Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) vezetője a PKI Tudományos napokon elmondta, hogy Magyarország az elmúlt években a kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordításokat illetően nem szerepelt rosszul, létszámarányosan az ilyen célú európai uniós forrásoknak mintegy másfélszeresét szerezte meg. Hozzátette: ez az arány a tíz csatlakozni kívánó EU-tagjelölt ország esetében 40 százalék. A miniszter ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az Európai Unióba igyekvő Magyarország az információs társadalomra való felkészültségét illetően, valamint az informatika elterjedését tekintve nem tartozik a kontinens élmezőnyéhez.

A nemrégiben lezajlott európai uniós koppenhágai csúcstalálkozót a miniszter felidézve, kifejtette: Európában az információs társadalommal összefüggő technológiák széles körű elterjedését rendkívül fontos stratégiai kérdésnek tekintik. Hozzátette: az unióban úgy látják, hogy a kontinens kezd versenyhátrányba kerülni az Amerikai Egyesült Államokat, illetve a Japán-Szingapúr tengelyt tekintve.

Kovács Kálmán elmondta: az Európai Unióban megfogalmazódott, hogy az informatika fejlesztése lehet a felzárkózás kitörési pontja, s éppen ezért az informatika Magyarország számára is majdhogynem létkérdés. A miniszter elmondta: a nemzeti információs társadalmi stratégia előkészítő tanulmányát már átadták a szakértőknek, s remény van arra, hogy véleményüket beépítve a programba, az év végén a kormány elé kerülhet.

A kormány a jövőben részben újra kívánja szabályozni a hírközlési piacot azért, hogy javuljon a versenyhelyzet. Ennek érdekében az idén rendeleteket módosítanak, míg jövőre több ponton is átalakítják a hírközlési törvényt. A közpénzeket közbeszerzési eljárásokon költik majd el, s a jövőre életbe lépő adókedvezményektől azt remélik, két év alatt megduplázódik a háztartások számítógéppel való ellátottsága.