Az orosz űrhajózási hivatal, a Roszaviakozmosz több szakértője szerint a sikertelen pályára állítás után már nem lehet geostacionárius pályamagasságba emelni a műholdat, míg annak gyártója, a francia Alcatel Space képviselője arról számolt be, hogy kontroll alatt tartják az eseményeket és keresik a megoldásokat. Az Astra fellövését a műhold tulajdonosa, a luxemburgi székhelyű európai műhold-szövetség (SES) rendelte meg. Az Astra-1K mintegy 5 tonnás tömegével a világ legnehezebb műholdja.

A Roszaviakozmosz egyik szakértője szerint a problémák az úgynevezett parkolópályán következtek be, ahonnan az Astrának át kellett volna térnie az átmeneti, majd végleges pályájára. A hordozórakéta lépcsői kezdetben jól működtek: az elválasztó egység bizonyult irányíthatatlannak, ezért a műhold idő előtt vált le a Proton-K típusú hordozóról. A tervek szerint a Föld feletti, 36 ezer kilométer magasságú geostacionárius pályára kellet volna állítani a műholdat, de a hiba miatt az Astra 180-220 kilométer magasságú orbitális pályára került.

A hivatal másik képviselője, Konsztantyin Krejgyenko optimistábban nyilatkozott a fejleményekről: beszámolója szerint a műhold saját hajtóművekkel rendelkezik, és az orosz szakértők jelenleg azt tanulmányozzák, hogy ezek energiatartalékai elegendőek-e az objektum tervezett pályájának eléréséhez. Hasonlóan vélekedett az Alcatel Space specialistája is, aki azt közölte, hogy az Astra nem sérült meg a baleset során, és az optimális megoldások lehetőségeit hamarosan a műhold tulajdonosa elé tárják. Az Astra-1K nem csak televíziós adások, hanem rádiós, és mobiltelefonos frekvenciák továbbítására is alkalmas műhold.

Az elmúlt másfél hónapban az orosz űrhivatalnak ez már a második sikertelen műhold-fellövése: október 15-én az oroszországi pleszecki bázison történt baleset egy Szojuz-U hordozórakétával, amely ugyancsak egy európai Foton-M műholdat juttatott volna a kozmoszba. A balesetben akkor egy ember halt meg, nyolcan pedig megsebesültek.