Lévai Gábor: - Mindenképpen nagyon fontos, hogy megszületett a gyakorlatban is alkalmazható szabályozás az outsourcingra vonatkozóan. Tapasztalataink azt mutatják, hogy sok pénzintézet ennek hiányában eddig ilyen szolgáltatást egyáltalán nem vett igénybe. A most életbe lépett rendelkezések egyértelműen és láthatóan gyakorlati szempontok alapján fogalmazzák meg, hogy milyen kérdések szabályozandók a pénzintézet és az outsourcer között, valamint figyelembe veszik az ügyfelek tájékoztatásának fontosságát is. Véleményem szerint a változások hamarosan lehetővé teszik a klasszikus - és nemcsak a létszámbújtatást jelentő - outsourcing-szolgáltatások elterjedését Magyarországon, a piacra pedig rendkívül jó hatással lesznek.

B. O.: - Az eddig létrejött néhány kihelyezési szerződés megfelel-e az új szabályozásnak?

L. G.: - A Magyarországon tevékenykedő nagyobb pénzintézetek szinte kivétel nélkül külföldi tulajdonban állnak. A tulajdonos által Magyarországra hozott gyakorlatnak megfelelően az élő, tényleges outsourcing-szerződések és Service Level Agreementek nagyobb része már tartalmazza azokat a kitételeket, amelyeket most a törvény összefoglalt. Az outsourcing néven futó, de inkább csak a tulajdonosok által előírt létszámstop kikerülését szolgáló szerződések azonban nem felelnek meg ezeknek az előírásoknak, ezért biztos, hogy azokat meg kell majd változtatni.

B. O.: - Önök foglalkoznak munkaerő-kölcsönzéssel is. Milyen esetekben érdemes a munkaerőt külső szervezettől bérelniük a bankoknak?

L. G.: - Munkaerőt akkor érdemes kölcsönözni, ha a bank szeretné jobban becsülhetővé tenni a munkaerővel kapcsolatos költségeket, ha nem akar nagyobb HR-szervezetet fenntartani, illetve ha jelentős "szezonalitás" mutatkozik az adott munkafolyamat ellátásához szükséges létszámban, például kampányjellegű feladatok megoldásáról van szó. Azonban különbséget kell tennünk a munkaerő-kölcsönzés és az outsourcing között. Az előbbi esetben a szolgáltató a kiválasztással, az előre meghatározott feltételeknek megfelelő képzettségű és létszámú munkaerő biztosításával, illetve a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztratív feladatokkal foglalkozik. Az outsourcing esetében viszont a megrendelő nem munkatársakat kér, hanem egy feladat elvégzésére ad megbízást, ahol a szolgáltató dönt az ehhez szükséges erőforrások, például a létszám és az informatikai háttér összetételéről.

B. O.: - Ha tehát a bank nemcsak informatikai szolgáltatásokat, de munkaerőt is külső szervezettől szeretne bérelni, milyen plusztényezőkre kell odafigyelnie?

L. G.: - Pénzintézetek esetében a legfontosabb a banktitok megfelelő módon való kezelése. Az erre vonatkozó kitételeknek bele kell kerülniük az outsourcer és a munkavállaló közötti munkaszerződésbe is. Szintén fontos kérdés lehet, hogy a pénzintézet know-how-ja ne kerüljön át a konkurenciához az esetleg több banknak is dolgozó outsourceren keresztül. Az ilyen és az outsourcer alkalmazottai által okozott egyéb károk esetére a pénzintézetek általában komoly kártérítési felelősséget fogalmaznak meg a szerződésben, és ennek fedezésére felelősségbiztosítás megkötését írják elő. Természetesen követelmény, hogy az outsourcer működése megbízható legyen. A mi szolgáltatásaink minőségét munkatársaink banki és lízingterületről származó gyakorlati ismeretei, valamint a 2002-ben bevezetett és auditált ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszer garantálja.