A férgek és vírusok folyamatos készültségben tartották a rendszeradminisztrátorokat. A Slapper linuxos féreg közel 10 000 szervert fertőzött meg, és a fájlcserélő hálózatok is lehetséges támadási forrásokká váltak. Végrehajtottak egy jelentős DOS-támadást is a DNS root szerverek ellen, ami megmutatta, hogy az internet - decentralizáltsága ellenére is - nagyon sérülékeny. A vállalati hálózatok minden biztonsági felkészülésük dacára továbbra is igen sebezhetőek, mely egyben azt is jelenti, hogy a biztonsági cégek tavaly is jelentős bevételeknek örvendhettek.
A számítógép- és chipgyártók
A PC-ipar elmúlt 12 hónapjának leírására a hullámvasút a legjobb szó. A számítógép- és a chipgyártók is nagy reményekkel kezdték az évet. Az év elején váratlanul növekedtek az eladások, de a lendület csak a negyedév végéig tartott. Áprilisban már megkezdődött a visszaesés, és az üzleti szféra megrendelései elmaradtak. A cégek inkább infrastrukturális fejlesztésekre költötték technológiai keretüket, ami megmutatkozott a tárolóeszközök és a szerverek forgalmában is. A vásárlók többsége számítógépe lecserélése helyett inkább másfajta elektronikus eszközt vásárolt. Az asztali gépek órajele eközben az év eleji 2-ről novemberre 3.06 GHz-re nőtt.
Néhány specializált gépen (pl. VIA Eden) kívül a verseny nem mutatott nagy kreativitást, inkább az árak egymás alá licitálásában merült ki. Az Apple januárban bemutatott sík képernyős iMacén kívül a PC-k dizájnja továbbra is unalmas maradt, habár az egyenszürke helyett a fekete szín egyre inkább kezd teret hódítani. Ezzel szemben a laptoppiac egyértelmű húzóerőnek számított, a mobilitás és a multimédia összekötése révén a Microsoft Tablet PC és Media Center projektje nagy reményekkel nézhet a jövőbe.
A csökkenő kereslet a PC-gyártókat átszervezésekre, költségcsökkentésre és létszámleépítésre kényszerítette. A HP a májusban megszerzett Compaq beolvasztásán dolgozott, az IBM pedig 15 000 alkalmazottat bocsátott el világszerte - ebből Székesfehérváron 3700-at. Az Intel és az AMD is hasonlóan cselekedett; előbbi csökkentette pénzügyi kiadásait, eladott néhány kisebb üzletrészt és kirúgott 4000 dolgozót. Az AMD az év elején rekordmennyiségű processzort gyártott, de a túlzott raktárkészletek és a csökkenő eladások őket is 2000 ember leépítésére kényszerítette. Csak a Dell Computer volt képes növelni piaci részesedését a riválisok - főként a HP - rovására.
Habár a szerverek gyártói sajátos piaci helyzetűkből fakadóan jóval kevésbé árérzékenyek, mint PC-s társaik, a "nagy vasak" előállítói sem tudták elkerülni a 2002-es év gazdasági recessziójából fakadó lassulást. A piac már második esztendeje zsugorodott, a RISC-Unix alapú masinák ára folyamatosan csökkent. Az IBM és a Dell növelte részesedését, míg az egyesüléssel lekötött HP-Compaq páros és a Sun hátrébb szorult. A kemény verseny kereskedelmi és technológiai váltást is kikényszerített. Az Intel alapú gépek terén hosszú ideje listavezető Compaq eltűnésével a HP nemcsak átvette a vezető pozíciót, de a Tandemhez hasonló értékes részlegekhez is jutott. A piac koncentrálódásával a variánsok száma is csökkent, mivel a HP a PA-RISC és az Alpha szerverek 4 éven belüli kivonásáról határozott. Az Intel szerverek az év végére így is több mint 80%-os részesedéssel bírtak, és habár legtöbbjuk csupán egy- vagy kétprocesszoros gép, növekvő teljesítményük a 4 és 8 processzoros gépek piacára is növekvő hatással van.
A gazdaságilag kedvezőtlen légkör ellenére a fejlesztések korántsem torpantak meg. Majd minden gyártó bevezetette már vagy tervezi a különlegesen vékony kialakítású pengeszerverek megjelentetését, melyek a szokványos gépeknél jóval egyszerűbben menedzselhetőek, és idővel a Cisco hálózati eszközeire is nagy veszélyt jelenthetnek.
A szuperszámítógép-piacot a japánok uralták. A NEC 2001 végén aktivált Földszimulátora lett a világ legnagyobb teljesítményű masinája, de főként nemzetbiztonsági célokból az amerikaiak is növelték a nagyszámítógépes projektek számát.
A játékpiac és a szórakoztatóipar
Míg a technológiai ipar a recesszió mocsarában tocsogott, addig a játékipar vad rohanással töltötte a 2002-es esztendőt. A Microsoft 2001 végén megjelent Xbox konzolja jelentősen felpezsdítette a piacot, és habár nyilvánvalóan semmi esélye nem volt a világverő PlayStation 2 eladásainak befogására, a versenyre attól még jelentős hatást gyakorolt. A Microsoft milliókat fektetett az Xbox Live online szolgáltatás kiépítésére, és jelenléte még inkább megmutatkozott a szerzői jogok frontján, a "modchipek" és más játékbefolyásoló eszközök elleni háborúban.
A játékkiadók főként az újabb aranykort ígérő online piac lehalászására koncentráltak, de újabb irányvonalak is jelentőssé váltak, mint a mobiltelefonok vagy a PDA-k. A Sony sikeres, előfizetéses rendszeren alapuló EverQuest játéka számtalan MMORPG megjelenését/tervezését eredményezte. A hálózati hozzáférés terjedésével - és főként a sávszélesség növekedésével - a weblapokon lévő flash/java játékok is egyre nagyobb teret hódítanak, és grafikai megjelenítésük javulásával, bonyolultságuk növekedésével szép jövő előtt állnak.
A reklámozók szempontjából 2002 a reménykedés éve volt. A növekedés megindulását az év második felére várták az elemzők, de a helyzet semmit nem változott. A várakozás mellett a webes cégek többfrontos agresszív támadást indítottak az életben maradás érdekében: a tartalom javulása mellett nőtt az előfizetéses zárt rendszerek száma, és számtalan új reklámozási módszer jelent meg. Nőtt az online audio- és videoszolgáltatások száma, megjelentek a villogó, tv-szerű hirdetések, még több lehetőséget adva a hirdetőknek a látogatók figyelmének felkeltésére. Habár ez már jelentősen átcsúszott bosszantás kategóriába, 2003-ban ezek emelkedése várható.
A keresőpiacon a Google egyértelmű vezető helyzetbe került, a legnagyobb portál, a Yahoo pedig - történetében először - nyereségessé tudott válni. A nem kívánt reklámlevelek száma rekordot ért el, mely kormányzati és technológiai ellenmegoldások tervezését is elindította. A számítógép-felhasználók a "lopakodó" marketing egyre növekvő tárházával kénytelenek szembenézni, nőtt az információszerző programok tárháza.
A zene- és videofájlok illegális online terjesztéséhez kapcsolódó ügyek a helyi bíróságoktól egyenesen az amerikai kongresszusig emelkedtek. Miközben a lemezkiadók továbbra is perekkel igyekeztek megakadályozni a különféle fájlcserehálózatokat fejlesztő cégek működését, a hollywoodi filmstúdiók az amerikai kormány szintjén igyekeztek kezelni a problémát, és törvényekkel szerették volna korlátozni az internetezők jogait. Az új fájlcserehálózatok, mint a KaZaA vagy a Morpheus, eközben megszilárdították pozíciójukat, mint a Napster helyébe lépő utódok, a fizetős szolgáltatások azonban nem arattak sikert.
2002-ben az is nyilvánvalóvá vált, hogy a P2P-alapú fájlcserehálózatokat még akkor sem lehet perekkel felszámolni, ha az adott hálózatot fejlesztő cég alulmaradt a bíróságon folytatott küzdelemben. Az amerikai törvényhozók ezért olyan, meglehetősen átfogó lépéseket helyeztek kilátásba, mint például az összes PC beépített másolásvédelemmel való ellátása. Elképzelhető, hogy a szerzői jogok tulajdonosainak a jövőben jogában áll majd hackertámadást indítani az illegális tevékenységet folytató felhasználók számítógépe, valamint a fájlcserehálózatok ellen. Ezek a tervek szembefordították a technológiai ipart a lemezkiadókkal és a filmstúdiókkal, sőt az utóbbiakkal szemben a hackerek is látványos online támadásokkal fejezték ki ellenérzésüket.
Mivel az eddigi próbálkozások mind eredménytelenek voltak az online zene- és videoterjesztés megfékezésében, a kiadók az internetszolgáltatókat is célba vették, és a kalózoldalak elérésének megakadályozását, a működtetők személyes adatainak kiadását követelték tőlük. Számos nagyvállalat is értesítést kapott, hogy súlyos büntetésre számíthat, ha engedi, hogy alkalmazottai a vállalati hálózaton illegális fájlcserét folytassanak.
De a pozitívum se maradjon ki a listából, megjelent az interneten az első komoly, studióháttérrel rendelkező videobérlési rendszer is. A szórakoztatóipar és az internet űtközőpályán vannak, és veszteségek valószínűleg mindkét oldalon lesznek.
A Linux és a nyílt forrású szoftverek megtették az első lépést a komoly szerveralkalmazások irányába, és a Red Hat vezetésével és a Sun Microsystems támogatásával folytatódtak az asztali számítógépek irányába történő fejlesztések is. Ebben kulcsszerepet a StarOffice csomag és testvére, az OpenOffice játszott. Az év folyamán a nevesebb cégek is egyre növekvő számban nyitották meg szoftvereik forrását. Megjelentek az első konzolokba épített változatok, és továbbterjedtek a mobilalkalmazásokba (PDA, mobiltelefon) szánt lebutított verziók.
Az eredeti asztali linuxterveket a Microsoft áremelései hajtották előre, és olyan egyszerű alkalmazások felváltását célozták, mint a pusztán adatrögzítési munkát végző alkalmazottak drága programjának lecserélése. Ez a jelenleg eladásokban második helyen álló SuSe kemény fellépésével ambiciózusabb tervvé változott, és mára már az üzlethálózatok is bekapcsolódtak a terjesztésbe. Míg a Microsoft a másik térfélről a veszély elhárításán fáradozik, addig az Eazel és a Corel a pálya széléről figyeli a meccset. A Sun februári belépésével utolsó nagyobb szervereladóként lépett be a játékba - helyet adva a Linuxnak saját Solaris operációs rendszere mellett -, továbbá a lépés az Intel alapú szerverek versenyképességét is javította.
A Microsoft eközben néhány kiválasztott vállalatnak a Windows forráskódját átadva folytatta a nyíltforrású közösség felhígítását, és számos külső céget bízott meg felmérések elkészítésével, melyek szerint a Windows alacsony fenntartási költségei miatt szerverként is jobb a Linuxnál. Válaszcsapásként a nyílt forrás elkötelezett hívei folytatták politikai agitációjukat a cég ellen. Belső mozgások is történtek, a UnitedLinux szép lassan kiegyensúlyozza a Red Hatot, a céges háttér nélküli Debian pedig egyre jobban növeli vezető szerepét.
Mindeközben a technológiai alapkutatások sem álltak meg, az egyetemeken molekuláris gépek és önjavító rendszerek öltenek testet. Az automatizált számítástechnika jelentős lépést tett előre, mikor Pennsylvania állam egyetemének kutatói bejelentették egy olyan szoftver kifejlesztését, amelyik képes egy támadás miatt megsérült adatbázis munka közbeni kijavítására. Az Oracle és a Microsoft is megkezdték már egyszerű beépített diagnosztikai eszközök fejlesztését, miközben a kutatások terén mindig is vezető IBM fórumot nyitott a tevékenységek összehangolására.
Ugyan a fény jellemzőinek titkosítási célra való felhasználása ma még a sci-fi kategóriába tartozik, de több vállalat is megkezdte a kvantumkriptográfia alapjainak lefektetését. Az Intel és az IBM által működtetett nanotechnológiai központok komoly áttörést értek el, bebizonyítva, hogy az atomi szintű technológia nem csak az egyetemi laborok kiváltsága. Az IBM megépítette a világ legkisebb áramkörét, ahol atomi felszínen egyedi molekulák dominószerű folyamot alkotnak. Az Intel eközben a Harvard és más egyetemekkel közreműködve szilíciumatom-bázisú önépítő/struktuáló rendszeren dolgozik, melyek reményeik szerint egy évtizeden belül felhasználhatók egyes chipen belüli részek felépítéséhez is.
A tudósok újfajta energiaforrások fejlesztésén is dolgoznak, melyek a jövő hordozható elektronikai eszközeit fogják táplálni kisebb, még hosszabb élettartamú mütyüröket hozva létre. A szuperkomputerek helyét növekvő arányban veszik át a megosztott számítógép-hálózatok, a máskülönben kihasználatlanul dolgozó vállalati hálózatok vagy internetes gépek százainak, ezreinek ereje. A Stanford Egyetem kutatói bejelentették, hogy egy ilyen segítségével sikeresen becsülték meg egy komplex kémiai reakció sebességét.