A hetente legalább egyszer internetezők 38%-a naponta csatlakozik a világhálóra. Legtöbben elektronikus levelezésre használják az internetet - 91 százalék szokott e-maileket küldeni és fogadni. Internetes magazinokat, híreket 83 százalék szokott olvasni, a neten keresztüli információkeresés pedig az internetezők négyötödére jellemző. Chatelni a netezők 29%-a szokott, amely 4%-al kevesebb mint 2002-ben. Szoftverek, zenék, filmek és képek letöltése inkább a férfiakra jellemző, mint ahogy a tőzsdei információk böngészése és az online vásárlás is - ez utóbbi még mindig csupán az internetezők 13 százalékánál fordul elő. Az elmúlt évhez képest növekedett az internetes filmek (40%), illetve az MP3-as zenei file-ok (30%) letöltésre használók, továbbá 53%-ra nőtt a szabadidő programokat kereső internetezők aránya is.
Míg 2001-ben a netezők 53%-a tartotta elfogadhatónak a banner reklámokat, addig ez az arány 2003-ra 31%-ra zsugorodott. Jelenleg a "legnépszerűbb" online hirdetési forma az internetezők válaszai alapján "a nyereményjátékkal egybekötött hirdetés", amelyet a válaszadók 47%-a szerint elfogadható hirdetési módszer. E mögött több mint 10% százalékkal lemaradva a hírlevélben történő reklámozás (35%), az e-mailes levélreklám (34%), illetve a szponzorált weblap (32%) található. A legkevésbé elfogadott vagy mondhatni negatív hatást elérő hirdetési eszközök a kéretlen levélreklámok vagy spamek (2%), illetve az egérkövető hirdetés, amelyet mindössze a hetente internetezők 4%-a tart elfogadhatónak. A megrögzött reklámellenesek aránya azonban lényegében nem változott, hiszen az internetezők mindössze 8%-a mondja, hogy "egyik online hirdetési formát sem tartja elfogadhatónak".
Az elmúlt évben egyre jobban aktiválódott a hazai online hirdetési piac, amelyet az is jelzi, hogy 37%-ról 51%-ra nőtt az e-mail reklámokat hetente többször kapók aránya. Ez a fajta levéldömping ha nem is ilyen mértékben, de 6%-al 13%-ra csökkentette az email reklámokat mindig elolvasók arányát.