"Az efféle büncselekményes súlyosságát eltúlozzák" - mondta Jennifer Granick, a jelentés szerzője, és a Stanfordi Egyetem Internet és Társadalom Központjának egyik vezetője. "A legtöbb esetben az elégedetlen dolgozók akarnak visszavágni (korábbi) munkáltatójuknak, vagy pénzt keresni."
A számítógépes bűncselekmények a legtöbb esetben csak mérsékelt, anyagi jellegű károkat okoznak. A jelentésben szereplő, mintegy 55 számítógépes bűncselekményből mindössze 15 esetben lehet az embereknek közvetlenül kárt okozó esetről beszélni, és egy esetben állapítható meg a biztonság veszélyeztetése.
Bár a jelentésben szereplő esetek korántsem biztos, hogy lefedik a teljes valóságot, a készítők mégis úgy vélik, hogy a számítógépes bűncselekmények döntő többsége a csalás kategóriájába esik, nem pedig a terrorizmuséba. "A hackerek általában a legrosszabb lehetőségek fényében kapják meg büntetésüket, nem a valódi esetnek megfelelően" - mondta Granick.
A jelenleg elfogadás előtt álló, Homeland Security Act (a szülőföld biztonsági törvénye) elnevezésű amerikai törvény a közeljövőben várhatóan tovább szigorítja a számítógépes bűncselekményekért kiszabható büntetéseket. A jövőben az a hacker, aki bűncselekményével emberi életeket sodort veszélybe, akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphatna.
Mivel a cyberterrorizmus egyelőre csak az emberek félelmeiben létezik, és konkrét esetre ez idáig még nem volt példa, Granick szerint a szigorítások teljesen alaptalanok. A tervezet ráadásul még szigorúbban büntetné azokat a cselekményeket, amelyekhez az elkövető olyan képességeket használt fel, amellyel az átlagember nem rendelkezik. "Ha mi nem tudnánk utánad csinálni a bűncselekményedet, még jobban megbüntetünk" - mondta Granick.