ki az Oktatási Minisztérium. Magyar Bálint elmondása szerint az ilyen típusú költségek 30%-át, maximum 60 ezer forintot lehet ilyen címen elszámolni.

Az oktatási miniszter hozzátette: a végzős középiskolások számára ingyenes lesz az ECDL-vizsga, ezenkívül a háztartások "diákkedvezményben" részesülnek, azaz informatikai beruházás címén nemcsak a pedagógusok, oktatók, hanem az iskolás korú gyereket nevelő szülők is elszámolhatják majd a számítógép-vásárlás vagy az internethasználat díját maximálisan évente 60 ezer forintnyi összegben.

Kapcsolódó linkek:

Miért nem internetezik mindenki?

www.ittk.hu/infinit/2002/0926/slide1-171.ppt

Fog-e mindenki internetezni? - Zárszó

www.ittk.hu/infinit/2002/0926/slide2-171.ppt

Az Internethajó honlapja www.internethajo.hu