Egyfajta globális kémkedésnek és az adatokkal való visszaélésnek vagyunk szenvedő alanyai. A másik fél előnyben van, mivel ő szállította azokat az eszközöket és a szoftverek nagy részét, amelyekből az adatvédelmi rendszerek felépülnek. A gyanakvó szakértő ehhez csak annyit tehet hozzá: nem állíthatjuk, hogy ezek a rendszerek hátsó ajtóval rendelkeznek az amerikai hatóságok és ki tudja még, kik számára, de ezzel a filozófiával nem volna ésszerű, ha nem így lenne.
Ezeknek a törekvéseknek meg is lett a következményük. Nem volt semmiféle nyílt hadüzenet, csak kitört az információs háború Amerika, Európa és a Közel-, illetve a Távol-Kelet között. A folyamatot erősítette, hogy az egyik nagy, ismert amerikai szoftvercég a bejelentett forrásmegosztási projektjéből "szakmai viccet" csinált, mint a mesebeli okos lány, aki adott is, meg nem is adott ajándékot Mátyás királynak. Amerikában, a terrorizmus általi fenyegetettség és a szép, virágos ablakok hazájában az igazán fontos alkalmazások közül sokat egyszerűen lekapcsoltak a netről, mondván: a legbiztonságosabb védelem az elvágott madzag, kétcentis légréssel.
A cégek azonban felébredtek, érzékelvén, hogy kezük ama éjjelibe lóg. Elkezdtek keresni valamit, ami nem amerikai, és a kódja is áttekinthető. Így találtak rá a Microsoft által sokat szidott és fitymált Linuxra. Az értelmesebb államok azután sürgősen megtámogatni kesdték nemzeti disztribúcióikat. India a Linuxra szavazott, és köszöni, nem kér az ablakokból. Kínában szintén hasonló döntés született, és elkészült a Red Flag Linux, amely egyike a legjobb disztribúcióknak.
Németországban az államigazgatás kulcsfontosságú szerveit, a Bundestagot, több tartomány teljes közigazgatását állították át Linux-alapra, mégpedig a nemzeti SuSe Linuxra, amelyet európai szabványként is kezelnek. Az európai államok közül Spanyolország, Franciaország, Svédország is futtatja saját nemzeti Linux-projektjét, egyre nagyobb támogatással.
Bezzeg mi, magyarok... Nos, mi hátul kullogunk a sorban. A német SuSe szép eredményeket ér el, de itt van a hazai projekt, az UHU disztribúció, amelynek a napokban jön ki az első végleges - nem béta- - verziója. Ide nemigen ad támogatást senki, hiszen nem érdekük átlátni ablakocskájuk báránykék felhőcskéin. Folyik a kábítás, és vannak sokan, főleg a politikusi fajtából, akik nem látnak át a ködfüggönyön. Ennek eredménye sajnos az, hogy gyéren, legalábbis az ablakpucolásra költött összegekhez képest szinte elhanyagolhatóan csordogálnak az UHU-támogató pénzek. Saját nemzeti biztonságunk érdekében többet kellene minderre költenünk, hiszen valamennyi nemzetnek lehetnek olyan stratégiai titkai, amelyeket a szövetségesek vizsla tekintete elől rejtve szeretne tartani.
Márpedig minden, amit ablakokkal meg lehet valósítani, megvalósítható a nyílt forrású rendszerekkel is. A különbség csupán annyi, hogy nagyságrendekkel olcsóbban, jogtisztán. És ami a legfontosabb előny: bármikor ellenőrizhető, mi van a szoftvercsomagnak nevezett fekete dobozban. Az UHU most kísérleti projektet folytat egy európai kisrégió teljes államigazgatási és államirányítási szoftverrendszerének fejlesztésével, installálásával. Ha a rendszer beindul - reméljük, még nyár előtt -, akkor természetesen visszatérünk még erre a témára. S ha minden igaz, rövidesen folytatódik a neten elindult kezdeményezés: a kormány informatikai tárcájának legyen kötelessége a közbeszerzés adott hányadát nyílt rendszerekre kiírni. Ez a nemzet elemi üzleti és biztonsági érdeke is.