"Szerencsére a hazai mobilszolgáltatók esetében nem beszélhetünk komoly problémákról" - mondta az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) képviseletében Suhajda Attila. Az információs társadalomért felelős programigazgató ennek ellenére úgy vélte, hogy az UMTS (a széles sávú mobil-adatátvitel lehetőségét megteremtő szabvány) tenderének hazai kiírására 2005 előtt nincs reális esély, ezért elsősorban a már minden szolgáltató által bevezetett GPRS lehetőségeit próbálják majd kihasználni. Az első és legfontosabb feladat azonban az, hogy az önkormányzatok mindegyike hozzáférjen az internethez, ugyanakkor rövid időn belül egyfajta tartalomszolgáltatóvá is váljon. Így a következő 100 napos program keretében mintegy 1000 önkormányzat számára kínálnak eszközt, illetve internet-hozzáférést (információink szerint a megpályázható támogatásról történő informálást - egy erre szakosodott cég segítségével - már be is fejezte az IHM). Ezenkívül a közeljövő nagy feladatai közé tartozik a digitális aláírásnak az önkormányzatoknál történő bevezetése, valamint a közösségi hozzáférések támogatása, amire a jövő évtől új rendszereket jelentenek be. "Habár a mobiltelefonban rejlő lehetőségek állami kihasználása - például a maroktelefonon keresztül történő kapcsolattartás - nagyon vonzó, egyelőre még sok a megoldandó probléma" - véli Suhajda.

Úgy tűnik tehát, hogy a mobilkommunikáció egy ideig még nem jut szerephez az elektronikus szolgáltató állam kialakításában, s ezt támasztotta alá a soron következő előadás is. Dr. Balassy Zsolt a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának képviseletében elmondta, hogy most az egyik legfontosabb feladat a kormányzati informatika rendbetétele, vagyis például az elmúlt években kialakult szigetrendszerek, illetve eltérő hálózati kommunikációs megoldások megszüntetése, egységesítése. (A kormányzat megrendelőként becslések szerint 35 százalékos szeletét képezi a hazai IT-piacnak. Már itt is komoly megtakarításokat lehetne elérni, ha a rendszerek egységesítése megtörténne.)

Ezt követően Andrea Di Maio, a Gartner Research kutatási igazgatója az elektronikus kormányzat fázisait, illetve fejlődési ciklusait mutatta be, amihez a már ismert "hype cycle"-t használta fel. (A Gartner az új technológiák elterjedésének és kihasználásának időbeni prezentálásához jellegzetes, harang alakú görbét alkalmaz, amely egy gyors felfutási szakaszt, egy hirtelen "kiábrándultságot" jellemző hullámvölgyet, végül egy, a racionális alkalmazást jellemző lassú felfutási periódust ábrázol.) E szerint az EU-átlag az e-government csúcspontján, vagyis a harang tetején helyezkedik el, míg hazánk e pontot a felfutó szakaszban közelíti meg (kormányzati portálok működtetése). Az e-közigazgatás megvalósítása kapcsán Di Maio két megközelítést hozott fel példaként. Olaszországban lehetőség van az adóbevallás online kitöltésére: "22 oldalon kb. 3 napig tart a munka, visszajelzést azonban csak 7 hónap múlva kap az adóalany. Svédországban ezzel szemben mindenki postán kapja meg az adóbevallási íveket. 4 oldalból 3 már ki is van töltve, az egész átnézése, kiegészítése nem vesz igénybe több időt 10 percnél. Az adatlapokat postán kell visszajuttatni, amelyeket azután már elektronikusan dolgoznak fel." Nem kérdéses, hogy melyik a jobb megoldás, még ha egyes felmérések az olasz verziót az e-government magasabb fokaként ítélik is meg.

A mobiltechnológiák kormányzati alkalmazására rátérve Monica Basso, a Gartner kutatási vezetője a maroktelefonok hihetetlen mértékű terjedése kapcsán mindenképpen azt javasolja, hogy a drótnélküli technológia váljon szerves részéve a kormányzati e-government stratégiának. Kiemelt szerepe lehet ebben az SMS-nek, amely szavazásra, közérdekű közlemények - például adóbevallási határidők - kiküldésére, a tartózkodási helytől függően közlekedési, illetve turisztikai információk közlésére is alkalmassá tehető. Alapvető kérdés persze, hogy mikor. Nos, az imént említett "hype cycle" alapján hazánkban ez 2010 körül várható.