1. személy-, illetve munkaügyi nyilvántartás és elemzés,

2. bérszámfejtés,

3. tb-elszámolás és -jelentés,

4. személyügyi, humánpolitikai funkciók alkalmazása,

5. időgazdálkodási rendszerek,

6. e-learning megoldások.

Azokat a programtermékeket, amelyek az első három funkciócsoport informatikai támogatását végzik, s a negyedikét nem, vagy csupán érintőlegesen, csak tágabb értelemben nevezhetjük személyügyi szoftvereknek. Ezek ugyanis elsősorban a jogszabályokban előírt munkaügyi feladatok végrehajtását segítik, s nem támogatják a munkavállalók, az emberek humántőkeként való kezelését.

Ezzel szemben azokat a szoftvertermékeket, amelyek a negyedik funkciócsoport szakterületeit teljes egészében vagy nagyrészt támogatják, szűkebb értelmezésű személyügyi szoftvereknek nevezhetjük, függetlenül attól, hogy az első három funkciócsoporthoz tartozó elemeket milyen mértékben tartalmazzák.

A szűkebb értelmezésű személyügyi szoftverek elsődlegesen a humánerőforrás-gazdálkodás ma már klasszikusnak nevezhető munkaterületeit támogatják, természetesen megerősítve a személy-, illetve munkaügyi nyilvántartás és elemzés korszerű elemeivel. Elsődleges céljuk a szervezet humántőkéjének felmérése, fenntartása és továbbfejlesztése, a "megfelelő embert a megfelelő helyre" szakmai elvének érvényesítése.

A humánerőforrás-gazdálkodás klasszikusnak tekinthető és szoftverekkel hatékonyan támogatható munkaterületei, a humánpolitikai funkciók a következők: a szervezet kompetenciarendszerének meghatározása; szervezettervezés, a hierarchiarendszer meghatározása; a munkaköri követelmények pontos felmérése; munkakör-analízis és munkaköri specifikáció; a munkavállalók felmérése; önfelmérés; személyzetfelmérés; tesztkészítés, tesztelés és kiértékelés; kiválasztás, "megfelelő embert a megfelelő munkakörbe"; átszervezés; toborzáskezelés; képesség-, készség- és alkalmassági tesztek; személyre vonatkozó továbbképzési igényfelmérés; teljesítményfelmérés és -értékelés; fejlesztési tanácsadás; utódlástervezés; karriertervezés; helyettesítés; leváltás és elbocsátás; nyugdíjazás; személyi adatok tárolása és jelentéskészítés; munkakör-értékelés; munkaerő-időbeosztás; jelenlét-elszámolás; erőforrás-tervezés; továbbképzés-kezelés; oktatásszervezés; körlevelezés; levél- és mérföldkőkezelés, határidő-figyelés; jogosultság-, hozzáférés- és adatvédelem.

A munkaterületek felsorolása természetesen nem mentes bizonyos önkényességtől, átfedésektől, esetleg hiányokat is felfedezhetünk. Ennek oka elsősorban a tudományterület folyamatos és gyors fejlődésében keresendő.

Helyesnek tekinthető, ha minden olyan terméket, amely a tágabb értelmezés követelményeinek megfelel, személyügyi szoftvernek tekintünk. Annál is inkább, mivel általános használatuk tekintetében a fejlődés elején járunk. A közép- és nagyvállalatok döntő többsége még nem használ személyügyi szoftvert, jó esetben tervezi az alkalmazás megkezdését. Az első lépések megtételét tehát bátorítani kell, egyelőre a legkisebb előrehaladás is eredmény. Ennek ellenére cikksorozatunkban nagyobb arányban foglalkozunk a szűkebb értelemben vett személyügyi szoftverekkel, mivel ezek elégítik ki a személyügyi szakma egyre általánosabban jelentkező érdeklődését, igényeit, és tesznek eleget követelményeinek.

Ugyancsak tágabb értelemben nevezhetjük humánszoftvereknek az időgazdálkodási és e-learning rendszereket. Ezt az indokolja, hogy ezek a termékek bár szoros összefüggésben, de csak távolabbi kapcsolatban állnak az emberierőforrás-gazdálkodással. Az időgazdálkodási szoftverek mindezek mellett alapos vizsgálatot igényelnek. Hazánkban ezeket ugyanis jószerivel a beléptetés funkciócsoportjával azonosítjuk, pedig ide tartoznak a munkaidő-gazdálkodás, a munkaerő-felhasználás tervezése és irányítása, sőt a termelésirányítás funkciócsoportjai is. Az e-learning megoldások széles körű elterjesztésének feladata szintén időszerű. Ma már közhelynek tekinthető az élethosszig tartó tanulás követelménye, s ez hatékonyan és gazdaságosan csak új módszerek bevezetésével biztosítható.

A humánerőforrás-gazdálkodást támogató informatikai rendszerek két rendkívül gyorsan fejlődő tudomány- és szakterület határán helyezkednek el. Az informatika és az emberierőforrás-gazdálkodássá átalakuló személyügy egyaránt rohamosan korszerűsödik, s egyúttal alkalmazásuk is folyamatosan terjed. Ezeknek a termékeknek a gyakorlatban történő alkalmazása azonban Magyarországon még kevéssé általános. A munkavállalók személyügyi gondozását a potenciálisnak tekinthető felhasználók az Amerikai Egyesült Államokban 60%-ban, Angliában mintegy 70%-ban, Nyugat-Európában 40-60%-ban, Magyarországon pedig csupán 1-2%-ban végzik integrált humánpolitikai szoftverrel. Ezek az adatok valószínűsítik hazánkban is az ilyen típusú termékek használatának rohamos elterjedését, amit alátámasztanak a szoftverkereskedelem adatai is: az érdeklődők és a gyakorlatban megvalósítók számának növekedését bizonyítják.

Az informatika robbanásszerű és folyamatos fejlődése nélkülözhetetlenné teszi alkalmazását a személyügyi szakértők számára is. A gyors fejlődés persze vadhajtásokat szintén eredményez. Vannak, akik eleve lemondanak az informatika alkalmazásáról, hiszen számukra a szoftverek használata úgymond idegen terület. Vannak olyanok is, akik misztifikálják a számítógép használatából adódó lehetőségeket, s saját feltételrendszerük ismeretében az elérhetetlen dolgok kategóriájába sorolják az informatika hasznosítását. Ezektől a vélekedésektől eltérően kijelenthetjük, hogy a személyügyi szoftverek olyan eszközök, amelyek a szakértők munkáját megkönnyítik, a szakmai erőfeszítések eredményeit kézzelfoghatóvá teszik. Jelentőségük alapvetően abban áll, hogy a szakemberek munkaidejük döntő hányadát a személyügyi funkciók végrehajtására és az adatok elemzésére fordíthatják a kézzel történő adatfeldolgozás helyett. Azt sem szabad elhallgatni, hogy a szoftverkereskedő cégek - jól felfogott érdekükben - időnként eltúlozzák az általuk kínált termékek előnyeit és pozitívumait.

Rendkívül fontos a személyügyi szoftverek tényleges értékének, a személyügy szakmán belüli helyének pontos ismerete. Ennek elősegítésére az általunk legfontosabbaknak tartott szakterületekről és termékekről cikksorozatunkban tárgyszerű információkat, objektív értékelést adunk.

A sorozat cikkeinek szerzői a legnevesebb hazai, humáninformatikával régóta és mélységeiben foglalkozó cégek szakértői, országosan ismert és elismert szakemberei. Törekvéseink szerint segítségükkel bemutatjuk a humáninformatika legfontosabb szakterületeit, funkciócsoportjait, s emellett a szolgáltatásokat nyújtó cégekkel is megismerkedhetünk. Egy szűkebb szakmai csoport évek óta önzetlenül dolgozik a hazai humáninformatikai rendszerek bevezetésén és elterjesztésén; velük más szaklapokban, kiadványokban és rendezvényeken gyakran találkozhattunk, ezúttal azonban lapunk hasábjain nyújtanak átfogó és korszerű ismereteket. Cikksorozatunkban alkalmazkodunk az egyes termékek és információs anyagaik által használt meghatározásokhoz, definíciókhoz, s lehetőség szerint változtatás nélkül szerepeltetjük azokat. Így bizonyos esetekben előfordulhat, hogy ugyanazt a fogalmat különböző kifejezésekkel írjuk le, ám mivel azok általánosan ismertek és elfogadottak, ez a megértést nem befolyásolja.

Fejér Tamás

ügyvezető igazgató

Daten-Kontor Trade Kft.