Az Európai Unió 2003 áprilisában olyan törvénycsomagot vezet be, amely egységes korhatár megjelölési rendszert hoz létre a játékszoftverekhez az összes tagállamban. A játékok osztályozása a "3+", "7+", "12+", "16+", és "18+" kategóriák segítségével fog történni, némileg hasonlóképp a televíziós műsorokhoz, áll a The Observer cikkében.
A játékszoftvereket terjesztő szaküzletek súlyos, felső összeghatár nélküli bírságokra, az eladók pedig akár több éves börtönbüntetésre is számíthatnak, amennyiben a korhatár megjelölésen feltüntetettnél fiatalabbaknak adják el a korhatáros játékprogramokat.
"Elengedhetetlen, hogy ez az emberekre egyre nagyobb befolyást gyakorló ipar kellő szociális felelősséget mutasson" - mondta Patrice Chazerand, az Interactive Software Federation of Europe (ISFE) szövetség főtitkára. Az Európai Unió tervei szerint az ISFE fogja felügyelni a játékszoftvereken feltüntetett korhatár megjelölési rendszer működését.
Az Európai Bizottság azt reméli, az új korhatár megjelölési rendszer lehetővé fogja tenni a szülőknek, hogy kiszűrjék azokat a játékprogramokat, amelyek nem valók fiatalkorú gyermekeiknek.
Bár továbbra is vitatott, hogy az erőszakot tartalmazó játékok miként hatnak a gyermekek fejlődésére, egy japán kutatóintézet a közelmúltban kimutatta, hogy az erőszakos játékokkal játszó fiatalok agyában nem fejlődik ki megfelelően az a terület, amely a durva viselkedést korlátozza.
Más kutatások ezzel szemben semmilyen összefüggést nem találtak az erőszakos játékok, és az agresszív viselkedés között.