Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban a magyarországi internetes társadalom rajtra készen áll. Az adatok szerint az internetezők 86 százaléka hajlandó lenne különböző hivatali ügyeit online módon, számítógépe segítségével, a világhálón keresztül intézni. Különösen magas ez az arány a budapestiek, illetve a falvakban élők esetében. Míg a fővárosiaknál inkább a hivatalok túlzsúfoltsága, addig a kistelepüléseken élőknél ezek távolsága a legfontosabb ösztönző tényező az online ügyintézés támogatásában. Természetesen mindkét esetben az ügyintézésre fordítandó idő csökkentése áll a háttérben.
A várakozásokat jól szemlélteti az a tény is, hogy az internetezők 79 százaléka megbízhatónak tartja az interneten keresztüli ügyintézést. Többségük tisztában van azzal is, hogy már létezik az ún. elektronikus aláírás, amely a biztonságos ügyintézés alapjául szolgálhat majd. A kétkedők közül azonban csak minden negyedik tudta, hogy mi fán terem a digitális szignó, így esetükben a tájékozottság hiánya is oka a bizalmatlanságnak. Ebben a csoportban egyébként arányait tekintve több nőt, alacsonyabb iskolai végzettségűt, illetve falvakban élőt találunk. Érdekesség azonban, hogy a közvélekedéssel ellentétben az életkor előrehaladtával nem nő látványosan a bizalmatlanok aránya.
Nem fizetnének, és szkeptikusak
A többség azonban egyelőre nem lenne hajlandó elfogadni, hogy az elektronikus ügyintézés ugyanúgy pénzbe kerülhet, mint annak megszokott, hagyományos formája. Három magyarországi internetezőből kettő jelenleg nem lenne hajlandó fizetni ügyei online elintézéséért. Sőt azok, akik ezt elképzelhetőnek tartják, sem lennének túl bőkezűek, hiszen a legtöbben 500 és 1000 forint közötti összeget szánnának erre a célra. Az sem érdektelen, hogy a lélektani határt jelentő 3000 forintnál szinte senki nem fizetne többet.
Az elektronikus ügyintézés teljes megvalósulásával kapcsolatban a válaszadók igencsak megosztottak. Konszenzus csupán abban alakult ki, hogy egy éven belül nem lesz gyökeres változás. Minden ötödik internetező gondolta viszont úgy, hogy az online ügyintézés terén előrelépés várható 2-3 éven belül, míg 28 százalék 3-5 éves időszakot jelölt meg. A többség - 38 százalék - szerint erre az elkövetkezendő 5 év is kevés lesz a kormány számára, ám 10 éven belül talán létrejöhet valami. Igazán szkeptikusnak csupán a világháló-használók 13 százaléka bizonyult. ők azok, akik a teljes körű online ügyintézés, az "igazi e-Magyarország" megvalósulásában nem hisznek.
Tájékozódni, nem szórakozni
A kérdőíven felkínált 15 országos jellegű online információforrás, adatbázis közül a válaszolók a hivatalos ügyintézéssel kapcsolatos eljárási szabályokat és feltételeket, valamint az intézmények általános információit vélték a legfontosabbnak. Hasonlóan nagy az igény a többé-kevésbé már létező, ám még számos fejlesztési lehetőséget magukban hordozó online közlekedési információk és tudakozók iránt. Viszont kevésbé hozták lázba az internetezőket a sporthoz és más szórakozási lehetőségekhez, illetve kulturális programokhoz kapcsolódó adatbázisok. Arra a kérdésre, hogy a kormányzatnak mely területekre kellene leginkább összpontosítania a tartalomfejlesztésben, a legtöbben az elektronikus közigazgatást és az oktatást jelölték meg.
Közismert tény, hogy a magyarországi internetezők között igen sok fiatalt találunk, akik többnyire oktatási intézmények hallgatói. Így nem véletlen, hogy a legtöbben a különböző beiratkozásokhoz és regisztrációs eljárásokhoz vennék igénybe a világháló adta lehetőségeket. Az eredmények azt is megerősítik, hogy a legnagyobb igény az olyan hivatali ügyek intézésére lenne, amelyek csupán valamilyen egyszerű igénybejelentést vagy információközlést jelentenek. Valószínűleg ez az elektronikus ügyintézésnek az a területe, ahol a legkönnyebben lehetne sikereket elérni, és megkezdődhetne a felkészülés és a felkészítés.
Ügyintézés és információszerzés
A jövővel kapcsolatos egyértelműen pozitív vélekedések és várakozások után lássuk, hogy mi jellemzi a jelenlegi helyzetet. A kutatás eredménye szerint a magyarországi internetezők 20 százaléka próbált már valamilyen hivatalos ügyet online módon elintézni. Ez az arány önmagában nem túl magas, ám örömteli tény, hogy öt ilyen próbálkozásból négy sikeresen végződött. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az ügyintézés az esetek többségében formanyomtatványok letöltését vagy egyszerű információkérést jelentett.
Az információszerzés területét vizsgálva a leginkább látogatottnak a közlekedési vállalatok, illetve a különböző egyetemek és iskolák oldalai bizonyultak. Az előbbieket az internetezők 30 százaléka gyakran, 62 százaléka ritkábban látogatja, azaz mindössze 8 százalék azoknak az aránya, akik egyáltalán nem szereztek még információkat ilyen jellegű honlapokról. Ez nem véletlen, hiszen a világhálón elérhető közlekedési vállalatok (MÁV, Volán) az információszerzés - azaz nem feltétlenül a teljes ügyintézés, a jegyfoglalás és -vásárlás - tekintetében igen jó szolgáltatásokat nyújtanak. Az adatok alapján ezeket a kisebb településeken élők gyakrabban veszik igénybe, mint a budapestiek és a más nagyvárosokban élők. Azt sem nehéz belátni, hogy mind az oktatási intézmények, mind pedig a közlekedési vállalatok honlapjait a fiatalabbak (24 év alattiak) keresik fel a leggyakrabban. A viszonylag kevésbé látogatott, ám az "offline életben" nehezen megkerülhető adóhivatal portálját leginkább a 45 év feletti, budapesti, felsőfokú végzettségű férfiak keresik fel.
Állami beavatkozás
A kutatás foglalkozott a magyarországi internetes piac speciális kérdéseivel is, hiszen az utóbbi időben több kormányzati beavatkozásra került sor, amely a hálóhasználók számának gyarapodását kívánta elősegíteni. Ezzel kapcsolatban az internetes társadalom teljes mellszélességgel kiállt a kormány mellett - legalábbis ami magát az elvet illeti -, hiszen 94 százalékuk vélte úgy, hogy a támogatásokkal pozitív hatást lehet elérni. A megvalósítás mikéntjével kapcsolatban üdvözítő megoldásként az internetszolgáltatók és a felhasználók támogatását jelölték meg a legtöbben. A direkt támogatási megoldásokhoz képest azonban nem bizonyult túl népszerű lépésnek az informatikai oktatás és a tartalomfejlesztés állami támogatásának gondolata.
***
A kutatássorozat alapjául az NRC által működtetett NetPanel.hu kutatási portál regisztrált felhasználóinak online megkérdezése szolgál. Az adatfelvétel során létrejövő adatbázist több szempont szerint ellenőrzik, és a TNS - hagyományos módszerrel felvett, nagymintás hazai internet-alapkutatásának eredményeiből származó - adatainak felhasználásával súlyozzák. Az adatfelvétel 2003. március 12-e és 17-e között zajlott. A módszertannak köszönhetően a kutatás adatai nem, kor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében reprezentatívak a webet legalább heti rendszerességgel böngésző hazai internetfelhasználók vonatkozásában.