A cikkíró drótpostaládájába érkező miriádnyi levél közül az utóbbi időben a 'search' család vívta ki a legnagyobb elismerést. A cikk címében fövetett témát a 'searchWin2000.com Enterprise Management' két legutóbbi hírlevele tárgyalta. Sokan úgy vélik, hogy ez az egész TCO csak a gyártók kegyeit kiszolgáló, jól fizetett, 'független ipari elemző cégek' borsos árakon kínált tanulmányainak a tárgya, amelyek hajítófát sem érnek. A gyakorlatban tényleg nincsen két egyforma eset, de ez jelenti-e azt, hogy nem is lehet objektíven kiválasztani tipikus költségelemeket a gazdálkodást kiszolgáló informatikai alrendszerek létesítése és üzemeltetése kapcsán?
A TCO elemzés megalapozása
Az egész TCO témát az vetette föl, hogy egyes gyártók, majd később a nyílt forrás mellett kardoskodók, állandóan a saját lovuk olcsóságát igyekeztek búgni a potenciális vásárlók fülébe. Az International Data Corporation és más ipari elemző cégek, a Novell, a Microsoft, az IBM és mások megrendelésére elkezdtek kidolgozni olyan modelleket, amelyek megpróbálták a vállalkozásokat terhelő informatikai költségek összetevőit megkeresni. Ennek kapcsán hamar rájöttek, hogy nem lehet csak a kezdeti beruházás költségeiből kiindulni. Végül, a mai gyors ipari fejlődés üteméből kiindulva, mintegy 5 éves periódus alatt fölmerült összes költségtényező figyelembe vételét tartották elfogadható összehasonlítási alapnak.
Ez a korábbi, nagyon szubjektív alapokon folyó, sima termékár vitákat valami objektívebb mederbe terelte volna, ha a tanulmányok szerzői mögé nem tudták volna a tartalom alapján rögtön behelyettesíteni az olvasók a tanulmány elkészítését megrendelő cég nevét, ha az nem is szerepelt a dokumentumban (a becsületesebbek legalább közölték).
Az Open Source kontra MS TCO vita
A fentebb elemzett alapállapot mintapéldája lehet az a vita, ami évek óta folyik a nyílt szoftverhasználók és a Microsoft birodalom szekértáborai között, hogy mi az olcsóbb. A searchWin2000.com Enterprise Management bevezetőnkben említett két hírlevele épp ezt a témát taglalta. Az IDC szokás szerint megjelenő, gyártói szempontú tanulmányait ugyanis vagy 100 levélíró bombázta a különvéleményeivel, pró és kontra, egyaránt. Leginkább elbeszélve egymás mellett. Az utóbbi időben azért mintha kezdenének egy nyelven beszélni a résztvevők, úgymond, vitapartnerekké szelídülni. Különösen, mivel közben a nyílt forrás mellett kardoskodók is kaptak egy-két pofont az élettől (védelmi rések serege!). Ez talán érthető is, miután elég nagy penetrációban kezdtek megjelenni ahhoz, hogy már ne csak a technológia egyetlen igazán nagy előnye, az olcsóság jelentkezzen a piacon, hanem például a tényleges szilárdság és biztonság problémái is. Ugyanakkor a nagyobb penetráció alkalmas volt arra is, hogy mélyebb összehasonlításokat lehessen végezni. A searchWin keretében lebonyolított vita tehát kiindult egy 2001-es IDC TCO tanulmány köré feltornyosult levélhalmaz elemzéséből. A cikk végén található egy link a videokonferencia archív felvételére, valamint a témakörben megjelent cikkgyűjteményre.
Egyébként figyelemre méltó az is, hogy a nyílt forrás terjedése egyelőre stabil, de a legújabb, már jóval stabilabb Windows technológiáké is, a ma már túl méregdrága UNIX-világ és az egyedi bázisszoftverekkel támogatott platformok (Novell, OS400 stb.) rovására. Nem véletlen, hogy az IBM AIX 5L kifejezetten Linux lelkületű, és a HP-UX rabjai is kezdenek a Linux felé orientálódni. A UNIX fronton már talán csak a Sun tartja magát, de már ő sem olyan keményen, főként a Java platformot és az Open Office irodai szoftvert tekintve. Ugyanakkor a UNIX és a Linux forráskódja is összeházasodott a Caldera International-nál. Igaz, hogy ez a Caldera cég nevébe került, mert kénytelen volt - SCO Group néven -a lenyelt SCO nevet magára ölteni, hogy a kétévnyi piaci konfúziót feloldja. Így a piac most ismét SCO UNIX-okat találhat a piacon. Érdekes fejlemény, hogy Steve Jobs, a BSD UNIX alapú, NeXT operációs rendszerét sikerrel erőltette rá a Macintosh legújabb, Apple-IBM-Motorola PowerPC processzorcsaláddal gyártott, gépeire, Mac OS X néven. Ez az Aqua grafikus felület révén végül sikeres, jóllehet korábban a UNIX-ok nem a felhasználó barátságukról voltak közismertek.
Hova léphet be a Linux?
Sok nagyvállalati informatikai vezető komolyan hiszi, hogy a Linux megtakarításokat hoz neki, de ők is csak a szerver kategóriában. Az asztali kategóriában ők is alig jegyzik a Linuxot. Főként a Microsoft Office és Back Office olyan széleskörű funkcionalitásának, amit ki sem tudnak eléggé használni. A Linuxos alternatívák kompatibilitása gyenge. A Microsoft érzi ezt az előnyét, és igyekszik anyagi hatalommá is konvertálni. Ezzel ugyan néhány üzleti partnerét ráhangolja a Linuxos váltásra, de ez egyelőre nem jelentős. Ugyanakkor eszébe nem jut átvinni az Office termékeit Linuxra, ahogy azt egyes Linux szemüveggel felszerelt ’szakértők’ suttogják. Persze, az Office már ma is ott van a konkurens UNIX platformon, már ami a Mac OS X változatot illeti. A Mac azonban - kétségtelenül felhasználóbarát tulajdonságai ellenére, - sehogy sem tud igazi teret nyerni az asztali kategóriában. Még a korábbi, amerikai zónája, az oktatatás is kezd meginogni.(Egyébként nem eléggé köztudott, de a nálunk ez évtől bevezetett adókedvezmények Mac számítógépek beszerzésére éppúgy érvényesek, mint az Intel+Windows - Wintelként emlegetett PC-kre. Lásd, az Apple magyar hálószemét!) A Mac azonban olyan speciális területeken, mint a szerkesztői rendszerek, a CAD műszaki tervezői rendszerek, még ma is tartják a birodalmukat. A Linux betörése ide sem várható igazán, jóllehet a Mac OS X platform termékeinek az árzónája igencsak a Microsoftéba esik. Azért, kicsit magasabb minőségi jellemzőkkel. Maga a Microsoft mondja, hogy az Aqua interfészre írt Office és IE környezet jelenleg jobb, mint a hasonló Windows változat. A Mac OS X és Aqua architektúrának köszönhetőleg.
A hálózati kor, webszolgáltatásokkal
Ha valami hozhat változást, az a webszolgáltatások előre törése. Ez akármelyik platformon futó, főként XML szabványokon alapuló szoftvermegoldások esetén egyforma esélyeket teremt a piaci szereplőknek. Így tovább élnek korábban már leírtnak számító olyan platformok is, mint a Novell NetWare, vagy a UNIX-ok. Főként a UDDI univerzális címtári háttérrel felturbózva, amely a webszolgáltatásokat az egész világhálón publikálhatóvá és ezzel könnyen elérhetővé teszi. A webszolgáltatási korszakban tehát minden, a távlatok felismerésére képes technológiai szereplő ott lehet a piacon.
A fejlődés tehát minden irányban keresi a jövőbe vezető utakat, nem lehet semmit csak olyan könnyedén lesöpörni az asztalról. Egy igazi független elemzésben pedig, el kell kerülni a prekoncepciókat, amelyek eddig szinte minden 'ipari elemzői' dokumentumot tipikusan belengtek!
A MS termékei már biztonságosabbak!
Nem kis meglepetést okoztak a CERT hálózatbiztonságért felelős amerikai felügyelet utóbbi egy évben megjelent összefoglalói a különböző platformokon jelentkező hibák statisztikáiról. Ebből a nyílt forrás körébe eső termékek egyre nagyobb presztízsveszteséggel kerülnek ki. Az ugyan igaz, hogy például az x86 processzorfamília körében mindmáig a SCO OpenServer és UnixWare vezet a szilárdság terén, de ezeknek nem is jelent meg gyökeresen új változata, hisz mögöttük nincs fejlesztői kapacitás. Amit nem piszkálnak, arról rendszerint ritkán derül ki, hogy újabb hibáktól terhes. Ugyanakkor a nyílt forrás körében a fejlesztés ma is nagyon intenzív. Így érvényesül az a régi alapszabály, hogy mi a legfontosabb újdonság egy legújabb szoftverváltozatban? A HIBÁK! A végfelhasználót ugyanis ezek érintik a legkellemetlenebbül. A régebbi hibák meg vagy kiküszöbölődtek, vagy már megszokták. (Ugye, a szoftver az, amit csupán szidhatsz, csak a hardver nem tudja elkerülni, hogy bele is rúgj!)
Windows Server 2003 korszak
A Microsoft termékek nagyobb stabilitása azonban nem minden ok nélküli. Egy éve már, hogy a stratégiát meghatározó alapító főnök, Bill Gates, megírta a levelét a fejlesztőknek arról, hogy irány a biztonság. És ennek a hatásai most már kezdenek lecsapódni. Ráadásul azóta, mint a legutóbbi hazai Windows Server 2003 avató konferencián hallhattuk, alaposan kielemezték a szervizekbe érkezett többszázezer hibaeszkalációs eseményt. Különösen kirívó volt, hogy a Windows NT4-es korszakban az elhárítások során a hibák okát ismeretlenként zárták le az esetek majdnem 45 százalékában. Nyilvánvaló, hogy ez tarthatatlan. A Windows Server 2003 és a Visual Studio .NET 2003 fejlesztő eszközök kifejlesztése során ezért egyrészt belenyúltak a Windows két évtizedes szoftver architektúrájába is, másrészt a hibák feltárására alkalmas hatékony eszközöket is bele terveztek, és implementáltak. Ennek köszönhetően nem meglepő, hogy a Windows Server 2003 családtagok azonos hardveren jóval hatékonyabban működnek, mint az előző korszak változatai. Egy architektúra 'átszerelés' után el is vár ilyet az ember. Meg lehet szabadulni csökött régi hagyományoktól. Az egyszerűbb pedig, nyilván gyorsabb lehet, ráadásul valamint kevesebb teret adhat a hibáknak is. (Elképzelhető, hogy a Microsoft ismét tanult, architektúra tekintetében, az Apple-től is, a Mac OS X-re implementált IE, Office és Scriping technológiák kifejlesztése közben.)
Az architektúra ilyen koncepciójú átalakítása hosszú távon ki fog hatni a fentebb elemzett TCO teljes bekerülési költségekre is, különösen, ha mind a Microsoft, mind a végfelhasználók megtesznek mindent azért, hogy a beépített támogatások tényleg a leghatékonyabban érvényesüljenek a megvalósított üzemelő rendszerekben. Ezek közé tartozik a cikkíró véleménye szerint az üzemeltetést legjobban racionalizálni képes terminálszerver technológia széleskörű elterjesztése (amit a Microsoft mintha eddig csak nagyon félszívvel támogatott - mert a profitját féltette tőle), a szoftvertelepítés automatizálása (SUS), a licenckezelés kézben tartása, a webszolgáltatások intenzív használata, nem beszélve a rendszerbiztonsági eszközök szigorú kézben tartásáról. Ugyanakkor, bizony, nagyon sok alkalmazói rendszer is megérett a generációváltásra, hozzáigazítva az új, hálózatközpontú architekturális koncepciókhoz. Ehhez sok programozóra lenne szükség, csak legyen rá befektetői támogatás. Vagy talán inkább: jobb, ha a befektetők elkezdik észrevenni ezt a profitzónát.
A webszolgáltatási korszaknak egyébként is érdekes új mozzanata, hogy az üzemeltetői és a fejlesztői platformok ismét összenőnek. Visszaidézve azt az ősi állapotot, amikor a UNIX-ot még a fejlesztő eszközeivel együtt adták oda a végfelhasználónak, mert annak intenzíven használnia is kellett azokat, ha meg akarta oldani a mindennapos feladatait. Ma az informatikai rendszerek üzemeltetése nem megy egyszerűen a polcról leemelhető megoldásokkal. Olykor mélyen bele kell nyúlni a rendszer lelkébe, hogy azt, és úgy csinálja, amit szeretnénk, vagy amit a biztonság és más igények megkövetelnek. Minimálisan a script technológiának kell állandóan kéznél lennie. Persze, kemény házirendekkel előírva a használati lehetőségeket, jobban mondva, korlátokat.
United Linux és DotGNU
A Linux - UNIX páros keretében is látszanak olyan megújulási törekvések, amelyek jelentősen javíthatnak ennek a termékkörnek a szilárdságán és adatbiztonságán. Ugyancsak fontos jelenség, hogy az alkalmazói rendszerek a webszolgáltatások irányába fejlődnek. Ez a Java és a DotGNU (MS .NET nyílt forrású konkurens) nyomvonalon történik. A Java hatékonysága azonban, sajnos, még mindig probléma. A hardver- és platformfüggetlenségért tehát még mindig túl nagy árat fizettet. Természetesen, ez nem a végleges, statikus állapot, hanem fejlődésében vizsgálandó. Az igazi megoldás nem hitviták alapján, hanem egzakt mérésekkel alakítható ki. Persze, olykor a végfelhasználónak nemhogy arra nincs pénze, hogy két-három variánst kipróbáljon a mérés kedvéért, hanem olykor még egyre sem igazán. Lévén, hogy a mai IT termékhalmaz hatalmasra nőtt. Ez a nyílt forrásúakra is ugyanígy áll.
A searchTechTarget família
Ez a mély műszaki tartalommal foglakozó informatikai tartalomszolgáltató vállalkozás akkor kezdte pályafutását, amikor a Microsoft bejelentette a Windows 2000 nevet. Ennek hatására indították a 'searchWin2000.com' hálószemet, lényegében arra, hogy egy helyen összegyűjtsék a témakörben a hálón megjelenő legfontosabb információkat. Később rászoktak ezek minősítésére is. Aztán egyre több szakértő csatlakozott az induló csapathoz, így egyre több részterületet tudtak lefedni. Eleinte csak a W2K körében mozogtak, így például külön nevet és stábot kapott a searchWin.com ActiveDirectory, Exchange stb. Ma már ott tartunk, hogy még searchS390.com IBM nagygépes témakör művelésére is rekrutálódott egy csapat, de van searchEnterpriseLinux stb. filiálé is. Az egész a magyar Hírkereső vagy a LAP-család pályafutására hasonlít. A searchWin200.com Enterprise Management (megreformálva: searchWindowsManagebility) mögött álló szakembergárdának ugyancsak figyelemre méltó üzenetei vannak a nagyvállalati informatikai főnökök számára, de a rendszerek tervezését és telepítését végző szakértők számára is. Természetesen angolul. Bár, ha valamit még érdemes volna elkezdeni magyarra átörökíteni, az a searchWin família mellett létesített WhatIs.com, mi-micsoda adatbázis. Legalább olyan hasznos volna, mint a Tom's Hardver, vagy a W3C szabványok magyar változata.
net IQ e-könyvek és ismertetők
A TechTarget egyik leglelkesebb támogatója a NetIQ cég, amely a hálózati technológiai innováció egyik fő forrása az informatikusok számára. A letölthető PDF formátumú e-könyveik és ipari összefoglaló ismertetőik (white papers, webtrends), az informatikai üzemeltetésvezetők legégetőbb problémáit tárgyalják.
A Windows-Linux vitazáró, 4. cikke (a többi ebből elérhető)WebCast a Windows-Linux vitáról
Cikkgyűjtemény a Windows kontra Linux TCO témáról
A TechTarget searchWin2000 és társaiA WhatIs.com fogalomtár netIQ hálószemUnited LinuxDotGNU