Az internetezők korábban messze elkerültek minden olyan online tartalomszolgáltatást, amelyért fizetni kell. 2001-ben a megkérdezett nyugat-európai felhasználók 47 százaléka úgy felelt, kizártnak tartja, hogy fizetne egy online zene-, video- vagy akár hírszolgáltatásért. Ez az arány a tavalyi évben már csak 41 százalék volt, amely az elemzők szerint azt jelentheti, hogy a fizetős online szolgáltatások lassan valóban elkezdhetnek nyereséget termelni.
Ahogy az online reklámpiac az elmúlt két évben fokozatosan visszaesett, egyre több online szolgáltató jelent meg emelt színvonalú, fizetős szolgáltatással. A társaságok azt remélték, az új stratégiával pótolhatják kieső reklámbevételeiket. Ez kezdetben a legtöbb szolgáltatónak azonban nem sikerült.
A Jupiter előjelzése alapján a nyugat-európai internetezők 2007-ig mintegy 2,5 milliárd eurót (2,62 milliárd dollár) fognak elkölteni a különféle online tartalomszolgáltatásokra. 2002-ben ehhez képest mindössze 337 millió euró bevételt értek el a nyugat-európai tartalomszolgáltatók fizetős online szolgáltatásaikból.
A felhasználók növekedő fizetési hajlama kedvező hír az internetes társaságoknak, amelyek a jövőben elsősorban az efféle megoldásokkal szeretnék növelni bevételeiket, mondta Olivier Beauville, a Jupiter egyik elemzője.
A megkérdezettek 19 százaléka felelt úgy, hogy hajlandó lenne fizetni a világhálón keresztül letölthető, jó minőségű zenékért. 2001-ben ez az arány még csak 16 százalék volt. Ennél sokkal nagyobb változás figyelhető meg azonban a videózás területén. A felhasználók 13 százaléka úgy gondolja, előfizetne egy színvonalas online videoszolgáltatásra. 2001-ben még csak az internetezők 3 százaléka gondolta hasonlóképpen.
Beauville szerint az online játékszolgáltatások előtt is óriási lehetőségek állnak. A Jupiter előjelzése alapján a felhasználók átlagosan évi 100-150 eurót fognak fizetni az online játékszolgáltatásokért, illetve játékletöltésekért.