- Ha a század Noé-bárkáját kellene megtölteni, akkor a számítástechnika valamilyen eszköze biztosan helyet kapna rajta - mondta az informatikai tárca vezetője.

Hozzátette: a 20. század egyik fontos fejlődési pontja - ami előremutató és a remények szerint előre viszi az emberiséget - az információval való újszerű gazdálkodás, és annak alapja, az informatika.

Kovács Kálmán megjegyezte azt is, hogy a Természettudományi Múzeumban berendezett tárlattal nemcsak Neumann Jánosra és az elmúlt 100 évre tekintünk vissza, mivel "az intelligens, részben számítástechnikai történetünket 234 évvel ezelőttről" számíthatjuk, amikor Kempelen Farkas megépítette a sakkautomatát.

- Az igazi mérföldkő az egész számítástechnika számára azonban Neumann János tevékenységének köszönhető - mutatott rá.

Az MTM Ludovika téri épületében szeptember 30-ig látogatható kiállítás végigvezet az elmúlt századokon, felsorakoztatva mindazokat a még ma is működőképes tárgyi emlékeket, amelyeket a különböző magyarországi gyűjtemények őriznek.

Az informatikatörténeti bemutató középpontjában a hazai kibernetikai és számítástechnikai (hardver és szoftver) fejlesztés, illetve kutatás áll, amely az 1920-as években Nemes Tihamér és Juhász István munkásságával vette kezdetét Magyarországon.

A fejlődés az 50-es években Kozma László és Kalmár László tevékenységével folytatódott, ezután jelentek meg az 1950-es évek végén és az 1960-as években az első hazai, majd később az import elektronikus számítógépek.

A tárlatot az Országos Műszaki Múzeum, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és a Magyar Informatikatörténeti Múzeum Alapítvány közösen rendezte.