Idő, használhatóság, keretek

A felhasználók többnyire határozott céllal keresnek fel egy-egy weboldalt, ezért nagyon rossz néven veszik, ha valami vagy valaki hátráltatja őket céljuk elérésében. Akadályozó tényező például a várakozás, az alábbi számok szemléltetik, hogy mennyire:

0,1 másodperc: az "azonnali válasz" élménye;

1 másodperc: "a megszakítottságérzés" határa;

10 másodperc: a "fenntartott figyelem" határa.

A kutatók szerint ez idő eltelte után a felhasználó mással kezd foglakozni. S ne feledjük, a konkurens oldalak csupán egy egérkattintásnyira vannak!

Mégis mit tehetünk, hogy a látogatóink ne hagyjanak el bennünket? Alapelv, hogy minél több sikerélményt nyújtsunk vendégeinknek, lehetőleg minél gyorsabban. Ehhez az ún. maximális lapméretek betartása a legfontosabb, vagyis:

A kapcsolat módja 1 másodperces 10 másodperces

válaszidő esetén válaszidő esetén

Modem (56 kbps) 6 kB 60 kB

ISDN (64 kbps) 7 kB 70 kB

Széles sáv (100 Mbps) 100 kB 1 MB

Forrás: BME Ergonómiai és Pszichológiai Tanszék

Az időtényező mellett a honlapok használhatósága is nagyon fontos szempont a látogatók megnyerése érdekében. Magyarországon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Ergonómiai és Pszichológiai Tanszéke foglalkozik a honlapok használhatóságának vizsgálatával, és ők azok, akik tudományos módszerekkel is kutatják ezt a szakterületet (www.erg.bme.hu).

Nemrégiben az Officeworld 2002 elnevezésű, irodatechnikai és bútortrendekről szóló kiállítás keretében megrendezett konferencián Izsó Lajos tanszékvezető-helyettes, egyetemi docens beszélt arról, hogy melyek is a honlaptervezés előtt tisztázandó kérdések:

Kik tartoznak a felhasználói célcsoportba?

Mi a honlap tárgya?

Milyen típusú feladatokat kell a felhasználóknak végrehajtaniuk (űrlapkitöltés, fényképnagyítás stb.)?

Hogyan jelezzük a honlap megjelenését?

Hogyan és milyen gyorsan válaszolunk a kérésekre?

Hogyan történik a szerkesztés és a frissítés?

Hogyan mérhető a honlap hatékonysága?

Mindezeken túl néhány irányelvet okvetlenül szem előtt kell tartanunk, amikor honlapot tervezünk. Hatékony és frappáns kezdőoldalt kell készítenünk, majd a további oldalakat is gondosan meg kell terveznünk! Könnyen olvasható szöveget kínáljunk a legkevésbé sem zavaró háttérrel! Emeljük ki a linkeket, ez ma már alapelvárás! Tervezzük meg az oldal struktúráját és a navigációs eszközöket! Honlapunk legyen elérhető a különböző böngészőkkel, gondolnunk kell a különböző szoftverekre! Kedves gesztus, ha a látogatót emlékeztetjük az elkezdett feladat (pl. letöltés, nyomtatás stb.) befejezésére. Fontos a visszajelzés biztosítása, a felhasználó így azonnal érezheti és élvezheti a korlátok nélküli kommunikáció lehetőségét. Gombnyomásnyira van tőlünk a világ: egyértelműen és világosan meg kell határoznunk a nyomógombok funkcióit! Lehetőleg kerüljük a zavaró kereteket, számuk ne haladja meg a 3-4-et! Ha nem keretes megoldást választunk, akkor legyen ún. navigációs link valamennyi oldal tetején és alján! A honlaptérkép (site map) elengedhetetlen minden site-tervezésnél, hiszen ebből kiderül az adott oldal hierarchiája, felépítése.

Tartalom, oldaltervezés

Egy Nielsen nevű kutató hívta fel a tudományos és internetező világ figyelmét arra, hogy a weben a felhasználók alapvetően a tartalomra figyelnek, kerülik a navigációs eszközöket, bár sokszor nem igazán tudják, hogy hol vannak a website információtömbjében. Nielsen 2000-ben közzétett megállapításai szerint a honlap látogatói erősen célvezéreltek, csak arra figyelnek, amit előzőleg is kerestek, és nem igazán érdeklik őket a számukra jelentéktelen elemek (pl. a reklámok, logók, szlogenek). Ha az oldal nem a meghatározott cél felé viszi őket, akkor gyorsan távoznak a "vissza" nyomógombbal, és ugyanígy tesznek, ha számukra érthetetlen elemmel találkoznak: megismerés helyett a menekülés, elkerülés technikáját alkalmazzák.

Nagyon kényes kérdéshez érkeztünk: az egyik legnehezebb feladat az egyes oldalak megfelelő összeállítása, megkomponálása. Itt is a legfontosabb a gyorsaság, vagyis hogy gyorsan letölthető, illetve kinyomtatható legyen az adott oldal. Ehhez célszerű külön linket készíteni, ahogy azt legnagyobb örömünkre a prim.hu (és a legtöbb online hírújság) híreinél tapasztalhatjuk. A legjobb az egy képernyőn megjelenő, egy csoportba tartozó (moduláris) információ közzététele, de egy oldal semmiképpen se legyen 3-4 képernyőnyi nagyságnál nagyobb!

A kicsi szép! Az örök megállapítás most a kiegészítő grafikai díszítő- és egyéb reklámanyagok közlésére vonatkozik, amelyek sokszor túlzott mértékben kerülnek fel a lapokra, és ezzel áttekinthetetlenné teszik azokat. Ugyanilyen rossz a túl üres, "híg" lapok használata is: a kihasználatlan felületek szintén feszültséget keltenek a látogatóban.

Tehát legalább a felhasznált terület felét a tartalomra kell fordítani, de ha lehet, az arány inkább 80% körüli legyen!

Járatlan utakon bolyongó felhasználó

A weben - annak természetéből fakadóan - a felhasználó saját maga határozza meg haladási irányát az egyes lapok között, és ezáltal olyan útvonalat is bejárhat, amelyről a tervező nem is álmodott. A webtervezőknek ezt is figyelembe kell venniük, és el kell fogadniuk, hogy a navigációt a látogató felügyeli. (Ellentétben például a hagyományos grafikus felhasználói felületek - GUI: Graphic User Interfaces - tervezésével, az internet olyan gyorsan változik, hogy a tapasztalatok feldolgozására és a tervezési irányelvek kiérlelésére nincs idő.)

Akadnak olyan felhasználók, akik azt is elvárják egy-egy (leginkább üzleti célú) honlaptól, hogy szinte kézen fogva vezesse őket a kívánt termék, illetve szolgáltatás megtalálásáig, és természetesen mindenről részletes információt nyújtson. Így a világhálóra feltett adatbázisból mondjuk az ügyfél- vagy vevőszolgálaton keresztül szinte észrevétlenül sétálhasson át a cég vagy áruház központjába, kapujába. Ezen a téren azonban még van mit fejlődniük a hazai cégeknek, egyelőre legtöbbjük beéri azzal, hogy a holnapjára felteszi e-mail címét és telefonszámát, s várja a megkereséseket.

Platformfüggetlen tervezés

Mit tegyen a honlaptervező, ha valamennyi látogatójának szeretné felkínálni az információit? A válasz: több platformra kell terveznie! Mert amíg a hagyományos (nem hálózatos) grafikus felhasználói felületek esetében az alkotó az összes képpontot maga programozza, és bizonyos lehet abban, hogy minden pontosan úgy jelenik meg a felhasználó képernyőjén, mint az övén, addig a weben ez nem így történik.

A korábban oly frappánsnak tűnő jelszó, a WYSIWYG (what you see is what you get - amit látsz, azt kapod) mára érvényét vesztette. Ezért a felbontástól, betűmérettől, betűtípustól független, különböző böngészőkre optimalizált megjelenést kell szem előtt tartani, és valamennyit könnyen elérhetővé kell tenni. Az alábbi három megállapítást kell figyelembe vennünk:

a hardver néhány évig él;

a szoftver évtizedekig élhet;

az adatok "örökké" élhetnek.

(www.erg.bme.hu/oktatas/tleir/GT521050/tervezes.pdf)

Papírmentes technológia

Az internet a papírmentes technológia bevezetésének egyik zászlóvivője lehetne: az egyes dokumentumokat bármikor elérhetnénk a weben, nem kellene hagyományos papírformában, kinyomtatva őrizgetnünk egyre vastagodó iratgyűjtőinkben. Csupán a hivatkozásokat kellene mentenünk számítógépünkre, és szükség esetén ott megtalálnánk az adott webes tartalmat. Azonban sok keserves tapasztalat bizonyítja, hogy az interneten elhelyezett adatok és információk nem örök életűek, időnként el-eltünedeznek, legfontosabb fájljaink, hivatkozásaink egyszer csak megszűnnek. Ilyenkor következik a nyomtatás vagy jobb esetben az elektronikus formában történő mentés. Ehhez célszerű a lapokat jól nyomatható formátumban elhelyezni a honlapon, a leggyakoribb papírméret figyelembevételével: ilyen Európában az A/4-es, az USA-ban pedig az A/4-es és az U.S. Letter.

Honlapok ergonómiai minőségvizsgálata

A budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómiai és Pszichológia Tanszéke kifejlesztett egy egyedülálló vizsgálórendszert, valamint egy ahhoz tartozó munkaállomást, hogy a holnaplátogatók interakcióit (szörfözés közbeni válaszcselekedeteit) rögzítse.

Hasonló rendszereket a nagy szoftverfejlesztő cégek is létrehoztak, de a dolog természetéből adódóan a részleteket nem publikálják, mivel belső minőségbiztosító rendszerük lényegéhez tartoznak.

A BME Ergonómiai és Pszichológia Tanszékén kifejlesztett, Interface nevű szoftverergonómiai munkaállomás segítségével a szakemberek viszonylag kisszámú (tipikusan 10-20 főnyi) potenciális holnaplátogató reakcióit rögzítik nagy mélységben. Ez azt jelenti, hogy pontos időbeli meghatározással és egymással összehangoltan figyelik:

a felhasználó által a billentyűzet és az egér útján elvégzett akciókat,

az időszerű képernyőtartalmat (amit ő éppen akkor lát),

a látogató megfigyelhető és leírható viselkedését (arckifejezés, gesztusok, feszült vagy könnyed munkavégzés stb.),

a felhasználó aktuális szellemi (mentális) erőfeszítését kísérő fiziológiai jellemzőket (vérnyomás, pulzus, verejtékezés, légvételek száma stb.).

Az Interface rendszer segítségével jól kiszűrhetők az adott honlap leggyengébb pontjai, amelyek indokolatlanul nagy szellemi erőfeszítést követelnek meg a látogatótól. A vizsgálat során megadnak az adott honlap látogatójának egy lehetséges célt (pl. egy rekord kikeresése az elektronikus menetrendből), majd 14-20 tipikusnak tekinthető személy interakcióját rögzítik a rendszerrel, természetesen egymástól függetlenül. Ha a különböző interakciók ugyanazon pontjain nagyszámú felhasználó találkozik valamilyen gonddal, akkor ott valószínűleg tervezési, illetve használhatósági probléma bújik meg. Az így azonosított problémákra a tanszék szakemberei megoldási (áttervezési) javaslatot dolgoznak ki. (Az Interface - "csatoló" - elnevezés az INTegrated Evaluation and Research Facilites for Assessing Computer useers' Efficiency kifejezés kezdőbetűiből származik.)

A különleges termék (honlap) tesztelése akkor tekinthető objektívnek, ha a rendszer által gyűjtött, több független forrásból gyűjtött információ egy irányba mutat. Ilyen információt nyújthatnak például a viselkedésrögzítő filmek, a billentyűleütések, az élettani jellemzők, illetve az interjúeredmények.

Egy Interface-demonstráció CD-anyaga a következő internetcímről tölthető le: erg.bm.hu/kutat/interface/interface_demo.zip.

Hányan jártak nálam?

Minden holnapfejlesztőnek örül a lelke, ha pörög a számlálója, és egyre több látogatót fogad frissen kialakított site-ja. Ha üzleti cél vezérli, tehát látogatóinak el is akar adni valamit, még fontosabb számára, hogy megismerje vendégeit. Jó tudni, hogy a honlapok üzemeltetőinek szerverén automatikusan gyűlnek a forgalomra jellemző ún. logfájlok adatai. Ezek tartalmazzák a látogató kódját, pl. annak a gépnek a számát, ahonnan a vendég bejelentkezett, WAP-felhasználó esetében pedig a mobilkészülék telefonszámát. A logfájlok tárolják az időadatot, amely másodperces pontossággal megadja, hogy az illető mikor lépett az adott site megadott lapjára, és hordozzák az adott lap URL-címét is.

Ezekből az adatokból (milliós nagyságrendben) megfelelő feldolgozási (adatbányászati) technikákkal rekonstruálható a felhasználók által bejárt legjellemzőbb útvonal, leképezhető, hogy mekkora az az ún. stabil mag, amely a leggyakrabban látogat hozzánk, hogy milyen szolgáltatásokat és hogyan vesznek igénybe, valamint megannyi más részlet.

A tanszék korábban is jelentős tapasztalatokkal rendelkezett a témát illetően, így a korábbi eszközök kiegészítéseként kézenfekvőnek tűnt kifejleszteniük egy olyan honlapútvonal-rögzítő szoftverterméket, amely a vizsgált site látogatóinak mozgását bizonyos beépített adatbányászati képességek segítségével követi. Eme információk felhasználásával számos szolgáltatást nyújt a program, amelyet a további hatékony honlaptervezés érdekében használhatnak fel a programozók.