A rendszer kiküszöböli az amerikai GPS rendszer számos hiányosságát, és lényegesen pontosabb helymeghatározást tesz lehetővé. 2008-ig az EGNOS és a szintén európai Galileo navigációs rendszer teljes egészében felváltja az amerikai GPS rendszert.

A GPS eredetileg katonai felhasználásra készült, és 20 méteres pontosságú helymeghatározást tesz lehetővé. Az EGNOS ezzel szemben öt méteres pontosságot biztosít. Az adatok ellenőrzése a GPS rendszerben több órát, az EGNOS rendszerében pedig néhány másodpercet vesz igénybe. Az EGNOS műholdak adása ugyanazon a frekvencián fogható, mint a GPS holdaké. Vételükhöz mindössze egy apró szoftvermódosításra van szükség. Az EGNOS a jövő év közepéig hivatalosan is üzemkész állapotba kerül, és 2005-től a légi irányítás már át is állhat a használatára.

Az EGNOS kifejlesztése 300 millió euróba került. Ennek egy-egy harmadát az ESA, az EU és az európai légi irányítási hivatal fedezte. Az összeg egy része a későbbiekben megtakarítások formájában térül majd meg. Így például fel lehet majd számolni a földi tájékozódási pontokra épülő navigációs rendszert.

A hajóközlekedés számára az új rendszer valóságos forradalmi újítást jelent, mivel például sokkal sűrűbb folyami hajóforgalmat tesz lehetővé, mint a radaros tájékozódás.

A vasutak számára a műholdas rendszer lehetővé teszi a tizennégy különböző európai forgalom irányítási rendszer egyetlen egységes rendszerrel történő felváltását és a sokkal nagyobb biztonság megteremtését.