Március 14-én az Akadémián tartott sajtótájékoztatón ünnepélyes keretek között a Műegyetem, az ELTE, az MTA SZTAKI és a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Iroda (NIIF) vezetői aláírták a Magyar GRID Kompetencia Központ konzorcium megalapításáról szóló szerződést. A dokumentumot a BME részéről Detrekői Ákos rektor, az ELTE képviseletében Klinghammer István rektor, az NIIF részéről Nagy Miklós igazgató, az MTA SZTAKI képviseletében pedig Inzelt Péter igazgató látta el kézjegyével.
A kompetenciaközpont célja a GRID technológia fejlesztése, mintarendszerek létrehozása, továbbá potenciális felhasználók gyűjtése, képzése, instruálása. A konzorcium nyílt szervezet, ahhoz később további tagok csatlakozhatnak. A négy szervezet akár összes számítógépi erőforrását (köztük a négy szuperszámítógépét) a kompetenciaközpont céljaira felhasználó konzorciumnak már létezik SuperGRID néven közös projektje. Az adminisztratív vezetés az MTA SZTAKI-ban fog működni. Az erőforrásokhoz tartoznak azok a közel 1 milliárd forint értékben 27 felsőoktatási intézményekhez kihelyezett PC-k, amelyeket a hálózati felhasználáshoz már mind klaszterbe kötve működnek pl. a BME-n és az ELTE-n.
A tájékoztatón többek között elhangzott, hogy a GRID technológia k+f tevékenységében a magyar szakemberek európai viszonylatban is élenjárók, és ezzel az erőkoncentráláson alapuló együttműködéssel EU-s támogatásokat is elnyerhet a konzorcium, továbbá ezáltal például a CERN kereteiben magyar szakemberek is együtt tudnak működni a technológia a korszerűsítésében.
A GRID a világ bármely pontján található különböző típusú és kapacitású számítógépek eseti összekapcsolására szolgáló koncepció és rendszer, melynek célja az, hogy igen nagy számítástechnikai feladatok elvégzésére felhasználható legyen a rendszerbe csatolt rendszerek szabad kapacitása. A Magyar GRID Kompetencia Központ alapító intézményei több éve együttműködnek ebben a témában, amelyet az Európai Unió is intenzíven támogat.