A január 15-ei NetWednesdayen először Fischer Gábor szólalt fel az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesülettől. Ez az egyetlen civil fogyasztóvédelmi szervezet hazánkban, amelynek mintegy 1200 tagja önkéntesen dolgozik az egyesületnek. Fischer úgy fogalmazott, hogy hazánkban versenyhiány tapasztalható a távközlésben. A látszólag többszereplős piacon senki nem verseng a kisfogyasztókért, legfeljebb a nagyfogyasztókért folyik nem túl heves harc. Hozzátette, szerinte továbbra sem sikerült lebontani a monopóliumokat, és sérelmezte azt is, hogy nincs a piac szereplői között eszmecsere. Példaként megemlítette, hogy bár néha kikérik a véleményét, de rendszerint a több száz oldalas anyagok véleményezésére is csupán néhány napot kap az illetékes döntéshozóktól. A többszereplős piac kapcsán megjegyezte, hogy bár öt cég van jelen hazánkban (Matáv, Vivendi, Pantel, Novacom, eTel), egy általuk készített felmérés szerint az emberek 82 százaléka csak a Matávot ismeri, sőt a lakosok még ott is a telefonszolgáltató szinonimájaként emlegetik, ahol nem is a Matáv a hálózati alapszolgáltató.
Kifogásolta azt is, hogy a különféle fogyasztói szerződések bonyolultak, és nagyon gyakran megtévesztő kitételeket tartalmaznak. Elmondása szerint ennél már csak az a mostanában divattá váló szokás a rosszabb, amikor úgynevezett blankettaszerződést küldenek, vagyis hiányzik a szolgáltatás leírása és a szerződési feltételek kifejtése. Ezeket a feltételeket csupán egy weboldalról lehet megtudni, vagy a kérésre sem mindig házhoz menő ügyintéző adná oda a fogyasztónak, akit még mindig nagyon gyakran megtévesztenek. Példaként említette az "internetcsomag forgalmi díj nélkül" típusú hirdetéseket. Botrányosnak ítélte a különböző, 24 órában működőként hirdetett telefonos ügyfélszolgálatokat, már csak azért is, mert nagyon gyakran csupán egy üzenetrögzítő jelentkezik az ügyintéző helyett, vagy az érdemi információcserére várva reklámokat kell hallgatni, amíg a kapcsolás megtörténik.
Prezentációjában feltette azt a kérdést is, hogy hová tűnnek az info@telefonszolgalato.hu típusú címekre küldött kérdések.
Az árak kapcsán pedig kiemelte, hogy hazai viszonylatban nem a legnagyobb szolgáltató a legdrágább. A kormányzati szerepvállalást illetően Fischer Gábor szerint megkérdőjelezhető, hogy az állami közbelépés az internetes tarifák dotálására valóban megtakarítást hozott az adófizetőknek. Aláhúzta azt is, hogy nem kizárólag a hozzáférés a drága, mert tetemes összeget tesz ki például a legális programok beszerzése is, majd megemlítette az alternatív megoldást, a szabad szoftvereket. Fischer szóvá tette, hogy egyesületük meglehetősen kevés állami támogatásban részesül, pedig fontos közfeladatot lát el. Az előző kormány idején, a választási kampány évében sikerült ugyan 200 ezer forintot "kicsikarniuk", ez azonban édeskevés, ráadásul az eddig kapott összegek közül ez az egyik legnagyobb. Sérelmezte, hogy bár az Informatikai Kormánybiztosság pályázatok útján számítógépeket osztott, a fogyasztóvédelmi egyesület ezekből egy darabot sem kaphatott.
Kozma Zsolt a Matávtól bevezetőjében úgy fogalmazott, hogy hazánkban "fejlődési lehetőség van". Mint mondta, valóban kevesen interneteznek, ám ezt a kérdést komplex módon kell vizsgálni. Gátló tényező, hogy drága a személyi számítógép, az emberek érdeklődését nem keltik fel megfelelő módon, kevés a tartalom, és nincs a hétköznapokat igazán megkönnyítő netes szolgáltatás, például a hivatalok nem biztosítanak lehetőséget az internetes ügyintézésre. Kozma szerint a telefon nem olyan drága, mint hisszük, és nem is ez a legfontosabb szempont, bármennyire is ezt próbálják egyesek elhitetni. Utalt a távközlési óriás egyik saját felmérésére, amelynek során megkérdezték az embereket, hogy mennyibe kerül manapság a telefonálás, és ők a ténylegesnél jóval magasabb összeget mondtak. Ennek okát a Matáv hibás kommunikációjában látta. Szóba került a Mindenkinek és a 150 forintos tarifacsomag közel fél éve történt megszüntetése, ami azonban Kozma szerint pozitív hatással volt a hazai internet fejlődésére, mivel egyre többen neteznek széles sávon: ADSL-en vagy kábelen, és csökkent a kapcsolt vonali előfizetők száma.
Graur Tamás az Elender Rt. képviseletében azt mondta, hogy az internetezők számának alakulását alapvetően négy fontos dolog befolyásolja: egyetértett Kozmával abban, hogy szükség van a jó tartalmak megjelenésére, a PC-k árának csökkenésére és az emberek hozzáállásának megváltoztatására, de szerinte a távbeszélői díjak mértéke is nagyon fontos. Ha drága a net, kevesen fognak szörfözni - mutatott rá. Az elmúlt időszakról, a Mindenkinek csomag megszüntetésének következményeiről szólva leszögezte, hogy az internethasználat a Matáv lépése miatt a felére esett vissza, és ezt a tényt, bárhogy is próbáljuk, nehéz elkenni. Szerinte nem arról van szó, hogy ne lenne a háztartásokban elegendő PC, hiszen információi szerint a lakosság legalább 20-25 százalékának van számítógépe, ezekkel azonban nem csatlakoznak a hálóra, éppen annak drága mivolta miatt. Azt is jelezte, hogy szükség lenne egy állami kampányra, amely az internet használatának előnyeire mutatna rá. Graur szerint a tartalom mennyisége megfelelő, s minősége igen jónak mondható, annak ellenére, hogy ezzel kapcsolatban különböző tévhitek keringenek a laikusok körében. Egyedül az interaktív tartalom tekinthető hiányosnak, vagyis az ügyintézés lehetőségének hiányát tekintve már egyetértés mutatkozott az Elender és a Matáv között. Ugyancsak szükségesnek ítélte a nagy sávszélességet igénylő tartalmak fejlesztését, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatások mellett nincs elegendő multimédiás tartalom.
Szóba került az Egyetemes Távközlési Alap is, amely körül mostanában igencsak felforrósodott a hangulat. Az Elender képviselője szerint megdöbbentő volna, ha a törvény szövege szerint a pici szolgáltatók fizetnék a nagyok, például a Matáv profitját, ezért - ahogy azt a különböző híradásokból eddig is tudni lehetett - az Elender munkatársai ügyészi óvást nyújtottak be. Hozzátette, a távközlési alap felállítása arra volt jó, hogy a monopolhelyzetben lévő távközlési szolgáltatóhoz komoly összegek, milliárdok vándoroljanak a kicsik pénzéből, ezért szerinte meg kell szüntetni az alapot, már csak azért is, mert úgy látja, hogy az alkotmányellenes. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a távközlési alapot még az Orbán-kormány hozta létre egy esztendővel ezelőtt, így e miatt a mostani kormányt okolni teljesen igazságtalan.
Nemes Dániel a Nemes Consultingtól (korábban a Telnet Magyarország Rt. elnök-vezérigazgatója volt) a távközlési alapról szó szerint azt mondta, hogy az egy "őrület", mivel a Matáv 2 milliárd forinttal kapna többet, mint amennyit befizet. Továbbá leszögezte, hogy a díjmegosztás kapcsán hozott 2000. év végi rendeletek a nemzetközi tapasztalatoknak is ellentmondanak, és ezzel indokolta, hogy a közelmúltban a különböző ingyenes internetszolgáltatók sorra csődbe mentek (Kiwwi stb.).
A közelmúltban néhány cég (pl. Index, Telnet, Prím Média) ismét indított ingyenes szolgáltatást, ám ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Matáv kedvezményeinek megszüntetése után a korábbi, nagy igénybevételre beállított szerverek felszabadult kapacitásait ajánlották fel az ingyenes netre vágyóknak. Nemes Dániel szerint a Matáv lépése roppant barátságtalan volt, annak egyetlen pozitív hatása az, hogy sokan széles sávra váltottak. A szakértő szerint nem feltétlenül kedvező, hogy a vezetékes telefon alapdíja magas, és az sem túl jó, hogy bonyolultak az előfizetői csomagok. Nemes örömtelinek nevezte, hogy az elmúlt időszakban csökkentek a vámtételek, és az erős forintnak köszönhetően a számítógépek jóval olcsóbbak lettek, valamint azok az új, nemrégiben elfogadott adótörvények értelmében két év alatt leírhatóvá váltak. Dicséretesnek nevezte, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium a közelmúltban olyan pályázatokat írt ki, amelyek az internetes tartalmak bővülését célozzák (ezekről bővebb információ található a www.ihmgov.hu weboldalon).
Benyó Zoltán az Interware-től a Mindenkinek megszüntetése kapcsán elmondta, hogy a csomag törlésének éjszakáján hálózatuk kiszolgálóin 30 százalékkal visszaesett a felhasználók száma.
Dr. Szucsák Bálint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Távközlési Szabályozási Osztályának képviseletében elismerte, hogy az IHM-féle 15 és 40 órás csomagok "nem lettek annyira sikeresek, mint ahogy a szaktárca várta volna". Szucsák a korábban elmondottakra úgy reagált, hogy elsősorban nem az államnak kellene a tartalmakat "felerőltetnie", majd sietve hozzátette: ez csupán a magánvéleménye, amely nem feltétlenül egyezik meg a munkáltatójáéval.
Németh Attila, a Netfelhasználók Érdekvédelmi Táraságának (Netért) elnöke szerint "helyzet van". Úgy érvelt, hogy nem a sajtó és a Netért sulykolja, hogy drága az internet, ez egyszerűen tény, mivel számításai szerint tavaly nyár óta tízszer kerül többe a netezés. Vitába szállt a Matáv képviselőjével, mert szerinte igenis az ár a legmeghatározóbb abban a tekintetben, hogy mennyien kapcsolódnak a világhálóra. Magyarország az internetezés költségeinek szempontjából külföldi viszonylatban is a legdrágábbak közé tartozik. Emlékeztetett az Európa Tanács ajánlására, amely 5000 forintnak megfelelő összegben jelölte meg a kapcsolt vonali internetezés javasolt árát. Ugyanakkor örvendetesnek nevezte, hogy a széles sáv egyre inkább terjedőben van, de sietve hozzátette, hogy még a legfejlettebb országokban is csupán 60 százalék körüli az ADSL- és a kábeltévés internet elterjedése, ezért igenis fontos volna, hogy a kapcsolt vonali hozzáférés szintén elfogadható áron legyen lehetséges.
A Netért szerint pontosan az történt, amire fél évvel ezelőtt figyelmeztették az illetékeseket, és a 15, valamint a 40 órás speciális, államilag dotált csomagok nemhogy nem váltak be, de egyenesen megbuktak. Németh szerint valótlant állít az, aki úgy érvel, hogy az Európai Unió nem szorgalmazza az átalánydíjas internetet. A Netért szerint árstopra és átalánydíjas internetre lenne szükség, méghozzá mihamarabb. Németh Attila kiemelte azt is: nem igaz, hogy a drága PC lenne az internet elterjedésének gátja, hiszen manapság már rendkívül olcsón, akár 50 ezer forintért is jól működő használt számítógépet vásárolhatunk, amellyel tökéletesen lehet internetezni. (Ráadásul az egyik múlt év végi rendelet szerint azok a háztartások, amelyekben legalább egy diák található, informatikai költségeikre évi 60 ezer forintnyi adót visszaigényelhetnek.)
A Matáv illetékese az elhangzottakra úgy reagált, hogy egy jogállamban a törvényeket be kell tartani, még akkor is, ha az esetleg az érintetteknek nem tetszik, ezért nem tarthatja helyes magatartásnak, ha a szolgáltatók az Egyetemes Távközlési Alapba nem fizetik be a törvény által előírt összegeket. Ha rossz a törvény, akkor azt meg kell támadni a különböző szerveknél, de addig is be kell tartani, és annak szellemében kell eljárni. A távközlési alap lényegét úgy foglalta össze, hogy az társadalmi célt szolgál, hiszen például lehetővé teszi, hogy a Matáv fenn tudja tartani a kevésbé megtérülő szociális csomagot, és azokat is kiszolgálhassa, akiket esetleg kevésbé éri meg. (Erre több bekiabáló megjegyezte, hogy ők is szívesen vállalnának olyan terhet, amely végül 2 milliárd forint pluszbevételt hoz a konyhára.)
Jelen sorok írójának kérdésére, azaz hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium miért nem egyeztet a felhasználókat képviselő internetes egyesülettel, illetve a szakmával, Szucsák Bálint azt felelte: az a hat hónap, ami a minisztérium megalapítása óta eltelt, nagyon rövid idő, és ilyesmire eddig nem adódott alkalom. Németh Attila ehhez hozzáfűzte, hogy tavaly egyszer tárgyaltak ugyan az IHM-ben Pataki Dániel helyettes államtitkárral, illetve egyszer az érdekvédelmi társaság elnöke "elcsípte" az informatikai minisztert a városligeti nyílt kormányülés alkalmával, ám azóta teljes elzárkózás jellemzi az informatikai tárcát. Németh ezzel indokolta, hogy nemrégiben a Miniszterelnöki Hivatalt irányító minisztertől, Kiss Elemértől kellett segítséget kérniük, mert az informatikai tárca nem reagált érdemben a felvetésekre.
A Matáv munkatársától a rendezvény vége előtt megkérdezték, hogy az új - 2003 februárjától életbe lépő - díjcsomagok megértése nem okoz-e nehézséget egy átlagos halandó számára. Kozma Zsolt erre azt felelte, hogy ezek a csomagok és a bennük foglalt szolgáltatások egyáltalán nem bonyolultak, nem is érti, hogyan merülhetett fel ez a kérdés. Szerinte alapos tanulmányozás után nagyon könnyedén megérthetők, "csak néhány számot kell megjegyezni", s "nem szükséges több diploma" hozzá, ahogy az újságírói kérdés kissé sarkosan fogalmazott. Kiemelte, hogy a Matáv weboldalán elérhető egy úgynevezett díjcsomag-kalkulátor, amelyet érdemes igénybe vennie annak, aki nem tudja eldönteni, hogy milyen csomagot válasszon.