Régóta ígérték, hogy a nyugati normás rádiókészülékeken is fogni lehet majd a Magyar Rádió legfontosabb adását, tisztán, zavaró zajok, zörejek nélkül, ami most vasárnap reggeltől immáron meg is valósul végre - igaz, egyelőre csupán kísérleti jelleggel. Megmarad a középhullámú sugárzás is, így a jó öreg Sokol rádió segítségével továbbra is fogható marad a Kossuth.
- A Magyar Rádió legfontosabb műsora, a Kossuth Rádió évek óta nem tudott arra a lehetőségre szert tenni, hogy a nyugati URH-sávon is megszólaljon, vagyis a versenytársaival hasonló helyzetbe kerüljön. Nemzetstratégiai kérdés, hogy a nemzeti főadó mindenki számára elérhető módon sugározza a Magyar Rádió adásait - véli Gőblyös István, a közrádió alelnöke.
Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke elmondta azt is, hogy hamarosan 24 órássá teszik a Kossuth adását, vagyis éjfél után reggel 4-ig sem lesz adásszünet. Ezt azért tartják fontosnak a nagymúltú médiumnál, mert az éjszakai hallgatók eddig az adásszünet alkalmával esetleg egy másik, netán kereskedelmi rádióra váltottak, aminek természetesen nem örült a rádió menedzsmentje, hiszen aki egyszer sávot váltott, nehezen talált vissza ugyanoda.
A Rádió elnöke arról is tájékoztatást adott, hogy bár megkapták ezt az országos frekvenciát, de a kiépítésre csak fokozatosan kerül sor. Az első lépés, hogy Budapest egy szűk körzetében hallható majd az adó és utána, egy meghatározott ütemterv szerint, a következő években eléri a 75 százalékos lefedettséget is. A kísérleti adás Budapesten a 107,8 MHz-en lesz fogható. Természetesen az internetes adás is megmarad, a Világrádió szoftver, illetve az MR Online segítségével továbbra is élvezehető marad a határontúlról, illetve a középhullámon is befogható a Kossuth ott, ahol eddig is.
A Magyar Rádió másik két adása, a Petőfi és a Bartók már egy ideje hallható az URH (FM) sávon, de immáron a legfontosabb közszolgálati adó, a Kossuth is bekerül a frekvenciamodulált sávon sugárzott csatornák kínálatába, ezzel feltehetőleg átrendezve a mostanában egyébként is viharos rádiós piacot. Mint ismeretes, a Danubius, a Sláger és a Juventus rádió is sérelmezi, hogy Magyarországon a legdrágább a sugárzási díj. A Juventus rádió például nettó bevételének körülbelül 40 százalékát fizeti be az ORTT-nek. A Sláger Rádió vezetése az adó indítása óta megváltozott piaci körülményekre hivatkozva jóideje perben is áll az ORTT-vel, mivel a kereskedelmi csatorna nem fizette meg a szerződésben vállalt sugárzási díjat. Az ORTT többször is felmondta a rádió műsorszolgálatási szerződését, ám a jóval több mint 1 milliárd forintnyi pénzösszeg azóta sem érkezett meg az Országos Rádió- és Televízió Testület számlájára, amit a konkurens rádióadók vezetői is sérelmeznek, mondván, a Sláger vezetése szerződésben vállalta, hogy a megállapított díjat befizeti, ám ennek elmulasztása a Magyar Rádió működését is veszélybe sodorhatja. Az egykoron a közrádióból kiszakadt Danubius vezetője szerint nehézséget okoz, hogy az eredetileg tervezettnél több szereplő van a rádiós piacon. Sándor István vezérigazgató egy hírportálnak azt mondta, szerinte ezért is jelent a koncessziós díj mértéke komoly problémát a csatornáknak. A kereskedelmi adó ezért tárgyalásokat kezdeményez az ORTT-vel. A Juventus vezérigazgatója, Mark West is hasonlóan érvelt, a rádiós reklámpiac mostani helyzetét aggasztónak nevezte nyilatkozatában, mert a jelenleg reklámokra fordított összegnek csak mintegy 5 százalékáért vásárolnak hirdetési időt a rádióktól, szemben az ORTT-vel szerződéskötés idején meglévő aránnyal, amikor még 8-8,5 százalékos volt ugyanez. A helyzetet a rádiók számára tovább nehezíti, hogy ez idő alatt négyszer-ötször annyi rádió lett a piacon.