Az elmúlt év kétségtelenül az ADSL típusú internetcsatlakozások sikerét hozta. Míg 2001 III. negyedévében még csak a vállalatok 2%-a fizetett elő ilyen szolgáltatásra, jelenleg az 5 fő feletti cégek 13%-a éri el a világhálót ADSL csatlakozáson keresztül. Az ADSL elsősorban a modemes kapcsolódások, közülük is főként az analóg vonali internet-hozzáférések rovására hódított, így a modemes (analóg és ISDN) csatlakozással rendelkező cégek aránya az egy évvel korábbi 93%-ról 78%-ra süllyedt. Növekedett viszont a bérelt vonallal rendelkező cégek aránya, az internet-eléréssel rendelkező cégek 14%-a választotta ezt a kapcsolódási típust.
A szélessávú csatlakozások előretörése megállíthatatlannak tűnik. A várakozások szerint az ADSL kapcsolattal rendelkező cégek aránya akár a 23%-ot is elérheti egy év múlva, további piaci részt hódítva el a modemes csatlakozásoktól.
A 10 fő feletti hazai cégek 4-5%-a értékesíti termékeit, szolgáltatásait az interneten keresztül, és hasonló azon vállalkozások aránya, melyek interneten keresztül bonyolítják beszerzéseik egy részét. Ez az arány messze alulmúlja az Európai Unió tagországainak hasonló adatait. Az Unióban az internetes kereskedelem terén a skandináv államok a legelőrehaladottabbak, közülük is elsősorban Svédország, ahol a világhálós értékesítések részaránya a 2%-ot is elérte 2000-ben. Hazánkban az internetes értékesítések a vállalatok összes árbevételének 0,1%-át tették ki 2001-ben.
Az internetes kereskedelem fejlődése előtt álló akadályok közül a legjelentősebbek az internetes tranzakciók iránti bizalmatlanság, a hagyományos üzleti csatornákhoz és a személyes kapcsolatokhoz való ragaszkodás, az internethez (otthon) hozzáférők alacsony aránya, valamint a számítástechnikai és internetes ismeretek hiánya.